Putyin könnyen "csapdában találhatja magát"

Vlagyimir Putyin politikailag legyőzhetetlennek tűnik, miután Oroszország kormányzó pártja minden eddiginél nagyobb parlamenti többséget szerzett a szeptemberben tartott választásokon – írta a Reuters brit hírügynökség.

A 2018 márciusában esedékes elnökválasztással kapcsolatban a 63 éves Putyinnak el kell döntenie, hogy indul-e azon, vagy nem. Ugyancsak el kell döntenie: előre hozzák-e a választást 2017-re, hogy új életet leheljenek a rendszerbe, megelőzvén egy gyengén teljesítő gazdaság kockázatait. A legtöbb kremlinológus biztos abban, hogy Putyin indulni és nyerni fog, elodázva az utódlás kérdését 2024-ig. Mások azt mondják, hogy Putyin meglepetést okozhat.

A közvélemény-kutatások Putyin népszerűségét 80 százalék körülire teszik, a kormányzó Egységes Oroszország párt megszerezte a parlementi helyek 76 százalékát, a Krím elcsatolása Ukrajnától pedig sok orosz szemében szentesítette Putyin nemzetmentő imázsát. A felszín alatt azonban sokasodnak Putyin problémái. Ezek között szerepel előrejelzés gyanánt a vérszegény gazdasági talpra állás, a nyilvánvaló utód hiánya, a választói apátia, az elnök panaszai fizikai leterheltségére.

Egyre inkább valószerűnek tűnik az is, hogy Moszkva csak úgy tudja újraépíteni kapcsolatait a Nyugattal, ha Putyin félreáll. Az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókat alkalmaz Moszkvával szemben Oroszország 2014-es ukrajnai akciói miatt, s mindezidáig kevés jele van a szankciók feloldásának.

Nyikolaj Petrov politikai elemző hisz abban, hogy Putyin megőrizheti a rendszer legitimicióját, ha 2018-ban átadja helyét egy kiválasztott utódnak. “Ez lehetséges forgatókönyv” – mondta Petrov, de hozzá is tette: kétli, hogy Putyin ezt az utat választja, bár nehezedik rá az alternatív megoldások keresésével kapcsolatos nyomás, nevezetesen az, hogy nem elég a nacionalizmus és a külföldi kalandorság a rendszer széles támogatottságának fenntartására. “Putyin saját népszerűségének foglya” – szögezte le Petrov.

Emberek, akik ismerik Putyint azt mondják, hogy az elnök egyre fáradtabb. A múlt évben, egy óvatlan pillanatban Putyin bekapcsolva maradt mikrofon előtt alváshiányra panaszkodott. Dmitrij Gudkov liberális ellenzéki politikus, a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy Putyin mindezek dacára indulni fog az elnökválasztáson, mert attól tart, hogy távozása után büntetőjogilag sebezhetővé válik az ukrajnai akciók kapcsán.

Putyin azonban a meglepetések embere is. Sokan azt gondolták, 2008-ban nem fog megválni az elnöki poszttól, mégis megvált, hogy aztán négy évvel később diadalmasan visszatérjen. Egy Kremlhez közeli forrás azt mondta, hogy az amerikai elnökválasztás, s az, hogy a győztes miként kezeli Oroszországot, várhatóan befolyásolja majd Putyin döntését. Hillary Clinton a kemény vonalat választja majd Moszkvával szemben, ellentétben Donald Trumppal, aki azt bizonygatja, hogy rendezni akarja a viszonyt Oroszországgal – vélik Kremlhez  közel álló források.

A gazdasági kilátások haloványak. A szankciók hatása, több mint két évvel elrendelésük után, gyengülni látszik, a gazdaság a következő évben várhatóan szerény növekedést ér el. A külföldi beruházások hiánya azt jelenti, hogy a kilábalás valószínűleg éveket vesz igénybe, előrejelzés szerint a növekedés 2017-ben csak 0,5 százalék körüli lesz, s ez hosszabb időn át így marad.

Egyre nehezebbé válik a népi támogatás látszatának fenntartása, miután vannak olyan jelek, hogy egyre több választó véli úgy: részvétele a választásokon puszta rituálé. A részvételi arány a szeptember 18-ai szavazáson posztszovjet mélypontra süllyedt. Miközben nincs jele annak, hogy nyugtalanság támadt volna az eliten belül, Putyin szövetségesei amiatt kezdenek el aggódni, hogy a fenyegetés a rendszeren belülről jön majd.

“Államunkat mindig felülről és belülről rombolják szét” – írta a választások után Dmitrij Olsanszkij, a Kreml-barát Komszomolszkaja Pravda kolumnistája. Az ilyen és ehhez hasonló félelmek, valamint a rendszer önmegújító képességének benyomását keltő személycserék kényszere segít annak megmagyarázásában, hogy miért cserélt le Putyin az elmúlt hónapokban számos rangidős személyt a Kreml, a biztonságiak apparátusában és a régiókban.

Putyinnak hamarosan döntenie kell a következő elnökválasztás időzítéséről. Alekszej Kudrin, a kormány gazdasági tanácsadója, volt pénzügyminiszter felvetette, hogy a választást hozzák előre 2018-ról a jövő évre, mondván: az új felhatalmazással kemény reformokba lehet kezdeni.

Egy Kremlhez közeli forrás azt mondta, hogy jelenleg több mint 50 százalék esély van az előre hozott választásra. Egy másik forrás azt fejtegette, hogy “2018-ra a gazdaság nem lesz jó állapotban és a lakosság elfárad. Mindenkit több negatívum vesz majd körül, Putyin támogatottsága csökkenni fog, pénzügyi tartalékaink pedig kimerülnek”, “mindezek alátámasztják az előre hozott választások melletti érvelést”. Putyinnak, még akkor is, ha újra akar indulni az elnöki székért, el kell kezdenie az utód felkészítését.

“Az elnök csapdában találhatja magát. A karizmatikus vezetőnek kijutó legitimáció nem ruházódik át automatikusan az utódokra” – vélekedett nemrég a Carnegie Moscow Center. Putyinon kívül még egy politikus részesül a rendszeres televíziós szereplés áldásaiban, s ez Dmitrij Medvegyev, a miniszterelnök. Medvegyev potenciális utód, bár stílusát sokan puhának találják.

A lehetséges utódokról folyó spekulációkban a védelmi miniszter neve éppúgy felbukkan, mint a központi bank kormányzójának a neve. Sokan el tudják képzelni, hogy az elnöki adminisztráció jövendő vezetője lép Putyin nyomdokába. A parlamenti választások után egy új név bukkant elő, Vjacseszlav Vologyiné. Vologyin az elnöki adminisztráció vezetőjének a helyettese volt.

Csatolt_cikkek: Olvasta már?:Porosenko szerint Putyin nem erős vezetőGérard Depardieu szerint Franciaországot idióták lakják, Putyin pedig egy “igaz ember”Szanyi: az EU-nak is létérdeke Putyin ukrajnai nyomulásának megállításaRovatok: KülföldTelepülés: OroszországCímkék: Vlagyimir Putyin, Oroszország, külföld, orosz politika, politikaForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »