Putyin elnök úr budapesti látogatása alkalmával kinyilvánította a reális zöldek


Putyin elnök úr, budapesti látogatása alkalmával kinyilvánította a reális zöldek igazságát, hogy a FOLYAMI HAJÓZÁS – MAGYAR SORSKÉRDÉS .

Orbán Viktor miniszterelnök úr múlt év december hóban személyesen ígérte meg a reális zöldek elnökének, Juhos Lászlónak, hogy utána néz a Duna ügyének.
A magyar politikai elit vitéz csomót kötött a Dunára! A Duna Bizottság, és az Európai Bizottság megállapodott a dunai hajózás fejlesztéséről.
Európában élők 12 százaléka érzékeli közvetlenül a Duna hatását. Csupán a magyar politikusok nem, ők vitéz csomót kötöttek a Dunára! A Duna medrében hömpölygő víztömeg nélkülözhetetlen eleme, létfeltétele az élővilágnak, embernek, növénynek, állatnak: pótolhatatlan nyersanyaga, szállítópályája az állandóan fejlődő gazdaságnak. .
Politikusaink a duzzasztásra allergiások, törvénybe iktatták a Duna duzzasztása a természet és az emberi elleni agresszió.
A Duna-Majna- Rajna csatorna megnyitásával a Fekete- tengert és az Északi tengert összekötő, 3500 kilométeres transzkontinentális vízi útrendszer keleti gerincévé vált.
A Dunára kötött vitézcsomó ügyében az egész magyar politikai elitet felelősség terheli.

Hírdetés

A Duna Bizottság, és az Európai Bizottság megállapodott a dunai hajózás fejlesztéséről:

http://hir.ma/gazdasag/megallapodas-a-duna-bizottsag-es-az-europai-bizottsag-kozott-a-dunai-hajozas-fejlesztese-erdekeben/549389

Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én 30. számon hozott határozatot a Duna hajózhatóságáról.
A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség. Az ilyen (önjáró, vagy vontatott) úszóegység 110m hosszú, 11.4m széles, teherbírása 25 dm merülés esetén 1500, 40 dm merülés esetén 3000 tonna. Európa vízi útjain (az EU VII. korridorján, a transzkontinentális vízi úton is) a hajózsilipek ezekre a méretekre vannak kiépítve.
A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette. +A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap – Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.
A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder – ha nem is „kibetonozását”, de – „kikövezését” eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák.
A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a meder folytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a „vizes élőhelyek” kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését.
Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le.
A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető.
A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását.


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »