Putyin: nukleáris háborút nem szabad kirobbantani

Putyin: nukleáris háborút nem szabad kirobbantani

2022. 08. 04.

Egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciájának résztvevőihez és vendégeihez intézett üzenetében.

“Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki” – hangsúlyozta.

Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén előírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkező, mind az ilyennel nem rendelkező államok érdekeinek – mondta.

Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerősíti az atomsorompó-szerződésben részt vevő valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és “érezhetően hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerősítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.

Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elő vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerződést.

ENSZ-főtitkár: a világ mindössze egy lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől 

Az emberiség mindössze “egy tévedésnyi távolságra”, egy rossz lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől – figyelmeztetett hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár az 1970-ben életbe lépett atomsorompó-szerződés (NNPT) felülvizsgálati konferenciája megnyitóján New Yorkban.

A világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-keleti és az koreai-félszigeti válságokra -, a “nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt” – fogalmazott a világszervezet vezető diplomatája.
Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy az augusztus 26-ig tartó konferencia “lehetőséget teremt olyan intézkedések kidolgozására, amelyek segíthetnek elkerülni a biztos katasztrófát, az emberiséget új útra terelve egy atomfegyverektől mentes világ felé”.

Hírdetés

“Fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és nagaszaki tragédiákat” – emelte ki Guterres.
Csaknem 13 ezer atomfegyver van világszerte a nemzeti arzenálokban, s az államok a hamis biztonság reményében százmilliárd dollárokat költenek “az ítéletnapi fegyverekre” – mondta.

Mindazonáltal a nukleáris technológiák békés, például orvosi célú felhasználását támogatni kell – jelentette ki az ENSZ-főtitkár. “Ha békés célokra használják, ez a technológia nagy előnyére vállhat az emberiségnek” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a konferenciának címzett üzenetében hangsúlyozta, hogy egy atomháborúnak nem lehetnek nyertesei, s nem szabad engedni egy ilyen konfliktus kitörését.

“Abból indulunk ki, hogy nem lehetnek győztesei egy atomháborúnak, s nem szabad, hogy ilyen kitörjön, mi a nemzetközi közösség osztatlan és egyenlő biztonságának oldalán állunk” – közölte Putyin.

Az orosz elnök rávilágított arra is, hogy Oroszország, mint az atomsorompó-egyezmény letéteményese és részese tartja magát az egyezmény “szelleméhez és betűjéhez”. Hozzáfűzte, hogy Moszkva teljesíti minden olyan kötelezettségét, amely az ilyen jellegű fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről az Egyesült Államokkal kötött bilaterális megállapodásokból fakad.

Annalena Baerbock német külügyminiszter és amerikai hivatali partnere, Antony Blinken ugyanakkor elítélték Oroszország nukleáris fenyegetőzését. Moszkva ismételten “felelőtlen nukleáris retorikával élt”, amivel kockára teszi az utóbbi ötven év atomfegyverek elterjedése elleni erőfeszítéseit – jelentette ki Baerbock.

Blinken szintén “veszélyes nukleáris kardcsörtével” vádolta Moszkvát. “Világunkban nincs helye az erőszakon, megfélemlítésen, vagy zsaroláson alapuló nukleáris elrettentésnek. Össze kell fognunk és el kell utasítanunk ezt” – tette hozzá az amerikai tárcavezető, hangsúlyozva, hogy Washington csak végszükség esetén nyúlna atomfegyverekhez, így például az Egyesült Államok, illetve szövetségesei és partnerei létfontosságú érdekeinek védelmében.

Blinken mindemellett szóvá tette a 2015-ös iráni atomalku újraélesztéséről szóló tárgyalásokat is. “Az EU több hónapnyi megbeszélésen, tárgyaláson és vitán alapuló javaslatot terjesztett elő. Nagy hasonlóságot mutat azzal, amit márciusban terjesztettek elő és amit elfogadtunk. Meglátjuk, hogy Irán képes és hajlandó lesz-e előrelépni. Mi felkészültünk arra, hogy a megállapodások alapján előrehaladjunk. Egyelőre nem világos, hogy Irán is készen áll-e erre” – tette hozzá Blinken.
Miután 1968. július 1-jén a letéteményes országok (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) aláírták és további

47 országban ratifikálták a szerződést, az 1970. március 5-én lépett hatályba.

Az aláíró, nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a szerződéssel kötelezték magukat arra, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert vagy egyéb nukleáris robbanószerkezetet, valamint nem engedik át az ellenőrzést ezen eszközök felett.

A több mint ötvenéves megállapodáshoz eddig 191 állam csatlakozott. Az atomsorompó-szerződés céljainak teljesülését ötévente egy konferencia keretében vizsgálják felül.

MTI

Megosztom:


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »