Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és az elcsatolt régiók vezetői – Szputnyik/AFP/Mikhail Metzel
Oroszországnak négy új régiója van – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Kremlben, az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek csatlakozási egyezményének aláírási szertartásán.
Putyin beszédében, amelyet az aláírást megelőzően tartott, a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a „kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország „nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát, mert az ott élő emberek „örökre állampolgáraivá váltak” Oroszországnak.
Az orosz elnök szerint a népszavazáson – amelyet a nemzetközi közösség nem tekint legitimnek – egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségénék és önrendelkezésének az ENSZ Alapokmányába foglalt joga alapján. Putyin megfogadta, hogy Oroszország az új területeket minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja védelmezni.
Terjedelmes, geopolitikai, történelmi és ideológiai eszmefuttatásokat tartalmazó szónoklatában az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására. A beszéd az „ököljogon alapuló amerikai diktátum” és a nyugati hegemónia hanyatlásának és az orosz szuverenitás megvédése szükségességének vezérgondolatára épült.
Putyin egyebek között azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „hibrid hadviselést” folytat Oroszország, a világ többi része ellen pedig neokolonialista diktátumpolitikát. Érvelése szerint a Nyugat megszegte az Oroszországnak adott ígéreteit, ezért nincs erkölcsi joga demokráciáról beszélni.
Megvádolta az Egyesült Államokat, hogy az orosz energiahordozók kiszorításával az iparától akarja megfosztani Európát és magának megszerezni ezt a piacot, miközben az európai elitek szerinte tudatosan árulják el saját népüket. Putyin azt mondta, hogy „az angolszászok számára kevesek a szankciók, és áttértek a diverziókra” az Északi Áramlat vezetékei elleni robbantások megszervezésével, és „gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez”.
„Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez kinek hasznos. És akinek ez hasznos, az tette ezt” – hangoztatta Putyin.
Álláspontja szerint a nyugati elitek nem kívánnak konstruktív megoldást találni az általuk még jóval az ukrajnai „különleges hadművelet” megkezdését megelőzően előidézett élelmezési és energiaválságra. Emellett, álláspontja értelmében a Nyugat igyekszik aláásni a szuverén fejlődés központjait.
„Mindazok az államok, amelyek valódi, stratégiai szuverenitással rendelkeznek, vagy annak elérésére törekednek, és képesek kihívást intézni a nyugati hegemóniának, automatikusan az ellenség kategóriájába sorolódnak” – mondta az orosz államfő.
„Pontosan ezek az elvek állnak az Egyesült Államok és a NATO katonai doktrínájának hátterében, amelyek nem kevesebbet követelnek, mint a teljes uralmat” – tette hozzá.
Putyin a társadalom konszolidációjának szükségességéről is beszélt, „a szuverenitás, a szabadság, az alkotás és a méltányosság” alapján, amelyben az érték „az emberség, az irgalom és az együttérzés”. Hangsúlyozta a hagyományos értékek fontosságát.
Beszédét a „Mögöttünk az igazság! Mögöttünk Oroszország!” szavakkal zárta, majd aláírta az Oroszországi Föderáció jogalanyává válásáról szóló szerződést a négy megszállt ukrajnai régió vezetőjével. A donyecki, a luhanszki, a zaporizzsjai és herszoni régió nevében a dokumentumot Gyenyisz Pusilin, Leonyid Paszecsnyik, Jevgenyij Balickij és Vlagyimir Szaldo ellenjegyezte.
A Kreml Szent György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és „Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték az aktust. Az aláírás alkalmából Moszkva belvárosában szabadtéri koncertet rendeztek.
Az új területek annexiójáról szóló szerződéseket még az alkotmánybíróságnak is jó kell hagynia, majd az orosz parlament mindkét házának ratifikálnia kell, a vonatkozó alkotmánymódosítás elfogadásával együtt, amelyet még az elnök is aláír majd. Az alsóház legközelebb hétfőn, a felsőház pedig kedden ülésezik.
Milliók akarata…
Ez milliók akarata! – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, mielőtt hivatalosan is annektálta volna a négy ukrán régiót. Az elnök hozzátette, hogy hősnek tart minden férfit, akik ebben a különleges hadműveletben harcoltak és haltak meg. – Ők Oroszország büszkeségei – jelentette ki, majd a ceremónián résztvevőktől egy perc néma csendet kért, hogy emlékezzenek az elhunytakra.
Putyin a Szovjetunióról is beszélt, kiemelve, hogy annak összeomlásakor nem kérdezték meg a lakosokat arról, hogy mit szeretnének, ehelyett inkább szembementek az akaratukkal, nem törődve a következményekkel. – De mindez elmúlt, nem számít ma már – mondta az elnök.
– Nincs erősebb az emberek akaratánál, amely kulturális és nyelvi alapokra támaszkodik. Ez az akarat pedig mindig utat talál magának – tette hozzá Putyin elnök, majd úgy folytatta:
Az elnyomó kijevi vezetésnek az eszébe kell vésnie, hogy a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki emberek a mi polgáraink. Örökké! – nyomatékosította szavait, amelyet a jelenlévők tapsviharral fogadtak.
Az orosz államfő felszólította a kijevi vezetést, hogy függessze fel minden katonai tevékenységét és a háborút, amelyet ők robbantottak ki még 2014-ben, majd kijelentette, hogy ők továbbra is nyitottak a tárgyalásokra. Ugyanakkor nem hajlandók tárgyalni Oroszország új területeiről, hiszen az ott élők kinyilvánították az akaratukat.
Ezt Kijevnek tiszteletben kell tartania – tette hozzá.
Putyin elnök biztosította a Kelet- és Dél-Ukrajnában élőket, hogy Moszkva gondoskodni fog róluk, iskolákat, kórházakat építenek majd, és fokozott figyelmet fordítanak a területek biztonságára is.
Az elnök többek között emlékeztette a jelenlévőket, hogy az igazi ellenség a Nyugat, amely álszent a saját tetteivel szemben, és sosem tudta elfogadni Oroszország erejét vagy nagyszerűségét, a létét pedig egyenesen fenyegetésnek tekinti.
De nekik nincs szükségük Oroszországra, nekünk viszont igen. Vissza kell állítanunk a történelmi egységünket […], az igazság a mi oldalunkon áll! – zárta a gondolatait az orosz elnök.
Noha péntekre virradó éjjel Oroszország még csak elismerte az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyék függetlenségét, péntek délután négy régió – az említett megyéken kívül a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – elcsatolása mellett döntött. Moszkva a múlt hét pénteken kezdődött és keddig tartó népszavazás eredményével magyarázta a döntését, ám ennek legitimitását rajtuk kívül senki sem fogadja el.
Az Egyesült Államok soha, de soha nem fogja elismerni Oroszország igényét a szuverén ukrán területekre – mondta csütörtök este Joe Biden amerikai elnök.
Olaf Scholz német kancellár egy minapi interjújában hasonlóan fogalmazott: – Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét.
Orosz szempontból ezek ugyan érvényesek és eredményesek voltak, hiszen a részvétel 63 és 86 százalék között alakult, és a válaszadók 87 és 99 százaléka a területek Oroszországhoz való csatolása mellett foglalt állást.
Ugyanakkor – a népszavazás nemzetközi illegitim megítélése mellett – az eredmények nem tükrözik azt, hogy rengetegen elmenekültek az említett területekről a háború és megszállás miatt, valamint Oroszország nem is uralja a négy terület mindegyikének egészét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság az egyetlen megye, ami teljes mértékben orosz befolyás alatt áll, ám Donyeck esetében ez nagyjából csupán a megye felét jelenti.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a népszavazásokat követően úgy fogalmazott, hogy alapvetően változik meg a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után.
Peszkov pénteken már megerősítette, hogy az új területeket ért ukrán csapásokat Moszkva maga ellen irányuló agresszióként fogja értelmezni.
A lapunknak adott korábbi interjújában Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi különleges katonai műveletet.
Majd hozzátette: – A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek – húzta alá.
A szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az oroszok részéről, és a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.
Wittich Zoltán
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
