Rád is szükség van! – Fókuszban az önkéntesség

Három szakmai fórumot szervezett az önkéntesség szerepéről a Szövetség a Közös Célokért  (SZAKC) a Martosi Szabadegyetem második napján.

Duray Miklós, a SZAKC elnöke köszöntötte a fórumsorozat résztvevőit. Visszaemlékezett az 1960-as évek táboraira, melyek szintén önkéntes alapon szerveződtek, azok résztvevői pedig a közösséget. Tették ezt olyan intenzitással, hogy az 1968-as ún. „Prágai Tavaszra” már 20 ezer tagja volt az akkori Magyar Ifjúsági Szövetségnek (MISZ).

Szabó Anett újságíró-moderátor Harcsa Béla eszmetörténésszel és Szabó Gyula mezőörsi plébánossal beszélgetett. Több példát is felsorakoztatott az önkéntes tevékenység kialakulására, kiemelte a család szerepét, a gyermeket a „szülő tünetének” nevezte.

Harcsa Béla rámutatott, hogy az önkéntesség kialakulása szorosan összefügg a kíváncsisággal, a befogadással és beavatással, illetve a közösséghez való tartozás igényével.

Szabó Gyula az igazság keresésének fontosságát hangsúlyozta. Ez onnan indul, hogy az ember erős motivációt, isteni sugallatot kap, amelyek megvilágítják a küldetését. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon számos feladat várakozik az egyházra, amelynek a sok évtizedes diktatúra után újra közösséget kell építenie.

A közönség is élénken bekapcsolódott a beszélgetésbe, új témák is felszínre kerültek. Szó volt a Szent Koronánkkal kapcsolatos tanítások fontosságáról, de a Magyar Tudományos Akadémia megreformálásának szükségességéről is. Szabó Anett így foglalta össze az elhangzottakat: „Vissza kell térnünk a normális dolgokhoz!”.

A program házigazdájaként Hideghéty  Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója a fórum vendégei között üdvözölte Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Görög Norbert minisztériumi főosztályvezetőt (EMMI, Népesedés-, Család- és ifjúság politikai Tervezési és Fejlesztési Főosztály),  Márton Zsuzsannát, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnökét, Csiffáry Ildikót, a Meseolvasó önkéntes csoport vezetőjét és Berta Pétert, a Mária Rádió munkatársát.

Görög Norbert az önkéntes munka fontosságával kapcsolatos magyarországi jogszabályt ismertette. Az új közoktatási törvény szerint az érettségi vizsga megkezdésének feltétele, hogy a tanuló 50 óra önként választott társadalmi tevékenységet végezzen. A tapasztalatok szerint ezzel a fiataloknak a munkapiacon való elhelyezkedését is segítik.

Hírdetés

Szili Katalin a nemzetpolitika szemszögéből tekintett az önkéntesség fontosságára, amely nélkül nem lehet komoly eredményeket elérni. Az önkéntesség közjogi ismérvei (saját akaratból, ellenszolgáltatás nélküli tevékenység) rendkívül fontos a bizalom és a szolidaritás szerepe is. Tájékoztatott arról, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság  több mint 5000 civil közösséget támogat  a Bethlen Gábor Alapon keresztül.

Márton Zsuzsa Szatmárnémetiből (Partium) érkezett Martosra. Fő küldetésüknek tartják, hogy a vegyesházasságban élőket, illetve azok családjait segítség megtartani a magyarságuk megtartására. Hangsúlyozta a példamutatás fontosságát, amely a közösségi összetartozás erejével párosulva komoly eredményeket hozhat céljaink megvalósításában.

Az önkéntesség konkrét formája nyilvánul meg Csiffáry Ildikó és Berta Péter tevékenységében. Az előbbi háromgyermekes családanyaként kórházakban ápolt gyermeket látogat társaikkal, akiknek meseolvasással próbálják könnyebbé tenni a kórházban töltött idő, az utóbbi pedig pedagógusként a Mária Rádióban végez önkéntes munkát.

Egy valaki hiányzott, de csak fizikailag

A fórum résztvevői nem titkolták, hogy nem lehet teljes a mai rendezvény névsora, hiszen hiányzik az a felvidéki személy, akinek élete, tevékenysége szorosan összefonódott az önkéntesség támogatásával, annak népszerűsítésével. A tavaly májusban elhunyt Pogány Erzsébet emléke előtt néma felállással adóztak a fórum résztvevői.

III. Önkéntesség a felvidéken

A 70 éves Csemadok tevékenységét a szervezet országos elnöke, Bárdos Gyula ismertette, majd válaszolt a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre. A Csemadok a (cseh)szlovákiai magyarság „mindenese” volt már a diktatúra éveiben is, napjainkban is állami, társadalmi feladatokat lát el úgy, hogy nem alanyi jogon kap támogatást az állami költségvetésből (szemben a Matica slovenská szlovák kulturális szervezettel).

Bárdos Gyula emlékeztetett arra, hogy a 2020-as év a nemzeti összetartozás éve lesz, jó lenne, ha a felvidéki magyarság is rálépne az összetartozás útjára. Mint mondta, a Csemadok ezt az utat támogatja, és tesz is ezért.

Oriskó Norbert


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »