Petőfi merész tekintete egy távol-keleti arcon

Petőfi merész tekintete egy távol-keleti arcon

Neki köszönhetjük a kínai Petőfi-kultuszt, Kína pedig a kínai irodalom megújítóját, a modernizmus atyját tiszteli Lu Hszünben (Lu Xun). A magyar költőt a legnagyobb európai romantikus szerzőkkel, például Byronnal és Puskinnal egy sorban tartotta számon. A Szabadság, szerelem ma is a legismertebb versek között van Kínában, harminc fordítása létezik.

Legjobban talán az a kép marad meg a látogató emlékezetében, ahogyan a fiatal Lu Hszün levágja tradicionális kínai copfját a modernizmus és a lázadás nevében, a hagyományos kötöttségek elleni tiltakozásul. Ebben a gesztusában nagyon jól ráismerünk Petőfi Sándorra, aki valószínűleg szintén ugyanezt tette volna, ha nem a XIX. század első felének Magyarországán, hanem a XX. század első felének Kínájában él. Megcsodálhat a látogató egy családi fotót is – véletlenül Lu Hszünnek is egy fiúgyermeke született, akárcsak Petőfinek, és az öntudatos apáról egy pillanatra úgy tűnik, mintha Petőfi merész tekintetével és pózában nézne ránk a fotóról.

Kevés ilyen, személyes pillanata van a Petőfi Irodalmi Múzeum új kiállításának, amely a pekingi Lu Hszün Múzeum tárlata. A múzeumok együttműködésében egy magyar Petőfi-kiállítás is utazik majd Kínába. Nyilván a távolság is oka, hogy elsősorban könnyen szállítható molinók és könyvek érkeztek Pekingből. A XX. század elejétől kibontakozó társadalmi és irodalmi megújulás igényét a XIX. századi európai szabadságmozgalmakkal állították párhuzamba Kínában, részben ezért lett olyan fontos Lu Hszün számára Petőfi. A költő, fordító és irodalomszervező egész munkásságát erre a megújulásra tette fel, és ezzel a modern kínai irodalom megalapozója lett. Úgy gondolta: az új, progresszív művészet mindenképpen kívülről, elsősorban Európából érkezik. A hagyománytól való elfordulást hirdette, ugyanakkor költőként maga is alkalmazott például klasszikus kínai versformákat.

A modernizáció iránti igény radikális baloldalisággal is együtt járt.

Petőfi verseinek számos különböző kínai fordítása létezik Lu-Hszüntől és kortársaitól egészen a kortárs kínai költőkig. Csak a Szabadság, szerelemnek harminc különböző fordítása készült Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

 

A kiállításon megtudjuk: Lu-Hszün szánt szándékkal kereste a kicsiny, gyenge népek irodalmát. Petőfivel német fordításban találkozott, és később megbízott egy könyvkereskedőt, hogy szerezze be minden németül fellelhető munkáját és a Petőfivel kapcsolatos irodalmat. Megjelentette Petőfi életrajzát is, és biztatta költőtársait, hogy készítsenek Petőfi-fordításokat. A látogató, aki nem feltétlenül van otthon a XX. századi kínai irodalomban, szinte minden molinón új meg új neveket ismer meg: fordítókét, irodalmárokét Lu Hszün korából és későbbről, egészen a kortárs irodalomig; a kiállítás mindenképpen alkalmas arra, hogy szemléltesse, milyen mély beágyazottsága van Petőfi költészetének Kínában.

(A költészet ereje – Lu Hszün és Petőfi irodalmi találkozása, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2016. augusztus 28-ig.)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »