Podoljak: Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit a fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden a Twitteren, leszögezve, hogy “Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását”.

A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek, itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal.

“Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat”

– hangsúlyozta Podoljak. Megismételte, hogy szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út: Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május 13-18. között elvégzett felmérése szerint az ukrán lakosság 82 százaléka nem támogatja, hogy az országa feladjon bármit is területéből a békéért cserébe.

Közben Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek több súlyos betegsége is van, köztük onkológiai, de ettől függetlenül még évekig élhet. Kijelentette, hogy az ukrán katonai hírszerzés megerősíti, hogy Putyin rákbeteg.

Hírdetés

“Számos súlyos betegsége van, ezek közül az egyik a rák. Nem érdemes viszont abban reménykedni, hogy Putyin holnap meghal. Van még legalább néhány éve”

– fogalmazott a hírszerző főnök.

A hírportál egyebek mellett emlékeztetett arra, hogy független orosz oknyomozó újságírók áprilisban közzétették, hogy Putyint utazásaira tucatnyi orvos kíséri, köztük Jevgenyij Szelivanov, pajzsmirigybetegségekre szakosodott onkológus. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője utána tartott sajtótájékoztatóján viszont újságírói kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy Putyin rákos lenne.

A Donyeck megyei, orosz megszállás alá került Mariupolban eközben mintegy kétszáz, oszladozó holttestet találtak egy többemeletes ház romjai alatt – közölte Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon. Szavai szerint a helybeliek nem voltak hajlandók összegyűjteni a holttesteket, ezért az az orosz veszélyhelyzeti minisztérium dolgozói otthagyták a területet, így ott maradtak a holtestek is. Andrjuscsenko hozzátette, hogy általánosságban a kikötővárosban leállt az ideiglenesen, a lakóházak udvaraiban ásott sírokból a halottak újratemetése. “Jelenleg a temetési és exhumálási munkákat a donyecki Ritual nevű vállalat végzi. De az ingyenes újratemetéshez sorba kell állni, az elhunyt holttestét a hozzátartozóknak maguknak kell bevinniük a ravatalozóba, azt állítva, hogy csak most találták meg, vagy bele kell egyezniük egy olyan videó rögzítésébe, amelyben el kell mondaniuk, hogy az elhunytat az ukrán hadsereg ölte meg” – állította a tanácsadó. Hozzátette, hogy emiatt rengeteg holttestet raktak ki zsákokban az utcákon, így – szavai szerint – mostanra az egész város egy egybefüggő temetővé változott.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy az orosz erők javítottak taktikai pozícióikon a keleti országrészben lévő Zaporizzsja megyei Vaszilivka településnél, így várhatóan ebben az irányvonalban újabb támadásokra készülnek. Változatlanul a leghevesebb harcok Donyec-medencében zajlanak, különösen súlyos a helyzet Liszicsanszknál és Szeverodonyecknél. A vezérkar szerint egyre növekszik a veszélye annak, hogy fehéroroszországi területről érik légi és rakétacsapások az ukrajnai településeket. Oroszország Iszkander-M rakétarendszereket telepített a fehéroroszországi Breszt közelébe, kevesebb mint ötven kilométerre az ukrán határtól.

A kijevi vezérkar legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 29 350 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 205 orosz repülőgépet, 170 helikoptert, 13 hadihajót, 1302 harckocsit, 3194 páncélozott harcjárművet, 606 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 201 rakéta-sorozatvetőt.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »