Puskás Aréna: Szükséges, de drága

Puskás Aréna: Szükséges, de drága

Pénteken avatják hivatalosan Magyarország legdrágább sportlétesítményét, a Puskás Ferenc Arénát, amely megközelítőleg 150 milliárd forintból épült fel három és fél év alatt. A stadion tekintetében van némi vita arról, hogy mennyire volt szükség ennyiért egy 68 ezres stadionra.

Ez egy véleménycikk, amely kizárólag a szerző és nem a szerkesztőség véleményét tükrözi.

A Nemzeti Stadion ötlete már a negyvenes évek végén felmerült az akkori vezetés fejében, nem véletlenül, ugyanis a Rákosi-rendszer egyik büszkeségének szánták a Népstadiont, viszont az átadás éveket csúszott. Az akkoriban Népstadionra keresztelt létesítmény szinte egyedülállónak számított. A rendszer szerette volna bizonyítani a „hanyatló” nyugat számára a kommunizmus feljebbvalóságát. Az akkori filmhíradó büszkén számolt be a Honvéd – Szpartak Moszkva mérkőzésről, amelyen közel 80 ezer ember vett részt.

Az impozáns megnyitót némileg beárnyékolta az a tény, hogy a stadion korántsem volt megfelelő állapotban, ugyanis még 24 szektor, azaz 22 ezer ülőhely és a pályavilágítás sem készült el, de hát akkoriban ki mert volna panaszkodni.

A Rákosi-rendszer propagandájának kedvenc terméke volt a labdarúgás. Szemben az arisztokrata sportokkal, a futball a jellegéből adódóan sokkal inkább népi sportnak számított, hiszen bárki számára könnyen elérhető volt. A nyomorúságos hétköznapokba a magyar futballsikerek tudtak némi színt vinni. Ezt hamar felismerte a hatalom, éppen ezért könnyedén az élére állt a sportág népszerűsítésének.

A magyar labdarúgó- válogatott ekkor a világ egyik legjobb csapatának számított. Olyan világsztároknak említett játékosokkal, mint Puskás Ferenc, Bozsik József, Kocsis Sándor vagy Grosics Gyula. Ezt az együttest nevezte el Aranycsapatnak Szepesi György, az olaszok elleni 3 gólos győzelem után, amely aztán rajta maradt a csapaton. Az egymást követő sikereket a hazai közvélemény úgy érezhette, – igaz erre a sajtó is erősen „rájátszott” – hogy egymás után csapásokat mért Magyarország a nyugati ellenségeire.

21. század

A stadiont egészen 2002-ig nevezték Népstadionnak, majd augusztusban a magyar futball legkiemelkedőbb alakja, Puskás Ferenc lett a névadója. Bár több ötlet is akadt a stadion felújítására, azonban akarat és tervek hiányában ez rendre elmaradt, miközben a stadion felső karéjait már lezárták az életveszély miatt.

Hírdetés

Aztán a 2010-es kormányváltás után került ismét terítékre az új nemzeti stadion ötlete. A stadionfetisizmusáról ismert kormány először többféle elképzelést is felvázolt a felújításra, végül 2014-ben döntöttek amellett, hogy egy 65 ezres stadiont húznak fel 100 milliárd forintért. Azonban egy évvel később Fürjes Balázs kormánybiztos már úgy fogalmazott, hogy a költségek kordában tartása és az átadási határidő betartása miatt egyszerűsítették a terveket, azonban a 100 milliárd forint így is nagyon kevésnek(!) bizonyult.

A bevallott összeg végül 150 milliárd forintra rúgott

(egyesek szerint 190 milliárd, de hát a kicsire nem adunk – szerk.).

Nem véletlen, hogy több támadás is érte a kormányzatot az elkészülte miatt, azonban egy valamit érdemes hozzátenni:

erre az egy stadionra valóban szükség volt.

Európában alig találni olyan államot, amely ne rendelkezne saját nemzeti sportlétesítménnyel. Ugyanis ezeknek az épületeknek összetett funkciói is lehetnek. A sporteseményeken kívül, nemzetközi diplomáciai eseményekre, koncertekre, (várhatóan ez fogja az üzemeltetési költségeket leginkább enyhíteni) vagy éppen kisebb nemzetközi konferenciák fogadására is képes.

Mondhatni Európában a “status quo-hoz” tartozik egy normális nemzeti stadion léte. Ráadásul jövőre Magyarország az egyik társrendezője lesz az Európa-bajnokságnak, ahol várhatóan több tízezer külföldi turista is tiszteletét teszi, arról nem is szólva, hogy vélhetően nem kevés pénzt fognak majd itt elkölteni.

Ezen felül, ha a magyar válogatott képes kiharcolni (ne felejtsük el, a sorsunk még mindig a saját kezünkben van) a kijutást, akkor legalább két találkozó erejéig biztosan hazai pályán játszik a nemzeti csapatunk. Vélhetően nem kell emlékeztetni senkit, hogy milyen karneváli hangulat volt Budapest utcáin, amíg a magyar csapat a franciaországi EB-n vitézkedett. És lássuk be, ha lehet akkor már inkább az egymással ölelkező és ünneplő tömegektől duguljon be a főváros, mint az állandóan ideérkező orosz és török diktátorok miatt.

A költségek valóban túlzóak voltak, de ne felejtsük azt sem, hogy ezért az összegért cserébe nem egy eseményre (tehát az olimpiával ellentétben nem 1 hónapnyi felhajtásra), hanem több évtizednyi használatra kaptunk egy impozáns létesítményt.

Másfelől nemcsak futballélményt fog nyújtani ez a létesítmény. Rengeteg világhírű előadó és zenekar eddig csupán azért nem érkezett Magyarországra, mert nem létezett olyan hely, amely képes lett volna befogadni őket. Példának okáért,

egy Guns N’ Roses vagy mondjuk egy Martin Garrix könnyen meg tudná tölteni akár az új Puskás Arénát is.

Félreértés ne essék, az elszálló költségek és a felesleges monumentalitás nincs ínyemre, sajnos ettől a kormányzattól nem is lehet mást várni. Az is valós tény, hogy ennek a 150 milliárd forintnak (van ez több is) jobb helye is lehetett volna, azonban, ha egy nemzeti stadionra nincs szükségünk, akkor ugyanígy eldobhatjuk magunktól a színházakat vagy a koncertcsarnokokat is. Szórakozásra mindenkinek szüksége van. Mondhatni, a cirkusz akkor is megy majd tovább, amikor ez a szerencsétlen politikai rendszer már csak egy bejegyzés lesz csupán a történelemkönyvekben.

A pénteki megnyitómérkőzésen egyébként Magyarország 19 órakor Uruguay csapatát fogadja. 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »