Poznan és Budapest sorsa összefonódott 56-ban

Poznan és Budapest sorsa összefonódott 56-ban

A forradalmak és a kommunista rendszerek áldozatainak vére igazolta a 89-es rendszerváltás győzelmét – jelentette ki Németh Zsolt delegációvezető, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, az MTI-nek telefonon nyilatkozva, az 1956-os forradalom hőseinek emléket állító lengyel-magyar kiállítás megnyitóját követően hétfőn.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy hetes ülésének első napján Szétlőtt városok, Budapest-Poznan 1956. címmel nyílt tárlattal kapcsolatban Németh Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának van totalitárius múltja, amellyel szembesülnie kell. Mindehhez Európának tisztában kell lennie saját identitásával annak érdekében, hogy megfelelő módon tudja kezelni az aktuális kihívásokat.

A politikus elmondta, hogy a Pedro Agramunt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke által megnyitott kiállítás arra emlékeztet, hogy a letűnt világrend egyszerre szólt a totalitárius diktatúrák által alkalmazott elnyomásról, a diktatúrák embertelenségéről és a Nyugat gyakran elhibázott megbékélési politikájáról is, amely évtizedeken keresztül párhuzamosan tudott létezni a totális diktatúrákkal.

Németh Zsolt arra is kitért, hogy az az 1956-os lyukas zászló is látható a kiállításon, amelyet Magyarország a rendszerváltást követően adományozott az Európa Tanácsnak az európai értékek melletti elkötelezettsége jeléül, amelyekért a diákság és a hozzájuk csatlakozott forradalmárok életüket adták 60 évvel ezelőtt.

Kiemelte, Poznan és Budapest sorsa összefonódott 56-ban. Az emberek fegyvert fogtak, hogy nemet mondjanak a diktatúrára. Úgy a lengyelek, mint a magyarok megmutatták, hogy meg lehet rengetni a kommunista rendszert, ahogy azt is, hogy a túlerő dacára is érdemes vállalni a küzdelmet a szabadság és az emberi méltóság eszméjéért.

Felidézte, hogy néhány hónappal a júniusi poznani felkelés vérbe fojtása után a lengyel város lakói pénzadománnyal is kifejezték szolidaritásukat a magyar forradalom iránt. A lengyel nép nyíltan elítélte a Szovjetuniót, amely eltiporta a magyar forradalmat és követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar 1956. nem lett volna a sok évszázados magyar-lengyel barátság nélkül, hiszen a magyar diákság Poznannal mutatott szolidaritást, amikor utcára vonult. Noha a lengyel és a magyar nem rokon nép, olyan harcostársakká váltak, amelyeket a történelem folyamán összefűzött a közös értékek mellett a jövőről formált közös vízió is.

„Ma, amikor szintén egy új világrend megalkotása vár ránk, különösen fontos, hogy ezekből a mélyen gyökerező értékekből merítsünk, hiszen a kereszténység és az európai elkötelezettség meghatározó módon formálta ezt a közös európai értékvilágot. A most születő, új világrendben is szükség van arra az értékrendre, amelyre Orbán Viktor magyar és Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő ”kulturális ellenforradalomra„ vonatkozó, közös felhívása is vonatkozott, s amelyet a jelenlegi európai és nemzetközi helyzetben kifejezetten fontosnak és aktuálisnak gondolunk” – fogalmazott. Ha értékbázisát képes tisztázni Európa, akkor képes lesz a jelen kihívásaira is megfelelő válaszokat adni – tette hozzá Németh Zsolt.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Pedro Agramunt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a Szétlőtt városok, Budapest-Poznan 1956. című lengyel-magyar kiállítás megnyitóján Strasbourgban 2016. október 10-én


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »