Politikai vitanap az uniós források felhasználásáról

Politikai vitanap az uniós források felhasználásáról

Brüsszel szándékosan és rosszhiszeműen egyre inkább túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit. Központja a tagállamok kárára erősödik. Olyan időszakot élünk, amikor arra kell törekednünk, hogy ezt a viszonylag meglévő relatív forrásbőséget, ami most az Európai Unióból jön, ezeket az összegeket a tegnapnál is jobban használjuk fel. Mit jelenthet számunkra, Pest megyeiek számára az, ha Pest megye önálló régióvá válik?

A magyar kormány kötelezettsége vállalt arra, hogy negyedévente beszámol a parlamentnek a 2014 és 2020 között biztosított európai uniós források felhasználásáról. Vitanapot kezdeményezett a héten annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson a képviselők  számára a betekintésen túl a konkrét észrevételekre is.

A jegybank számításai szerint Magyarország  a forrás elosztásban a nyertesek közé tartozik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a vidékfejlesztési forrásokkal, illetve a különböző agrártámogatásokkal együtt Magyarország 12 000 milliárd forintot használhat föl 2014 és 2020 között, miközben az Unió  kasszájába 3000-3500 milliárd forintot fizetünk be.

A vita során többen is úgy vélték:  nettó nyertesnek mondhatjuk tehát magunkat, azonban az ideológia, az az eszme, ami szervezi a pénz útját, koránt sincs köszönőviszonyban a magyar valósággal és a magyar társadalom aktuális helyzetével. Ahol 8000-9000 milliárd forintot osztanak szét egy országban, ott nyilvánvalóan különböző érdekek és érdekcsoportok jelennek meg, akik mindenféleképpen szeretnék a szempontjaikat érvényesíteni. Már a pályázatok kiírása körül megjelentek, megjelennek ezek az érdekcsoportok.

Voltak, akik úgy vélték: az Európai Bizottság célja, hogy 2020 után a pénzt ne a magyar kormány, illetve a törvényhozás révén ne a különböző nemzeti érdekképviseletek által befolyásolt kormányok osszák el, hanem egy Brüsszel által fönntartott és irányított, integratív működési rendet biztosító struktúra. Tehát a Magyarországon szolgálatot teljesítő pénzosztó szervezeteknek nem a magyar kormány lesz a gazdája végső soron, nem a magyar kormány hozza a döntéseket, hanem az Európai Bizottság. Most még kényes egyensúly van az Európai Bizottság társadalompolitikai céljai, és a magyar végrehajtó hatalom által működtetett intézményrendszer működésében. Ezt akarják egyszerűsíteni, a nemzetek kezéből kiveszik a pénz fölhasználását, központosítani fogják, a végrehajtást nem bízzák a tagországokra. Ez elfogadhatatlan!

Intenzív vita zajlott arról is, hogy  2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az Uniót. Az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy ne a  nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése. A képviselők külön mérlegelték a beszámolónak azon részeit, amelyek a kötelezettségvállalásra, a kifizetési arányokra vonatkoznak.  Az Unió ugyanis meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak  szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. Miután Magyarországról érkezik a följelentések zöme, a kormány bejelentette: készen áll arra, hogy a forrásfelhasználással kapcsolatos általános észrevételeket mérlegelve, a hazai törvényhozó hatalom ellenőrzési jogköre érvényesülhessen. Ennek hatására azon számlák aránya az elmúlt hat évben,  amelyet az Európai Bizottság nem fogadott el,  2,5 százalékról  már 0,5, illetve 1 százalékra csökkent.

Intenzív vita zajlott arról is, hogy  2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az Uniót. Az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy ne a  nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése. A képviselők külön mérlegelték a beszámolónak azon részeit, amelyek a kötelezettségvállalásra, a kifizetési arányokra vonatkoznak.  Az Unió ugyanis meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak  szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. Miután Magyarországról érkezik a följelentések zöme, a kormány bejelentette: készen áll arra, hogy a forrásfelhasználással kapcsolatos általános észrevételeket mérlegelve, a hazai törvényhozó hatalom ellenőrzési jogköre érvényesülhessen. Ennek hatására azon számlák aránya az elmúlt hat évben,  amelyet az Európai Bizottság nem fogadott el,  2,5 százalékról  már 0,5, illetve 1 százalékra csökkent.

A KDNP álláspontját három képviselő ismertette, jelezve a kormány elképzeléseinek támogatását, az aggodalmak sokaságát sem elhallgatva.Nem titkolták: nyílt politikai zsarolásnak tekintenek minden olyan brüsszeli nyilatkozatot, amelyik arról szól, hogy az EU csökkenti a Magyarországnak és a többi visegrádi országnak juttatott kohéziós támogatásokat, ha ezek az államok továbbra is elutasítják a betelepítési kvótát. A vezérszónok szerint Brüsszel “szándékosan és rosszhiszeműen” túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit, ezért felszólította az EU-t, hogy térjen vissza “a jogszerű működés állapotába”.

A KDNP szerint valamennyi párt közös felelőssége, hogy semmi ne veszélyeztesse a magyar versenyképességi célok megvalósulását, lévén az ország gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy hogyan tudja felhasználni a 2014-2020-as időszak forrásait.

Brüsszel szándékosan és rosszhiszeműen egyre inkább túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit!

Dr. VEJKEY IMRE: – Képviselőtársaim!  Kereszténydemokrataként már elöljáróban szükségesnek tartom tisztába tenni azt, hogy az EU fejlesztési politikája nem úgymond brüsszeli jófejségből vagy szolidaritásból keletkezett, mint ahogyan azt sokan állítják valótlanul, hanem nyers gazdasági érdekből. A valóság ugyanis az, hogy az EU-források célja nem az, hogy a legfejlettebb régiók polgárai és a magyar emberek háztartási jövedelme közötti többszörös különbség lecsökkenjen, hanem pusztán annyi, hogy a Magyarországra juttatott 1 eurónyi forrás 1,5-2 eurónyi megtérülést eredményezzen a nyugati fejlett gazdaságokban. A támogatási források elosztásával fejlett nyugat-európai gazdaságok ugyanis hosszú távon gazdasági hasznot realizálnak Magyarország és a többi újonnan csatlakozott ország vonatkozásában. Ezért nyílt politikai zsarolásnak tekintünk minden olyan brüsszeli nyilatkozatot, amely arról szól, hogy mérlegelés tárgyává teszik azt, hogy az Európai Unió a jövőben csökkenti Magyarország és a másik három visegrádi ország kohéziós támogatását, ha ezen országok továbbra is elutasítjuk a migránsok befogadását.

– Hölgyeim és Uraim! Brüsszelben nyomásgyakorlásként a fejünk felett, már jogellenesen döntöttek arról a kvótacsomagról, amely bevándorlókkal akarja kötelezően betelepíteni Magyarországot. Ne feledjék: itt már a jövőnk, a biztonságunk, a civilizációnk és a kultúránk a tét! A brüsszeli vezetők és Nyugat-Európa mai vezetői szándékosan nem kérdezik meg az európai embereket arról, akarják-e, hogy Európa lakossági összetétele, kultúrája, rendje és hite mindörökre megváltozzon.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi, kereszténydemokraták mindezt diktatórikus iránynak tartjuk, továbbá azt is, hogy Brüsszel szándékosan és rosszhiszeműen egyre inkább túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit. Ezért ezúton is felszólítjuk az Európai Uniót arra, hogy a nemzetközi szerződéseket betartva térjen vissza a jogszerű működés állapotába!

– Visszatérve a szűken vett gazdasági érdekekhez, egyértelműen megállapítható: az Unió fejlett nyugati országainak kézzelfogható gazdasági érdeke az, hogy javuljon Magyarország és a többi visegrádi ország versenyképessége, mert ha növekszik a versenyképesség, akkor növekszik a vásárlóerő, jobbak lesznek a befektetési lehetőségek, azaz a nyugati cégek közép-európai piacot nyerhetnek.  Mindeközben látjuk, hogy a világgazdaságban élesedik a verseny, ezért egyre újabb és újabb eszközöket kell keresnünk hazánk versenyképességének fokozása érdekében. Ezt a célt szolgálják különösen a kutatás-fejlesztési célú beruházások 2017. január 1-jétől hatályba lépő új adójogszabályai, valamint az ez irányú új költségvetési finanszírozási szabályok is. A versenyképességet növelő intézkedések közé tartozik kiemelten a társasági adó, továbbá a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentése is, ugyanis hazánk mindezzel a legkedvezőbb beruházási környezettel rendelkező európai országgá válik. Hat év nemzeti-keresztény kormányzással Magyarország eljutott oda, hogy az Európai Unió átlagát meghaladó a gazdasági növekedés, alacsony a kamatkörnyezet, zéró az infláció, 5 százalék alatti a munkanélküliség, és kereskedelmi többlettel zártuk. A hitelminősítők pedig mindezek alapján hazánkat felminősítették, azaz befektetésre ajánlottak lettünk.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-KDNP már akkor is bizonyított, amikor a Gyurcsány-kormánytól örökölt elhibázott fejlesztéspolitikai intézményrendszerben a sírból hozta vissza 2007-2013-as ciklus fejlesztési forrásait. Brüsszel hiába próbált nyomást gyakorolni hazánkra, az eddigi eredmények azt igazolják, hogy jó úton jártunk. Ebből is látszik: nem öncélú vitákat folytatunk Brüsszellel, hanem kiállunk nemzeti érdekeink mellett! Mi, kereszténydemokraták úgy gondoljuk, hogy valamennyi párt közös felelőssége az, hogy semmi se veszélyeztesse a magyar versenyképességi célok megvalósulását, ugyanis álláspontunk szerint egy ellenzéki párt, illetve egy ellenzéki szervezet sem akarhatja, hogy hazánk lemaradjon és versenyképessége csökkenjen. Ezért úgy gondoljuk, hogy az ellenzék feladata az lenne, hogy felhívja a figyelmet a problémákra és nem az, hogy alaptalan vádaskodásával aláássa a fejlesztéspolitikai és közbeszerzési intézményrendszerbe vetett bizalmat, amely negatívan befolyásolhatja a források nemzetgazdaságilag hatékony felhasználását.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország gazdasági függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy miképpen sikerül felhasználnunk a 2014-2020-as programozási időszak uniós forrásait, ugyanis a hatékony forrásfelhasználás érdemben tud hozzájárulni hazánk fenntartható gazdasági növekedéséhez, amely egyben szuverén nemzetgazdasági alapjaink megerősítését is jelenti. Ennek érdekében, a korábbi, 2007-2013-as ciklussal szemben a 2014-2020-as ciklusban 16 százalék helyett a források 60 százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A források felhasználása tekintetében most  kifejezetten az egészségügy területével foglalkozzam. A rendszerváltás óta a legnagyobb, több mint 600 milliárd forintos fejlesztést hajtottunk végre az elmúlt években az egészségügyben, amelynek keretében országszerte újultak meg a kórházak, rendelők, több mint 104 milliárd forint pedig új gépek, eszközök vásárlását szolgálta.

– A legnagyobb volumenű fejlesztések az úgynevezett konvergenciarégióban, vagyis Budapesten és Pest megyén kívül zajlottak le. Ennek keretében mintegy 13 milliárd forint támogatást fordítottunk az alapellátási szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére. Közel 50 milliárd forint fejlesztési támogatás révén 40 meglévő járóbeteg-szakrendelő fejlesztésére, 23 új kistérségi járóbeteg-szakrendelő kialakítására, valamint 9 aktív ellátást konvertáló kórház fejlesztésére is sor került. Közel 11 milliárd fejlesztési támogatás révén a sürgősségi ellátások fejlesztésén belül sor került 60 meglévő mentőállomás korszerűsítésére, továbbá 22 új mentőállomás építésére, valamint megnyílt a lehetőség 200 új mentőautó és korszerű mentéstechnikai eszközök beszerzésére. A kórházi sürgősségi ellátáson belül új sürgősségi osztályok kerültek kialakításra, valamint meglévő sürgősségi osztályok kerültek fejlesztésre mintegy 13,3 milliárd forint fejlesztési pénz felhasználásával. Az egészségügy területén a fejlesztési források legnagyobb hányada, több mint 322 milliárd forint a fekvőbeteg-ellátás megújítását és korszerűsítését, valamint az onkológiai ellátás korszerűsítését szolgálta. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy ma már a vidéki kórházak jelentős részében XXI. századi körülmények között gyógyulhatnak a betegek.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A vidéki egészségügyi infrastruktúra fejlesztése és a béremelés után most következik a budapesti ellátórendszer megújítása. A főváros fekvőbeteg-ellátó intézményhálózata legalább 3,5-4 millió embert lát el, éppen ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy az ország legnagyobb népességű területén koncentráltan történjen a fejlesztés, amely kiterjed az infrastruktúra és az eszközállomány egyidejű megújítására is. A program megvalósítására az idén 1 milliárd forint áll rendelkezésre, 2017-ben pedig 40 milliárd forint fog rendelkezésre állni, valamint a KEHOP-forrásokból további 11 milliárd forint. Ezekkel a forrásokkal komplex infrastruktúra-fejlesztéseket tudunk megkezdeni, hangsúlyozva azt, hogy ekkora forrásvolumen közel negyed évszázada nem állt rendelkezésre a közép-magyarországi régióban.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány elfogadta az „Egészséges Budapest-program” koncepcióját, amelynek alapján a következő években intézményi felújítások és építkezések lesznek a fővárosban. Legalább két pesti és egy budai kórházi centrum, továbbá a hozzájuk kapcsolódó társcentrumok fejlesztése fog megtörténni. A budapesti egészségügyi ellátási rendszer ellátása során fontos cél, hogy, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jöjjenek létre, amelyek lehetőség szerint egy telephelyen működnek az év minden napján, minden szakmában. A fejlesztés lehetővé teszi a betegbiztonság és a betegelégedettség növelését,  a lakosság komplex ellátási színvonalának emelést. Az intézményrendszer átalakítása garanciát adott a sikerre!

A brüsszeli központ a tagállamok kárára erősödik!

Dr. HRGITAI JÁNOS: – Tisztelt Országgyűlés! Higgyék el, van értelme ennek a vitának még akkor is, ha egy-két képviselő nem úgy véli. Minden képviselő persze a saját gondolatait mondja el. Van, aki csillagméretekben közelít, és az ember azt gondolná, hogy itt, a kupola alatt ez a természetes vitastílus ilyen nagy horderejű kérdés kapcsán. Beszélhetünk a lényegről és beszélhetünk jelenségekről. Aki csak jelenségekről akar beszélni, annak is tisztelem a véleményét, de többre megyünk, ha az egész kérdés lényegéről beszélünk.

– Amikor az európai uniós források szétosztásáról, a kormány szándékairól beszélünk és a szándékok mögött esetleg megjelenő eredményekről beszélünk, akkor nagyon lényeges kérdésekről beszélünk egy olyan országban, ahol tőkeszegénység van, ahol a vállalkozások nehezen jutnak pénzhez. Olyan időszakot élünk, amikor arra kell törekednünk, hogy ezt a viszonylag meglévő relatív forrásbőséget, ami most az Európai Unióból jön, ezeket az összegeket a tegnapnál is jobban használjuk fel. A források szétosztása szolgálja azokat a társadalompolitikai célokat, amelyeket el akarunk érni ezzel a forrásszétosztással. Ha a jövőben is maradnak európai uniós források, amit egy következő ciklusban a tagországok saját gazdaságfejlesztéseikre szétoszthatnak, akkor várható az Európai Uniótól egy olyan lépés, hogy a saját intézményrendszerén keresztül akarná szétosztani ezeket a forrásokat. Az Uniónak ez természetes törekvése.

– Amióta az Európai Unió létezik nyilvánvalóan a brüsszeli központ erősödik a tagállamok kárára, ami a gazdaság területén még valamilyen módon érthető is volt. Mostanában az Európai Unióval vitáink ott vannak, amikor ez az erősödés nem a gazdaságfejlesztés terén érhető tetten. Most a bevándorlás kérdéséről beszélek, ahol a kvóták szétosztása kapcsán az Európai Unió a magyar kormány felfogásával ellentétben olyan területeket akar magához vonni, amit mi vitatunk, hogy ez egyáltalán az ő területe.

– Az Európai Unió attól szenved, hogy nincs saját intézményrendszere, jogát csak a tagállamokon keresztül tudja végrehajtani. Nincs infrastruktúrája a közigazgatásban, nincs bírósági infrastruktúrája, nincs rendészeti infrastruktúrája, és még sorolhatnám. Azaz az Európai Unió jogát a tagállamok érvényesítik, és ezt a legvégső esetben az Európai Unió ellenőrzi egy bírósági fórumrendszeren keresztül. Az Európai Bíróság az, aki végső soron eldönti a tagállamok és az Európai Unió közötti vitás kérdéseket, döntései, amikor jogot értelmez, a magyar bíróságot is kötik. Az Unió részéről  teljesen racionális törekvés lenne – én nem feltétlenül helyeslem -, hogy az összegek szétosztását megkísérli a saját intézményein keresztül megvalósítani, azaz létrehozza, azokat a ma még nem létező intézményeket, nem létező infrastruktúrát egy-egy tagállamban, hogy a szándékainak megfelelően történjen a pénzelosztás az adott gazdaságfejlesztés területén. De ugyanilyen természetes törekvése volt a magyar kormánynak, és ezt Brüsszellel szemben érvényesítette is, hogy egy dolog, hogy a Gyurcsány-kormány annak idején milyen intézményrendszert állított fel ezeknek a forrásoknak a szétosztására, az Orbán-kormány ezt meg akarta változtatni. Erre akkor adódott igazán lehetősége, amikor egy új pénzügyi ciklust indítottunk, akkor ezt a rendszert átalakította. Nyilvánvalóan az Európai Unió egyetértésével, hisz az Európai Unió akarata nélkül ezt az intézményrendszert egyoldalúan nem lehet alakítani.

– Nézve a forrásszétosztás eredményességét, azt látom, hogy kulcsmomentum volt, amit a kormány megtett akkor, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől elvette a karmesteri pálcát. Önmagában az, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget a kormány megszüntette, és az egész uniós szétosztás politikáját behozta a kormányba, ezzel erőt adott az egész mechanizmusnak. A Miniszterelnökség koordinál, vezényel, érdemben együttműködve az irányító hatóságokkal, ezzel a terület látványosan felértékelődött, és a pénz szétosztása is eredményesen működik. Most az egyszerűség kedvéért azt mondhatjuk: ebben az eltelt két évben előrébb tartunk, mint a Gyurcsány-kormány annak idején tartott a pénzügyi ciklusnak az első két éve után. Több pályázatot sikerült elbírálni, több pályázatra kötött a kormány kifizetési rendelkezéseket, megállapodásokat, több forrás megszerzésére nyújtott lehetőséget. A kormánynak, ambiciózus célja, hogy 2017 közepére az összes pályázatot kiírja. Ez a gazdaság szereplőinek azt a lehetőséget adja meg, hogy előre tervezzenek, gondolkodjanak, hogy milyen forrásokra akarnak rámozdulni, és hogy akarják a saját fejlesztéseiket vezényelni.

– Az intézményrendszer átalakítása garanciát adott számunkra a sikerre. Meggyőződéssel mondom: ha ez nem történt volna meg, tehát nem jön az Orbán-kormány még az előző pénzügyi ciklus közepén, nem nyúl bele ebbe az intézményrendszerbe, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél maradnak a döntések, akkor esélyünk sem lett volna arra, hogy az előző ciklusban a források teljességét lehívjuk. Most büszkén mondjuk azt, hogy európai összevetésben miként teljesítettünk. Mindez irdatlan munkát jelent az államigazgatásnak, miniszteri apparátusoknak, a  szakértői értékelő rendszernek és nyilvánvalóan azoknak is, akik ezekért a forrásokért verekszenek, akik energiát, pénzt áldoznak arra, hogy ezekből a forrásaikból a beruházásaikat létrehozzák.

– Negyedévenként tájékoztatást adunk a magyar parlamentnek  a források szétosztásának előrehaladásáról, ami önmagában fontos, mert az érintetteket forrásszerzési lehetőségekre biztatja, és azt is mérjük, ha kell,  hogy amit a múltban tettünk, vagy amit most tettünk, annak milyen mérhető hozadéka van a megfogalmazott társadalompolitikai céljaink teljesítésében. Csak kettőt mondok: hogyan jönnek mérhető módon létre ezeknek a fejlesztéseknek eredményeként munkahelyek, hogyan növekszik annak a vállalatnak, aki ezekkel a forrásokkal gazdálkodott és a beruházást megvalósította a gazdasági teljesítménye, és ez a kettő együtt hogyan szolgálja a magyar gazdaság teljes áthangolását, hogyan változott meg az a rendszer, amelyben a multik jutottak pénzhez, most pedig a kis- és középvállalkozók jutnak pénzhez. Reméljük, hogy ehhez lehet majd igazodni. Eredményt csak akkor érünk el, és értelme is akkor van  ennek a munkának, ha a beruházás nemcsak megvalósul, hanem hosszú távon is szolgálja a magyar gazdasági érdekeket.

– Ilyen kedvező számokat a múltban megfogható módon nem olvastam, de még fontosabb lenne, hogy a munkák teljesítményét ne csak statisztikai számokkal mérjük, ezek persze fontosak, hanem azt is nézzük, hogy a számok mögött megvalósul-e az a szándék, amit mi a pénz szétosztása során a legtisztességesebb szándékkal reméltünk.

Pest megye önálló régióvá válik!

FÖLDI LÁSZLÓ: – Képviselőtársaim! Mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról már makrogazdasági szinten elhangzottak az uniós pénzek felhasználásának az ügyei. Én Pest megyei képviselőként elsősorban Pest megye központi régióval és a megye ügyével szeretnék nagyon röviden foglalkozni. Mint ahogy önök előtt is ismert, 2016. február 1-jéig a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, hogy a központi régiót válasszuk szét két részre: Budapestre és Pest megyére. Le kell szögezni: amikor Pest megye 184 települése amellett foglalt állást, hogy Pest megye önálló régióvá legyen, az ott élő 1 millió 300 ezer ember nem a főváros és nem a fővárosban élők ellen beszélt, és a 12 megyei képviselő sem a budapestiek ellen, hanem a Pest megyeiek érdekében szólt, hiszen az elmúlt években több száz milliárd forint fejlesztési forrástól esett el a megye annak köszönhetően, hogy a központi régióhoz tartozik. A központi régiónak ilyen szempontból a nyertese a főváros volt, ez egyértelmű.

– Mit jelenthet számunkra, Pest megyeiek számára az, ha Pest megye önálló régióvá válik? Egyrészről valószínűsítem, hogy ha 2020 után is lesznek komoly uniós források, akkor komoly forrásokhoz juthat a megye. Másrészről pedig külön kiemelném, és nagyon fontosnak tartom még egyszer leszögezni: a magyar kormány nem hagyta cserben a megyét, hiszen 80 milliárd forintos támogatást biztosít az uniós források elmaradása miatt a megyének. Ennek a felhasználása nyilván 2016-17-18-19-20-ban fog megtörténni, és ha azt az elvet követjük ennél a felosztásnál, mint ami a nagy uniós forrásoknál van, hogy nagyjából 60 százalék gazdaságélénkítésre megy, 40 százalék pedig egyéb feladatokra, akkor ebből a megye gazdasága jól prosperálhat. Pest megyében négy terület, a Szobi járás, a Nagykátai járás, a Ceglédi járás és a Nagykőrösi járás olyan kisrégiók, amelyek a leszakadó régiók közé tartoznak, és ezek a járások pluszforrást kaphatnak ebből a 80 milliárd forintból, a mostani tudásunk szerint 1 milliárd forintot járásonként..

– A kormány intézkedéseit követően komoly fejlesztések történnek a megyében. Ezek közül kiemelném az M4-es autóút építését. Cegléd határában már megkezdődtek a régészeti feltárások, és tavasszal megkezdődik a tényleges kivitelezési munka is. Reményeink szerint szintén hazai forrásból fog megépülni az abony-fegyverneki szakasz is, amelynek egy része már készen van. Mindezek mellett ipari fejlesztésekhez is hozzájárult a kormány ebben az évben. Cegléden helyi vállalkozó kapott másfél milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást, két hete jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium egy japán cég Nagykőrösre települését, amihez szintén hozzájárul az állam 1,3 milliárd forinttal, és most Ceglédre fog érkezni magyar közös vállalkozásban egy cég, amely szintén komoly állami forráshoz jut vissza nem térítendő formában. Tehát fejlesztések, ha nem is olyan mértékben, mint azokban a régiókban, amelyek lényegesen magasabb összeghez jutnak, de azért ezen a területen is vannak. Természetesen a mi kisrégiónkban élő gazdák is hozzájuthatnak azokhoz az agrártámogatásokhoz, amelyekhez más régiókban is hozzájuthatnak a gazdák. Azt gondolom, és őszintén reménykedem abban, hogy a következő években, 2017-18-19-ben a megye a helyi magyar forrásból kapott fejlesztési pénzek felhasználásával komoly fejlődésnek indulhat, és nagyon bízunk abban, hogy ha 2020 után önálló régióvá válunk, akkor hozzájuthatunk uniós forrásokhoz is. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »