Rádörrent a kormányra az akadémia

Hét nap állt rendelkezésre a szakközépiskolák és szakgimnáziumok szeptembertől életbe léptetni tervezett kerettanterveinek véleményezésére, az Emmi szerdáig várta az észrevételeket. A pedagógus szervezetek legalábbis halasztanának, de legszívesebben nem is változtatnának. Megtudtuk: a Magyar Tudományos Akadémia azt kérte a kormánytól, egyelőre ne lépjen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is kikérte a kerettantervekre vonatkozó előterjesztésről. Az MTA megkeresésünkre közölte: azt válaszolták, hogy a kormányzat egyelőre ne lépje meg a tervezett intézkedéseket.

Mint írták, egyetértenek az előterjesztés céljával, miszerint „a szakképzési rendszer új kerettanterveinek kidolgozásával biztosítsa (…) a jól képzett, megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkaerőt”, azonban a megvalósulás „alapos megfontolást igényel”. A szakmai tárgyak számának növelése nem történhet a természettudományos tárgyak kárára. Hasonlóképpen fogalmaztak a művészeti órák esetében.

„A szakgimnáziumok és a szakiskolák kerettantervének átalakítása, a természettudományi tárgyak oktatásának visszaszorítása

súlyos veszélyeket rejt magában.

A közoktatás rendszerébe eseti módon, nem összehangolt, hanem egyedi elképzelésekkel beavatkozni

előre fel nem mérhető következményekkel jár”

– húzták alá.

A pedagógusok is a szakmai egyeztetést hiányolják

A Nemzeti Pedagógus Kar, a Független Pedagógus Fórum, a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is elutasítja a tervezett változtatásokat, legalábbis ilyen hamar és ebben a formájukban.

A szervezetek lapunknak nyilatkozó képviselői eltérő hangsúlyokkal és más-más fontossági sorrendet felállítva, de az alábbiakat sérelmezték:

A természettudományos oktatás megnyirbálásával korlátozzák a továbbtanulási esélyeket, tanárok kerülhetnek utcára, másfelől a megemelt szakmai óraszám miatt pedagógushiány is kialakulhat, a tervezett tanterv szinte teljesíthetetlen, hosszú távra szóló hatástanulmányokra és szakmai konzultációra volna szükség, mindezek miatt pedig minimum halasztani kellene az intézkedések bevezetését.

Arra Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke mutatott rá, hogy az új szisztémával tulajdonképpen szétvernék az egész egységes érettségi rendszert is. Hiszen a szakmai tárgyakból a jövő tanévtől kötelező lenne letenni az emelt szintű vizsgát, holott eddig az ötödik tárgy szabadon választható volt, akárcsak a vizsga szintje.

Minek a földrajz?

Április közepén derült ki, hogy a kormány a feje tetejére állítaná a középszintű oktatást. A tervek szerint a szakközépiskolákból szakgimnáziumok, a szakiskolákból szakközépiskolák, a speciális szakiskolákból pedig szakiskolák lesznek – igaz, a névváltozás még a legkisebb horderejű a változtatások közül. Új kerettanterveket is megalkottak ugyanis, amelyekkel drasztikusan visszaszorítanák a természettudományos tárgyak óraszámát, így előnyben részesítve a szaktárgyakat. Kötelezően minden szakon csak az adott szakmához kapcsolódó természettudományt oktatnák (ezzel egyébként a földrajz „járt a legrosszabbul” – erről bővebben itt írtunk). Erre reagálva több tudományos társaság indított petíciót, majd össze is fogtak a változtatások ellen.

Arra is volt példa, hogy az iskolák nem tudták, milyen tankönyvet rendeljenek, tekintve, hogy ennek határideje április 30-án lejárt, de a tantervekről szóló döntés csak májusban várható.

Hét nap állt rendelkezésre a szakközépiskolák és szakgimnáziumok kerettanterveinek véleményezésére, az előterjesztésre szánt dokumentumon szereplő állami és civil szervezetektől az Emmi szerdáig várta az észrevételeket. Azonban ha figyelemmel kísérték a közelmúlt híreit, nem érhette őket meglepetés, hiszen hetek óta valóságos össztűz zúdul minden kiderült részletre.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »