Radetzky laktanya: perel a tulajdonos

Radetzky laktanya: perel a tulajdonos

Bírósághoz fordult a Radetzky-ház tulajdonosa, amiért a kormányhivatal júniusban leállította az épületegyüttes bontását – közölte lapunk kérdésére a Fővárosi Kormányhivatal. A hivatal júniusban felügyeleti eljárásban döntött úgy, hogy nem bonthatók tovább a budai, Bem József téri műemlék épületek, az egykori Radetzky laktanya és a katonai élelemtár. Mivel a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, számítani lehetett rá, hogy a tulajdonos, a HB Reavis ingatlanfejlesztő cégcsoport bírósághoz fordul. Ez az egyetlen esélye a döntés megváltoztatására; azt kellene bizonyítania, hogy a kormányhivatal határozata jogszabályt sértett. Kerestük a HB Reavist is, de ők nem nyilatkoztak.

A kormányhivatal azt is közölte: már kötelezték a tulajdonost a műemlék épület ideiglenes megóvására, a helyreállítási tervek elkészíttetésére, benyújtására és engedélyeztetésére, valamint a helyreállításra.

A historizáló stílusú, 1897-ben épült egykori laktanya tetejének bontásához nem kezdtek azonnal hozzá, így az lényegében sértetlen, az 1840-es évekből származó klasszicista élelemraktár viszont most is tető nélkül áll, ami az épület állagának gyors romlását eredményezheti.

A Radetzky-házat ez év tavaszán vette meg a szlovákiai hátterű HB Reavis csoport, és májusban kezdte bontani. Az ingatlanfejlesztő 32 ezer négyzetméteres irodakomplexumot tervezett a műemlék helyére a korábbi tulajdonosa, az Európa Ingatlanbefektetési Alap által készíttetett tervek alapján, amelyekre építési engedélyt is kapott az alap még 2010-ben. A tervek az eredeti épületek kis részét, többségében homlokzatokat tartottak volna meg a két épületből.

Az új tulajdonos az épület megvásárlása után szinte azonnal elkezdte a bontást: eltávolította az élelemraktár tetejét. Valószínűleg a közfelháborodás is szerepet játszott abban, hogy a kormányhivatal felülvizsgálati eljárást indított. Azt vizsgálták, hogy az egykori Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) kiadhatta-e egyáltalán az építési engedélyt 2010-ben, és hogy az előző tulajdonos megkezdte-e időben a kivitelezést – ha ez nem történik meg meghatározott határidőn belül, akkor az építési engedély érvényét veszti.

A kormányhivatal a felülvizsgálati eljárásban azt állapította meg, hogy a kivitelezés nem kezdődött meg időben, tehát érvénytelen az építési-bontási engedély, amelynek alapján az új tulajdonos most bontani kezdte a műemléket. Az építési engedéllyel kapcsolatban pedig azt, hogy a KÖH nem adhatta volna ki, mert az épület az engedély kiadásakor már ideiglenes műemléki védettség alatt állt – bár végleges védettséget csak 2011-ben kapott. Elméletileg azonban így is a műemlékekre vonatkozó szabályokat kellett volna alkalmazni, olyan engedélyt tehát nem lehetett volna kiadni, amely bontással és építkezéssel jár. A kormányhivatal a bontás azonnali leállítása és a műemlék helyreállítása mellett döntött. Azóta a tulajdonos láthatóan felhagyott a bontással, az utóbbi hetekben már csak állagmegóvási munkákat végeznek a két épületen.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 18.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »