Pozsony: reménytelen emberek reménytelen javaslatai

Pozsony: reménytelen emberek reménytelen javaslatai

Heves vállveregetések közepette megegyezésre jutottak, hogy politikájuk tökéletesen sikertelennek bizonyult.

A pozsonyi csúcs „eredményeit” elnézve a Charlie Hebdo támadás után megtartott szolidaritási menet juthat eszünkbe. Ahogyan akkor, az európai vezetők most is átszellemült arccal próbálták nyugtázni, hogy a részvét és a megtörtség kinyilvánítása egyben megoldást is jelent magára a problémára.

A balliberális média szokás szerint mindezt sikersztoriként igyekszik tálalni. Hurráoptimista helyzetértékelésüket olvasva az az érzetünk támad, hogy a csúcson Európa összes problémájára megoldás született. Ugyanakkor megfeledkezünk arról az apróságról, hogy Pozsonyban az Unió vezetői csupán informális találkozót tartottak. Tehát valós döntések nem, csupán szándéknyilatkozatok születhettek.

A liberális sajtó céljai mégis érthetőek. Egyrészt maguk is látják, hogy Európa éhezik a sikerre. A választók türelme pedig egyre csak fogy. Muszáj tehát sikerjelentésekkel legitimiálni a brüsszeli elit politikai impotenciáját.

Másfelől jól láthatóan megy a taktikázás. Minden eszközzel megpróbálják ugyanis érvényteleníteni az október másodikai népszavazást. Ehhez pedig jól jön minden olyan hír, ami azt sugallja: a brüsszeli bürokraták már rég megoldották a problémát. Nincs itt semmi látnivaló. Tessék továbbhaladni.

A pozsonyi csúcs a valóságban tehát nem a sikerről, hanem a kudarcról szól. Pontosabban a kudarc beismeréséről. Európai vezetői végre egyet értettek abban, hogy baj van. Heves vállveregetések közepette megegyezésre jutottak, hogy politikájuk tökéletesen sikertelennek bizonyult.

Ez – az európai porondon legalábbis – valóban előrelépés, hiszen másfél évvel ezelőtt Magyarország még rendre a szégyenpadra volt ültetve, amikor ki merte mondani ugyanezt.

Mára úgy tűnik nekik is sikerült belátniuk ezt az evidenciát.

Józan paraszti ésszel bárki beláthatja, hogy „kell egy terv”, hogy „tiszta és őszinte nyelvet kell használnunk” és „figyelnünk kell a polgárok elvárásaira”. Mert amit eddig az összeurópai megoldásnak álcázva csináltak, az bizony működésképtelen. Hovatovább káros.

Szomorú, de igaz: akiknek az elmúlt évek során az orbánozáson kívül semmi nem jutott eszébe, azoknak nem valószínű, hogy ezúttal túl sikerül lépni saját korlátaikon. „A jelenlegi ülésen meghatározzuk, hogy miről hozzunk majd döntést a következő ülésen” attitűdön túl hiába várunk ugyanis világmegváltó terveket.

A problémát nem tudják megoldani, mivel részben ők maguk a probléma.

Jobb, ha szembenézünk azzal, hogy az Európai Unió következő egy évének forgatókönyve: reménytelen emberek reménytelen javaslatokat fognak tenni.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »