Radikális jobboldali bécsi fordulat az elnökválasztás első fordulóján: MTI, közszolgálati rádió, lehet ennél gyávábban?

Radikális jobboldali bécsi fordulat az elnökválasztás első fordulóján: MTI, közszolgálati rádió, lehet ennél gyávábban?

mti

Nincs olyan beszámoló a nyugati sajtóban, amely  – pedig hazudni tud –  akár a címében, akár tudósítása összefoglalójában, vagy annak első sorában ne azonosítaná a tegnapi osztrák elnökválasztás első fordulóján hatalmas fölénnyel első lett Norbert Hofer politikai helyét a palettán. Vagyis, hogy a jobboldalon áll.

Egészen megdöbbentő,  hogy ezt sem az MTI nem tette – lásd mellékelve a témáról szóló két beszámolót lentebb -, sem a Kossuth Rádió 7 órás híradása, ahol a bécsi tudósító is jelentkezett.

Aki nem tudja, hogy a Szabadság Párt radikális jobboldali, a híradások nyomán hihetné akárminek – még liberálisnak is.

Miért nem merték azt jelenteni e közszolgálati, adóforintjainkon eltartott gépezet emberei, hogy Hofer, illetőleg pártja „jobboldali”, „radikális jobboldali”, vagy  – ha a nyugati média  után mennek – „szélsőjobboldali”? Ha május 22-én a második fordulóban is ő győz, amit már a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung sem tart lehetetlennek, jobboldali elnöke lesz a Magyarországot leneonácizó alamuszi Werner Faymann kancellárnak és koalíciós kormányának – a következő parlamenti választásokig, amikor remélhetően egész Ausztria a radikális Osztrák Szabadság Párt irányítása alá kerül.

Miért baj az, ha az Magyar Távirati Iroda vagy a közszolgálati rádió jelentéseiből a magyar jobboldal megtudja, a jobboldal (több német nyelvű sajtótermékben ezt a jelölést is használták) győzött Ausztriában?

Miért kell tehát elhallgatni? Mitől félnek? Mitől rettegnek? Ki bántaná őket?

Nem is szólva a megjelölés kihagyásának irdatlan szakmaiatlanságáról.

Mi történik itt?

Eddig is gyávák voltak, de ennyire? Még nyugati előképeiket is túlszárnyalják?

Íme az MTI négy  jelentése bécsi tudósítójától, Gräf Szilviától, aki – és ez a döbbenet döbbenete – még az osztrák sajtószemléjéből is kioperálta a „jobb” szó minden változatát:

 

 

Ausztria-belpoltika-választás
Osztrák elnökválasztás – Új politikai korszak kezdetéről ír az osztrák sajtó

Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 2016. április 25., hétfő (MTI) – Az államfőválasztás után beköszöntő új politikai korszak kezdetéről írt az osztrák sajtó, továbbá a kormánykoalíció fennmaradásáról és a két nagy párt, a szociáldemokrata párt és a néppárt vezetőváltásáról találgatott hétfőn.

Nem várt eredmény született a vasárnapi ausztriai államfőválasztáson. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer 36,40 százalékkal végzett az első helyen az előzetes eredmények szerint. A második a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen lett, így ők ketten vehetnek részt az egy hónap múlva rendezendő második fordulón. A kormánypártok két jelöltje, a szociáldemokrata és a néppárti induló súlyos vereséget szenvedett. Eddig Ausztria államfője mindig e két nagy párt soraiból került ki.
A Die Presse című konzervatív osztrák lap főszerkesztője “földrengésszerű” eredményről írt, amely szerinte megmutatta, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem tudnak már kizárólag ketten együtt kormányozni, “lejárt az idejük”. Rainer Nowak szerint “egy fejezet véget ért”, a nagypártok dominanciája megszűnt. A politikának meg kell értenie, hogy egy korszak utolsó hónapjait éljük, amikor a fiatal választók az ország politikai életének és stílusának változását követelik és valósítják meg – írja Nowak.
A Der Standard című liberális lap főszerkesztőjének véleménycikke szerint új politikai korszak kezdődött, amelyben döntő szerepe volt a kormányzati politikával való elégedetlenségnek. Alexandra Föderl-Schmid szerint a kormányzó pártok kispárttá zsugorodtak, így számukra nem marad más, mint a második fordulóban a Zöldek által is támogatott jelölt mellé állni, hiszen “egy szabadságpárti politikus az államfői székben fordulópontot jelentene, és szimbolikus erővel bírna”.
A lap másik írása szerint nem fordulhat elő, hogy a szociáldemokrata és néppárti vezetők tétlenül mennek el az eredmény mellett, hiszen így a 2018-as választási esélyeiket teszik kockára. A néppárton belüli vezetőváltás a szerző szerint azon múlik, hogy Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter készen áll-e arra, hogy átvegye Reinhold Mitterlehner pozícióját, és hasonlóan a szociáldemokrata Werner Faymannnak is fel kell tennie a kérdést, hogy mennyivel fontosabbak neki a saját érdekei a párt érdekeinél.
A Der Standard másik véleménycikke megállapítja: Norbert Hofer győzelme azt mutatja, hogy az osztrákok nagy része előnyben részesíti az autoriter politikát – amely a szerző szerint az utóbbi években Magyarországon és a Lengyelországban is kifejlődött -, vagyis a parlament gyengülését, a brüsszeli előírásokkal való szembenállást és a médiaszabadság korlátozását.
A Kurier című független lapban megjelent véleménycikk szerint az ország kettészakadt. Helmut Brandstätter főszerkesztő kijelenti: vasárnap bebizonyosodott, hogy a két kormánypárt kormányzási képességeinek a határához ért. A szerző szerint a választási eredmény azt mutatja, hogy az ország lakosai a kormány, a két koalíciós párt, a pártfunkcionáriusok és a szervezetek ellen szavaztak.
A Wiener Zeitung című lap szerzője szerint a választás az SPÖ és a ÖVP számára akkora pofont jelentett, amellyel senki nem számolt. Reinhard Göweil úgy véli, hogy a pártok most másra, például a közvélemény-kutatókra próbálják hárítani a felelősséget. Meglátása szerint azonban az eredmény azért született, mert a kormány a menekültkérdésben nem adott megoldási lehetőséget az osztrák lakosok számára.

kgs \ kkp \ kvb

MTI 2016. április 25., hétfő 12:33

 

 

 

 

 

Ausztria-belpoltika-választás
Osztrák elnökválasztás – A szabadságpárti jelölt végzett az első helyen az előzetes eredmények szerint

Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 2016. április 24., vasárnap (MTI) – A szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer 36,40 százalékkal végzett az első helyen a vasárnap rendezett osztrák államfőválasztáson az előzetes eredmények szerint.

A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.
Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.
A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény aznap estére várható.
Werner Faymann osztrák kancellár csalódottságát és elkeseredettségét fejezte ki a választási eredmény miatt, amely szerinte világos figyelmeztetés a kormánynak. Faymann, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöki tisztségét is betölti, kiemelte: nem tervez személyi változtatást, azonban párton belüli tárgyalásokat szorgalmaz.
Kiábrándítóként jellemezte a választási eredményt Reinhold Mitterlehner alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és úgy vélte, hogy a néppárti jelölt veresége az országban uralkodó politikaellenes hangulatra vezethető vissza.
Meglátása szerint ez az utolsó lehetőség, hogy a kormányzati munkát tartalmilag és formailag is újra tervezzék. “Nem gondolom, hogy széthullik a koalíció, ha levonjuk a szükséges konzekvenciákat” – közölte az alkancellár.
Mitterlhener az esetleges párton belüli személycseréről azt mondta, hogy ez nem oldana meg semmit.
Az ÖVP elnöke egyúttal élesen bírálta a választás előtti közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a néppárti jelölt az utolsó előtti helyen állt. Úgy vélte, hogy ezek a felmérések csak erősítették azokat, akik taktikusan szavaztak, így szerinte a “párt a bécsi választások után másodjára is áldozatául esett a kutatásoknak”.
Michael Häupl bécsi tartományi vezető, szociáldemokrata politikus “mélyen megdöbbent” a választási eredményen, amely szerinte kormányellenes kritika. Häupl szerint a választás biztosan következménnyel jár majd, azonban úgy vélte, hogy ezek nem személyi változások lesznek.
Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományi vezető, néppárti politikus meglepőnek nevezte a választási eredményt és az osztrák kancellár által folytatott “halogatás és elrejtőzés” politikáját hibáztatta a választások kimeneteléért. Úgy vélte, hogy a választók nagy része taktikai megfontolásból döntött.
A stájerországi tartományi vezető, a néppárti Hermann Schützenhöfer szerint ez a “fájdalmas vereség utolsó figyelmeztetés” a kormánynak, végérvényesen megoldást kell találnia a nyugdíj, a munkahelyteremtés és az oktatás kérdésében.
Josef Pühringer felős-ausztriai tartományi vezető, szintén néppárti politikus szerint nem lehet a vereséget a pártelnök, Mitterlehner számlájára írni. Úgy vélte, a néppárti jelölt gyenge szereplésének oka, hogy a társadalom középrétege jobbra tolódik. Egyúttal nehezményezte, hogy a néppárti belügyminiszter épp az államfőválasztási kampány közepén távozott a kormányból.
Az előzetes eredmények szerint a választási részvétel nagyjából 60 százalék volt, tehát magasabb, mint hat évvel ezelőtt, amikor 54 százalék ment el szavazni.
Norbert Hoferre a legtöbben Burgenlandban voksoltak, itt mintegy 43 százalékos támogatottságot ért el. Szülőfalujában Pinkafőn (Pinkafeld) több mint hatvan százalékot kapott. A legkevesebben Bécsben szavaztak a szabadságpárti jelöltre, itt alig harminc százalékot szerzett.
A Zöldek által támogatott Van der Bellenre Bécsben voksoltak a legtöbben, mintegy 32 százalékot kapott. A legkevesebb szavazót Burgenlandban szerezte, itt alig 13 százalékot ért el.
A független Grissre a legtöbben Stájerországban adták le a voksukat, itt a szavazatok 24 százalékát kapta. Legkevesebben, vagyis a szavazók 12 százaléka Burgenlandban támogatta.
A szociáldemokrata Hundstorfert Burgenlandban favorizálták leginkább, ott 17,5 százalékot kapott, Vorarlbergben azonban mindösszesen 4,4 százalékot ért el.
A néppárti Khol a legjobb eredményt, 14 százalékos támogatottságot Alsó-Ausztriában kapta, a legkevesebbet, 5,7 százalékot Bécsben.
Az építési vállalkozó Lugner is Alsó-Ausztriában támogatták a legtöbben, itt 2,8 százalék szavazott rá, Burgenlandban és Felső-Ausztriában alig kapott két százaléknyi szavazatot.
(FOTÓ)

kgs \ hgp

MTI 2016. április 24., vasárnap 21:15

 

 

 

Előző Következő
 

 

Ausztria-belpoltika-választás
RÖVIDHÍR – Osztrák elnökválasztás – A szabadságpárti jelölt végzett az első helyen az előzetes eredmények szerint

    Bécs, 2016. április 24., vasárnap (MTI) – A szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer 36,40 százalékkal végzett az első helyen a vasárnap rendezett osztrák államfőválasztáson az előzetes eredmények szerint.

A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.
Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.
A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény aznap estére várható.

kgs \ kut \ hgp

MTI 2016. április 24., vasárnap 20:25

 

 

 

Előző Következő

Az űrlap alja

Az űrlap teteje

Kapcsolódó hírek
Összefűzés nélkül
Javítás nélkül
Nyomtatóbarát változat

 

 

 

Ausztria-belpoltika-választás
Osztrák elnökválasztás – A szabadságpárti jelölt vezet a becslések szerint

Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 2016. április 24., vasárnap (MTI) – Norbert Hofer szabadságpárti államfőjelölt mintegy 37 százalékkal az első helyre került, a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen 19,4 százalékkal a második, míg a függetlenként induló Irmgard Griss 18,5 a harmadik helyen áll a vasárnap tartott osztrák elnökválasztáson az ARGE közvélemény-kutató intézet délután ismertetett előzetes becslés szerint.

A Sora közvélemény-kutató által, a szavazatok több mint hetven százalékos feldolgozottsága alapján közölt adatok szerint ugyancsak Hofer áll az első helyen 35,3 százalékkal. A második helyet a Zöldek támogatásával induló Van der Bellen szerezte meg 21,3 százalékkal, míg a harmadikat a független Griss 18,9 százalékos eredménnyel.
A két intézet által eddig bemutatott adatok szerint a kormánykoalíciós pártok jelöltjei, a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer és a néppárti Andreas Khol eredménye között alig van eltérés, nagyjából 11 százalékon állnak. Az előzetes számok szerint Richard Lugner építési vállalkozó 2,3 százalékos eredményt ért el.
Mivel az előrejelzések szerint az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, azaz az összes leadott szavazat több mint felét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet majd voksolni.
Norbert Hoferre leginkább fiatal kora és dinamikus politizálása miatt szavaztak, míg a többi jelöltet túl korosnak ítélték – derült ki a Public Opinion Strategies közvélemény-kutató által a választás előtti három napon készített felmérésből. A megkérdezettek második érvként azt nevezték meg, hogy Hofer szimpatikus személyisége valamint az általa képviselt menekültpolitika miatt voksolnak rá.
A Van der Bellenre leadott szavazatokat a jelölt által képviselt politikai állásfoglalással és értékekkel indokolták.
Irmgard Grissre leginkább azért szavaztak mert függetlenként és párttámogatás nélkül indult a választáson, a válaszadók 23 százaléka pedig amiatt voksolt rá, mert ő volt az egyetlen női jelölt.
Rudolf Hundstorferre pártjának törzsszavazói voksoltak, míg a néppárti Kholt a tapasztalata és a kompetenciája miatt választották.
A Sora közvélemény-kutató által végzett felmérés szerint a szabadságpárti jelöltre szavazók mintegy 70 százaléka úgy véli, hogy Hofer megérti az emberek problémáját, hatvan százalék úgy látja, hogy kompetens és helyes értékeket képvisel. Ötven százalék szerint fontos szempont volt a választásban, hogy Hofer a szabadságpárt jelöltje, és harminc százalék vélte úgy, hogy az osztrák politikai életben előforduló konfliktusokban Hofer tudná a leghatékonyabban közvetíteni.
A választók ötöde a szavazás előtti utolsó napokban döntötte el, hogy kire adja voksát.
A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény csak aznap estére várható.

kgs \ kut \ hgp

MTI 2016. április 24., vasárnap 18:38

 

 

 

Előző Következő

Az űrlap alja

 

 

 

 


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »