Radikalizálódnak az afroamerikaiak

Vajon új polgárjogi harcok kora köszöntött be, és megismétlődnek az 1960-as évek polgárjogi küzdelmei? – kérdezik sokan az Egyesült Államokban, ahol egyre gyakrabban lobbannak lángra a fajgyűlöletből táplálkozó feszültség szikrái, egyaránt  sújtva több szövetségi államot Ezért azonban  részben maguk a fekete közösségek is hibáztathatók, még akkor is, ha felháborodásuk legtöbbször jogos.

Hat évvel ezelőtt ifjabb David Brown, 27 éves dallasi fekete férfi Dallas egyik elővárosában agyonlőtt egy rendőrt, de ezt követően a rendőrökkel folytatott tűzharcban őt is agyonlőtték. Két nappal később az édesapja nyilatkozatot adott ki. “Mélyen megrendültem, nem is tudom méltóképp szavakba önteni szomorúságomat ” – írta idősebb David Brown. Akit csak éppen pár héttel korábban neveztek ki Dallas rendőrfőnökévé.

David Brown, a rendőrfőnök ezekben a napokban egy egész város gyászát próbálja enyhíteni, miután a múlt héten egy orvlövész meggyilkolt öt rendőrt és megsebesített további hatot. A gyilkos fekete volt, és mielőtt a rendőrök végeztek vele, a vele tárgyalóknak elmondta, hogy kifejezetten fehér rendőröket akart ölni. Bosszúból a Louisianában és Minnesotában rendőri erőszak áldozatául esett fekete amerikaiakért.

A dallasi tragédia óta szinte minden második ember a rendőrfőnökről beszél. A The Washington Post szerint”az országnak ilyen hangokra van szüksége”. A The New York Timesban – szinte válaszolva David Brown megbékélést kereső megnyilatkozásaira – egy másik rendőr, New Yorkból, arról írt, hogy “fekete édesapaként félek a rendőri brutalitástól, de rendőrként szembenézek a feketék dühével”.

Az amerikai feketék jó része ma valóban dühös, és egyre gyakrabban emlegeti az 1968-as választási kampányban meggyilkolt Robert Kennedy igazságügyi minisztert, mint aki – ahogyan a Politico című lap fogalmazott – “a legnagyobb bizalomnak örvendő fehér férfi volt a fekete Amerikában”. Példának is állítják őt az akkori amerikai elnök öccsének ugyanis –  egybehangzó elemzések szerint –  fogalma sem volt az amerikai társadalmat terhelő faji kérdésről, de amikor lelőtték, már a polgárjogi harcok hősét is tisztelték benne.

De vajon ma egy Robert Kennedy lehetne-e  a polgárjogi harcok hőse? Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológus-professzora az amerikai közszolgálati rádióban azt mondta: ma nem az 1960-as évek ismétlődnek meg. Agnes Cave, az amerikai Katolikus Egyetem pszichológus-professzora pedig az MTI kérdéseire válaszolva azt fejtegette, hogy a mai amerikai társadalom lelkiállapota teljesen más, mint a fél évszázaddal ezelőtti volt és a feketék gondjai és küzdelmei sem rokoníthatók az 1960-as évek dühös ellenállásával.

Pedig a mai dühös fekete mozgalmak és csoportok jó részének több mindenben igaza van. A napokban nyilvánosságra hozott adatok szerint tavaly a rendőri erőszaknak 1134 halálos áldozata volt, s az áldozatok több mint 15 százaléka afroamerikai férfi volt. Az erőszak különösen 2013 óta erősödött fel.

2013 nyarán Floridában egy önkéntes rendőr agyonlőtt egy 17 éves fegyvertelen fekete fiút, Trayvon Martint, aki éppen teát iszogatva gyalogolt az utcán, hazafelé tartva. A felháborodás országos volt, s Kaliforniában Alicia Garza fiatal afroamerikai nő kimondta: “a feketék nincsenek biztonságban Amerikában”. És vezetésével életre hívták a Fekete Életek Számítanak mozgalmat, amelyről ma sokat hallani ezekben a napokban.

A Fekete Életek Számítanak aktív lett – volt is mire reagálnia-, csakhogy az aktivitás egyre gyakrabban csapott agresszivitásba. Ahogyan ők féltek a rendőröktől, úgy féltek a rendőrök is tőlük.

A fekete mozgalmak – köztük a Fekete Életek Számítanak is – radikalizálódtak. A fiatal tagok nemegyszer provokálták a rendőröket, és – mint Rudy Giuliani, republikánus politikus, New York volt polgármestere a napokban a CBS televízióban kifejtette – az utcán a rendőrök meggyilkolásáról énekeltek.

Szaporodott a fekete mozgalmak száma is. 2014-re ismét aktív lett az Új Fekete Párducok is, magukat lövészkluboknak, vagy fegyverkluboknak nevező kisebb csoportok alakultak, közöttük a Fekete Felszabadítási Párt,  aHuey P. Newton Fegyverklub vagy az Afrikai Amerikai Védelmi Liga. A texasi Dallas amerikai sajtójelentések szerint a felfegyverzett fekete milíciák központja lett. Sőt az Új Fekete Párducok  szervezet még önálló államot is követel a feketéknek az Egyesült Államokon belül!

Babu Omowale, a Huey P. Newton Fegyverklub nevű fekete milícia társalapítója a dallasi vérengzés másnapján a Reuters munkatársának arról beszélt, hogy nem támogatják ugyan, de “megértik”, hogy az orvlövész Micah Johnson fehér rendőröket gyilkolt le.

A Huey P. Newton Fegyverklub milíciája, állig felfegyverkezve, rendszeresen járőrözik Dallasban, elsősorban a feketék lakta negyedekben. A rendőrség dilemmája: fellépjen-e –  s ha igen -,  hogyan a törvénytelen milíciák ellen? Ha fellép – rasszistának bélyegzik. Ha nem tesz semmit – elszabadulhat a pokol.

Babu Omowale egy rádióinterjújában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok öt déli szövetségi állama – Louisiana, Mississippi, Dél-Karolina, Alabama és Georgia – az “fekte nemzeté”, és még azt is felvázolta, hogy az összes amerikai feketének oda kellene költöznie és létre kellene hozni a feketék országát az Egyesült Államokon belül.

Obama elnök a hét közepén a Fehér Házban fogadta rendőrszervezetek és fekete közösségek képviselőit, mondván, a közös gondolkodás és a párbeszéd átsegít a nehézségeken.

Az első kommentárok szerint egyes fegyveres fekete milíciák már nemcsak párbeszédet akarnak.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?:(18+) Drámai felvétel: Nincs a tini kezében fegyver, mégis agyonlőtte a rendőrIsmét rendőrökre lőttekA rendőröket gyilkoló orvlövész további támadásokat készített elő DallasbanRovatok: KülföldTelepülés: USACímkék: lövöldözés, Egyesült Államok, rendőrgyilkosság, külföldForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »