Pünkösd egyik üzenete, a reális zöldek szerint az, hogy a bábeli égig érõ torony

Pünkösd egyik üzenete, a reális zöldek szerint az, hogy a bábeli égig érő torony megépítésnek az ötlete, elődeink javaslata volt!

Az egy nyelvet beszélő közösség, tiszteletben tartotta a kisebbségi véleményt, nem úgy, mint mostanság szokásos. Mostanság kisebbségi vélemény megjelenítője, a hatalom közellensége, nincs nálunk gyűlöltebb, egyáltalán nem értett szó, mint a kritika.

Az égig érő torony projekt lyukra futott, de fontos annak hangsúlyozása, hogy a kisebbségi vélemény érvényesülésének óriási hozadéka lett a bábeli torony összedőlését követően.

A Gondviselő jóvoltából nyelvünk megőrződött, szomszéd népek nyelve is. Az égig érő népmesében Szent Péterrel való párbeszédet a másságnak tulajdonítjuk, hogy milyen nyelven kommunikált a cigány ember az ÉGI Kapu bejárát kulcsa őrzőjével a népmeséből nem derül ki, de az tény a másság nyelve is, megőrződött.

Az ország déli részében s különösen a bánságban 1830-ig a magyar lakosok a török uralkodás alatt majdnem egészen kipusztultak. Mostan a bánságban az ország minden népségei előfordulnak, de legszámosabbak a magyaron kívül az oláhok, szerbek és németek.

Egymás nyelvét Trianon előtt és az elmúlt 100 évben sokan mi közölünk és más népségiek sem értik egymást.

Hírdetés

A meg nem értés pótlására, Bartók Béla a szomszéd népek népzenéjét górcső alá vette, a zeneszerző nyomán állítják a reális zöldek, hogy nekünk a rendszerváltáskor a szomszéd népekkel közös Bartók- Kodály dalok éneklésével körtáncot kellett volna járni.

1990-ben a világhírű zeneszerzőnk előrelátása nem lett nyerő, az emlékezetünk tárházából előkerült elődeink bábeli torony építésénél hangoztatott, képviselt kisebbségi eszmeisége, mindent jobban tudunk, mindenki másnál.

A kárpáti medence vízgazdálkodásának jövőjét illetően, minden szomszédunkkal összevesztünk.

Ami Trianon után megmaradt, annak elvesztése céljából önként mentünk Hágába!

A Magyar Külügyi Társaság kiadásában jelent meg 1928-ban az „Igazságot Magyarországnak” című könyv. A könyv „Vízerőkről és vízügyekről szóló fejezetét Földes Béla, írta. Földes a „Vízerőkről és vízügyekről” a következő módon ír:

„Magyarország elvesztvén vízerőtermelő hegyeit és vízfolyásait, a jövő, de már a jelen gazdaságában oly fontos vízerőtől jóformán teljesen megfosztatott a trianoni parancs által; 1.7 millió HP-ből maradt összesen 174 000! Hogy ez mit jelent, ezt csak akkor ismerjük fel, ha szem előtt tartjuk a villamos gazdálkodás rohamos haladását az egész világon.”


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »