Az Alfahír birtokába jutott több bírósági dokumentum és MMM-jegyzőkönyv, amelyeket egy ma kezdődő cikksorozatban fogunk bemutatni. Ezekkel, valamint egyéb információkkal és anyagokkal rávilágítunk arra, hogyan működik valójában a Márki-Zay Péter által vezetett szervezet (1. rész).
Három nappal azután, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, mégis pártot alapít, ma megindul a bírósági eljárás a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az Alfahír információi szerint a szervezet első operatív igazgatója – aki ezen pozíciója után az önkormányzati választásokig stratégiai igazgató, majd országos kampányfőnök lett – nyújtott be keresetet a Márki-Zay Péter vezette szervezettel szemben
„határozat hatályon kívül helyezése”
címen. Azaz, a felperes azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok okán
a Fővárosi Törvényszék érvénytelenítse a Mindenki Magyarországa Mozgalom 2022. június 18. napján megtartott közgyűlésén született határozatokat,
így például Márki-Zay Péter elnökké választását, a teljes tisztújítást, a pénzügyi beszámolók elfogadását.
A portálunk által megismert dokumentumokból meglehetősen furcsa működési mechanizmus bontakozik ki. Jellemző, hogy az éves pénzügyi beszámolók tartalmi és formai hibái, azok megszavaztatása, az elnökségi tagok visszahívásának módja, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom Felügyelő Bizottságának működése is a per tárgyát képezheti.
Márki-Zay Péter mindenkit visszahívott, még önmagát is
Még az amerikai kampánytámogatási botrány kirobbanása/kirobbantása előtt (Márki-Zay Péter augusztus 26-án szólta el magát arról a Gulyáságyú podcastben, hogy az Egyesült Államokból kapott milliárdos támogatást a mozgalma a választási kampány során) tartott egy megismételt közgyűlést az MMM 2022. június 18-án (korábban, 15-én még határozatkepés sem volt a Márki-Zay által 10 ezer fősre tagsált szervezet testülete…), azonban a Fővárosi Törvényszék elé benyújtott keresetből kiderül, már a meghívó sem felelhetett meg a jogszabályi követelményeknek, hiszen abból a közgyűlés tagjai nem ismerhették meg, pontosan miről is szólnak a napirendi pontok, ezenkívül pedig az Elnökség számára érkező, ám Márki-Zay Péternek nem tetsző napirend kiegészítéseket lesöpörték az asztalról. Márki-Zay Péter azt sem engedte meg, hogy szavazhasson azokról a Közgyűlés.
Ennél is aggályosabb „az Elnökségi tagok visszahívása” című napirendi pont, és annak megtárgyalása, megszavaztatása. A levezető elnök, aki szintén Márki-Zay Péter volt, ugyanis arra tett javaslatot, hogy az Elnökség tagjainak visszahívásáról ne külön-külön szavazzon a Közgyűlés, helyette inkább egy csomagban hívják vissza a teljes Elnökséget, aminek egyébként tagja az MMM elnöke is. Márki-Zay Péter javaslata azért is meglepő, mert ha a teljes Elnökséget visszahívják, úgy az Elnök maga is visszahívásra kerülne. Az is érdekes, hogy
a meghívókhoz nem mellékeltek egyetlen lemondási nyilatkozatot sem, így a küldöttek éppenséggel nem tudhatták, melyik elnökségi tag mondott le.
Végül kiderült, hogy a visszahívással egyedül Kész Zoltánt próbálták eltüntetni valahogy az Elnökségből, miközben a Közgyűlésen arról ment a vita, hogy vajon egy Facebook-poszt megfelel-e egy hivatalos lemondó nyilatkozatnak.
Végül a közgyűlés arról szavazott az elnök javaslata alapján, hogy a teljes Elnökség (így ő maga is) kerüljön visszahívásra, de Marki-Zay csak azt jelentette be, hogy Kész Zoltán került visszahívásra.
Ez erősíti azokat a beszámolókat, miszerint kizárólag Kész Zoltán eltüntetése volt Marki-Zay célja.
Ezután következett az új elnökségi tagokról történő szavazás. Itt szintén problémák adódtak. Ugyanis az MMM alapszabálya alapján egy visszahívott elnökségi tag helyére csak az ő mandátumának betöltéséig lehet új tagot választani (Kész Zoltán megbízatása őszig tartott volna), azonban a szavazólapon minden elnökségi tagjelölt neve szerepelt, így abból nem derült ki, hogy ki is ül be Kész Zoltán helyére, és ki meddig lesz tagja az Elnökségnek. Egyébként ezt a szabálytalanságot felvetették a Közgyűlésen is, de Márki-Zay Péter a rá jellemző magabiztossággal túllépett a figyelmeztetéseken.
Több mint tíz millió forintos eltérés
Szintén fontos megállapításokat tett a Civil Identitás Platform (CIP) az MMM Elnökségéhez írt levélben még a Közgyűlés előtt. A bírósági papírokból kiderül, hogy többek között hangsúlyozták:
Azonban a pénzügyi beszámolók így is elfogadásra kerültek, pedig
az általunk megismert dokumentumokat nem jegyezte ellen a Felügyelő Bizottság (FB) részéről sem Bod Péter Ákos, sem pedig Mellár Tamás.
Egyébként az Alapszabály szerint a FB-nek három tagból kell állnia, csak úgy fogadhatja el a testület az éves pénzügyi beszámolókat, ám az csak a június 18-ai Közgyűlésen vált ismertté, hogy az FB harmadik tagja, Kaltenbach Jenő valamikor a múltban(?) lemondott, és mivel nem töltötték be azóta a pozícióját, a Felügyelő Bizottság sem tudta ellátni pénzügyi ellenőrző feladatát. Az meg külön érdekesség, hogy a Kaltenbach Jenő helyére június 18-án megválasztott felügyelőbizottsági tag azóta már le is mondott. A Törvényszék elé tárt papírok szerint azért, mert nem biztosították számára a szervezet dokumentumainak átnézését – még a guruló dollárok megismerése előtt – és így nem tudta ellátni törvényi feladatát. Ezt Márki-Zay a szokásos magabiztosságával azzal söpörte le ellenkeresetében, hogy ezen apró fejlemény nem a per tárgya, így lényegében szerinte érdektelen.
A CIP fenti felvetése szintjén tárgyát fogja képezni a pénteki perfelvételi tárgyalásnak, ugyanis a benyújtott bírósági keresetben szerepel ez a tényállás:
„nem az a beszámoló került megküldésre a Közgyűlési meghívó mellékleteként, mint ami hivatalosan benyújtásra került a NAV felé, amit pedig benyújtottak a NAV-nak, azt nem ismerhette meg a Közgyűlés, így szavazni sem tudott róla”.
A beadványban három szempontot sorolnak fel, amelyek alapján a Fővárosi Törvényszéknek a Mindenki Magyarországa Mozgalom Közgyűlése által 2022. június 18. napján hozott határozatokat hatályon kívül kell helyeznie.
Eszerint
Ki költheti el a maradék 53 millió forintot?
Idetartozik, hogy tavaly október 27-én a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy csak azért nem függeszti fel a június 18-ai közgyűlési határozatok végrehajtását, mert működőképes elnökség hiányában a Mindenki Magyarországa Mozgalom működése ellehetetlenülhetne, amely súlyosabb hátrányt okozna, mint ha a bíróság nem függeszti fel a határozatok végrehajtását. Azzal kapcsolatban azonban nem nyilatkoz(hat)tak, hogy miként lehet esetleg visszaállítani az eredeti, június 18. előtti állapotot, illetve az azóta eltelt időszakban elköltött pénzeket hogyan lehet visszajuttatni, amennyiben a ma kezdődő bírósági per végén kimondják, hogy Márki-Zay törvényt, illetőleg sok egyéb szabályt is megsértett az általa elnökölt szervezetben. Hogy mást ne mondjunk, az amerikai kampányfinanszírozási botrány kirobbanása után november végén Márki-Zay Péter egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy
az MMM számláján még megmaradt 53 millió forintot az Elnökség el fogja költeni.
Legkésőbb ma délután kiderül, a saját magát az átláthatóság mintaképének beállító Márki-Zay Péter egyáltalán személyesen megjelenik-e a Fővárosi Törvényszéken 13 órakor kezdődő perfelvételi tárgyaláson, amely eljárás során megállapíthatják a Mindenki Magyarországa Mozgalom esetében a sorozatos szabálytalanságokat.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
