Pofára esett a megszálló hatalom: vissza kell adniuk a szovátai Wass Albert-szobrot

Jogerős bírósági ítélet alapján vissza kell szolgáltatniuk a román hatóságoknak azt a Wass Albert-szobrot, amelyet 2014-ben koboztak el szovátai tulajdonosától. Tóth Ferencnek a tetemes pénzbírságot sem kell kifizetnie.

Felmentette a marosvásárhelyi táblabíróság a vádak alól azt a szovátai magyart, aki 2014-ben Wass Albert-szobrot állított fel lakóháza udvarán a Maros megyei városban, emiatt pedig a büsztöt elkobozták tőle, és pénzbüntetést is kapott. Április 5-én kihirdetett ítéletében a táblabíróság elrendelte a Maros megyei rendőr-főkapitányság által elkobozott alkotás, az író nevét tartalmazó plakett és három magyar nemzeti színű szalag visszaszolgáltatását. Az ítélőtábla eltörölte a Tóth Ferencre kiszabott tízezer lejes bírságot is, a 950 lejre rúgó perköltség megtérítését pedig az államra hárította.

Mint ismert, Tóth Ferenc 2014 pünkösdvasárnap állított fel egy Wass Albertet ábrázoló mellszobrot szovátai háza udvarán. A leleplezést követően a Maros megyei rendőrség házkutatást folytatott nála, gyanúsítottként többször kihallgatták, majd a hatóságok 2014 júniusában elkobozták a szobrot.

Alapfokon hozott ítéletében a segesvári bíróság tavaly novemberben a fasiszta, rasszista és xenofób ideológia terjesztését, a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltó, 2012/187-es számú jogszabály alapján tízezer lejes bírsággal sújtotta Tóth Ferencet, helybenhagyta a Wass-büszt, a plakett és a nemzeti színű szalagok elkobozását, és a perköltség megtérítésére kötelezte a férfit. Ezt az alapfokú ítéletet törölte most el a marosvásárhelyi táblabíróság, amelynek verdiktje ellen csak rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel lehet élni a legfelsőbb bíróságon.

Menyhárt Gabriella Éva nagyváradi ügyvéd a Krónikának szerdán elmondta, azzal érvelt a fellebviteli szakaszban, hogy miközben Wass Albertet háborús bűnösként ítélte el 1946-ban a romániai bíróság, a szovátai szobor elkobozásáról szóló rendőrségi intézkedés, valamint az alapfokú bírósági ítélet már arra a 2012/187-es számú jogszabályra hivatkozott, amely többek között az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszát tiltja.

„A védencem esetében tehát ez a jogszabály nem alkalmazható, hiszen ebbe a törvénybe tavaly beemelték ugyan a háborús bűncselekményeket is, ez a kategória azonban a szoborállítás idején még nem szerepelt a jogszabályban. Ezt az érvelést fogadta el jogerős ítéletében a táblabíróság" – nyilatkozta Tóth Ferenc jogi képviselője. A szobor tulajdonosa levelében az ítéletet úgy kommentálta: ez a győzelem jelzés is azok számára, „akiket meg tudott félemlíteni a román, Erdélyországot gyarmataként, a magyarságot rabszolgaként kezelő hatalom, és eldugták a felállított szobraikat".

(Krónika nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »