Radikális gazdasági modellváltásra van szükség a BCSDH szerint

Radikális gazdasági modellváltásra van szükség a BCSDH szerint

Több tucat magyar cég látja úgy, hogy a jobb életminőséget úgy kell elérni, hogy fenntartható legyen a fogyasztás, az ökológiai korlátokat pedig be kell tartani.

Már 59 vállalat csatlakozott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet Action 2020 programjához, amelynek

célja a fenntartható fogyasztás garantálása a megfelelő kereslet és kínálat megteremtésével, illetve egy jobb életminőséget elérése az ökológiai korlátok figyelembevételével.

Ifjabb Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group elnöke a szervezet budapesti fórumán elmondta: a túlfogyasztás napja az idén augusztus elsején volt, azóta a Föld tartalékait éljük. Radikális üzleti modellváltásra van szükség; ez a BCSDH első ajánlása. Azaz

A BCSDH második ajánlása az, hogy a fogyasztók szemléletét formálják a márkákon keresztül a fenntarthatóság irányába. Chikán szerint jó hír, hogy egyre több magyar cég foglalkozik a fenntarthatósággal.

Ugyanakkor a települési hulladék 29 százalékát hasznosítják újra, míg a hazánkra vonatkozó uniós cél 50 százalék 2020-ig.

Magyarországon a betegségek okozta összes teher 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható.

Elhízottságban a magyar felnőttek a világon a negyedikek, de Európában már az elsők. Nálunk növekvő, de az európai átlagnál alacsonyabb a fogyasztói bizalom. A reklámköltések tavaly 240 milliárd forintot tettek ki, ám alacsony hányaduk hordozott fenntarthatósági üzenetet.

A World Resource Institute számításai szerint egy év alatt a felhasznált erőforrás-mennyiség 50-75 százaléka kerül vissza hulladékként a természetbe. Nyolc alapanyag felelős az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20 százalékáért, a vízfelhasználás 95 százalékáért, a földterületek 88 százalékának használatáért.

Doreswamy Nandkishore, a Nestlé SA volt ügyvezető alelnöke, a London Business School Stratégiai és Vállalkozási Karának vezető tanácsadója az üzleti bizalom megszerzésének fontosságát hangsúlyozta az előadásában, ennek révén kitágulhatnak a vállalat értékesítési lehetőségei, a brandépítés egyre több vásárlót csábíthat a cég vevőköréhez.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a biológiai erőforrások regenerációjára van szükség, emellett pedig a technológiák rekonstrukciójára.

Ifjabb Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: most installálnak egy napelemparkot a cégnél, amely a hamarosan évi 70 millió csirkét feldolgozó vágóüzem energiafelhasználásának a 60 százalékát adja majd. Arató Gábor, a Manuli Stretch ügyvezető igazgatója jelezte: új csomagolástechnikájuk révén az eredeti mennyiség 60-70 százaléka megspórolható, s bár 400 ügyfelük van, ám számos cég nem fogékony a költségkímélő eljárásra.

Az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Regina Kuzmina utalt arra, hogy termékeik környezetre gyakorolt hatásának csaknem 70 százaléka a felhasználás során keletkezik, ezért nemcsak a fenntartható termékfejlesztésre összpontosítanak, hanem a fogyasztók környezettudatosságának az erősítésére is.

A McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. ügyvezető igazgatója, Horváth Ágnes azt mondta:

környezettudatosságra törekszenek az energia-, a vízfelhasználás során, illetve a sütőolaj biodízellé átalakításával, de fontosnak nevezte a bringamánia programjukat is, amelyhez már 80 ezren csatlakoztak.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte: amellett, hogy 2025-re az összes csomagolóanyaguk újrahasznosítható lesz, csatlakoztak egy műholdrendszerhez, hogy véletlenül se vásároljanak olyan pálmaolajat, amely esőerdő kivágása után létesített ültetvényről származik.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »