Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe a karácsony és a húsvét után, valamint a tavasz köszöntése, melyet néphagyományokkal és családi pihenéssel ünnepelhetünk.
Az idén június 5-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A pünkösd Krisztus idejében zsidó ünnep volt, melyet héberül sávuótnak, a „Hetek ünnepének” neveznek. Neve a görög pentekoszté – ötven – szóból ered, amely szerint a Szentlélek eljövetelét már az őskeresztények is a húsvét utáni 50. napon ünnepelték.
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.
A Szentlelket hagyományosan galamb képében ábrázolja a keresztény ikonográfia. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése.
A pünkösdi időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.
Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – munkaszüneti nap.
Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi királyválasztás (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)
Az egyik legősibb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás. A királyt egy évre választották. Ez alatt a hagyományok szerint minden mulatságba meghívták, fizették a kocsmai fogyasztását, gondozták az állatait. A királyné pedig a legerényesebb, legszebb lányok közül került ki, akinek feladata az volt, hogy járja a házakat és jókívánságokkal árassza el a lakókat. A királyi „címet” a legtalpraesettebb legény nyerhette el, különböző ügyességi próbatételek teljesítésével. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.
Pünkösdi királynéjárás
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete. A legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösdölés
A pünkösdölés a pünkösdi királynéjárás egyik változata. Énekes-táncos adománygyűjtő népszokás az Alföldön.
Májusfa
Májusfa Birján (Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc)
A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma. A hagyományok szerint nem csak május elsején, hanem pünkösdkor is állítanak májusfát, melyet színes szalagokkal díszítenek.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
