Per lehet a vége a bevont Erdély-zászló ügyének

Per lehet a vége a bevont Erdély-zászló ügyének

A transzilvanista mozgalom jelképének bevonása körül kialakult botrányról kérdeztük a zászlóvivő Fancsali Ernőt. Az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a helyi RMDSZ-es politikus nem mondott igazat az MTI-nek, az esetet pedig kivizsgáltatják, és feljelentést is tesznek. Fancsali a transzilvanizmus hátteréről is beszélt portálunknak.

– Mi történt pontosan március 15-én? Miért pont az Erdély-zászlóra utaztak a román rendőrök?
– Éppen a Petőfi-szobor koszorúzásáról jöttünk, amikor a felvonuláshoz csatlakoztunk volna, ám a szervezők jelezték, hogy a rendőrök akkor kérték meg őket, hogy szóljanak: az Erdély-zászlót el kell csomagolni. Én erre nemet mondtam, ekkor kiragadtak a tömegből, és igazoltatni akartak. Nem működtem együtt velük, míg ők nem igazolták magukat. Korábban nem volt hasonló incidens az Erdély-zászló miatt.

– Ez a szervező volt az RMDSZ-es Kinizsi Zoltán? Azt olvastam, hogy ő korábban is figyelmeztetett téged, hogy ne vidd a megemlékezésre az Erdély-zászlót. Így volt?
– Igen, Kinizsi Zoltán volt, de ő csak a helyszínen értesített, korábban nem.

– Ezek szerint Kinizsi nem mondott igazat a Magyar Távirati Irodának?
– Ismétlem: engem csak a helyszínre érkezésemkor értesített, hogy a rendőrök kérik, csomagoljam össze a zászlót.

– Miért tartott ki, miért nem adta be a derekát a rendőröknek?
– Egyrészt nem találtam, és ma sem találok semmi kivetnivalót Erdély zászlajában, másrészt nem értettem egyet az igazoltatás módjával és modorával sem.

– Mire hivatkozva vonatták be a zászlókat? A székely és magyar lobogókat vivőkkel szemben miért nem intézkedtek?
– Az indoklás szerint diszkrimináltuk a románokat, mert nem voltak képviselve a zászlón és címeren, emellett kifogásolták, hogy ez Erdély 1918 előtti zászlaja. Az első érv egyszerűen nem igaz, a másodikkal pedig nem volt mit kezdeni. A magyar és székely zászlót a szervezők előre engedélyeztették. Úgy tűnik, az RMDSZ pártzászlót is, mert az ellen nem léptek fel a rendőrök. Láthatóan Erdély zászlaját kifelejthették a szervezők az engedélyeztetési folyamatból.

– Ezek szerint előzetes engedély kell ahhoz, hogy különféle zászlókkal lehessen vonulni egy közterületen tartott rendezvényen?
– Én ilyen szabályozásról nem tudok, és nem hinném, hogy más településeken, ahol az Erdély-zászló megjelent, ezt tették volna. Ez az engedélyezési kezdeményezés a szervezők részéről jöhetett, valamiféle biztosítékként. Az MTI híréből kiderül, hogy a rendőrség az Árpád-sávos zászlót alapból kizárta.

– A biztonság kedvéért a következő efféle esemény előtt megpróbálják engedélyeztetni az Erdély-zászló használatát, vagy inkább fityiszt mutatnak a hatalomnak, és kimennek vele?
– Ahogy eddig sem, ezután sem fogunk kérni engedélyt. Gyülekezési jogunkhoz és véleményszabadságunkhoz ez is hozzátartozik. A mostani esetet pedig kivizsgáltatjuk, és feljelentést teszünk hivatali visszaélésért.

Fancsali Ernő Petőfi Sándor kolozsvári szobránál mond beszédet 2016. március 15-én, jobbra az Erdély-zászló Fotó: Fancsali Ernő Facebook-oldala

– Beszéljünk egy kicsit a transzilvanista mozgalomról is. Mióta létezik ez, és mi a célja pontosan?
– A mai mozgalom előképének Kós Károly transzilvanizmusa számít és az ő kora román, magyar és szász gondolkodóinak egy irányba mutató szándéka, hogy az itt élő népek egyenjogúságban, békében éljenek egymás mellett. Sabin Gherman a kilencvenes években kezdte újjáéleszteni a mozgalmat, de nem járt sikerrel a hatalom ellenállása miatt. Pártot is próbált alapítani, de azt is megakadályozták. 2010–2011 környékén kezdődött a mai mozgalom kikörvonalazódni, amikor több beszélgetést szerveztünk Erdély különböző városaiban. 2013-ban tüntettünk az ésszerűtlen régiósítás ellen, majd megalakult az Erdélyi Demokrata Liga, amelyben szerepet vállaltak románok, magyarok és szászok is. A mozgalom tagsága folyamatosan gyarapodik, a cél most egy transzilvanista ernyőszervezet létrehozása, amely összefogná a hasonló egyesületeket, mozgalmakat. Fő céljaink között szerepel a kulturális és épített örökség védelme, a többnyelvűség elősegítése, szimbólumaink népszerűsítése, és nem utolsósorban a soron következő régiósítás során a történelmi régiók visszaállítása.

– Tavaly januárban Bakk Miklós politológus, az Erdélyi Demokrata Liga elnökségi tagja a Főtérnek úgy indokolta a Transzilván minimum program megalkotását, hogy „a Johannis-kampány nagy érzelmi azonosulási potenciált teremtett az egyébként eléggé megfoghatatlan erdélyi identitás iránt, illetve körül, s hogy tudatosult, ezzel a potenciállal valamit tenni kell.” Most, hogy már egyértelművé vált: Klaus Iohannis román államfő nem a magyarok nagy barátja, és nem erdélyi identitást képző személy, gyengülhet-e a mozgalom?
– Azóta sok minden változott, Iohannis soha sem volt a mozgalomhoz igazán közel álló ember, de az tény, hogy a transzilvanisták nagy része rá szavazott. Persze sokan csalódtak benne, de ez igaz az ország más régióiban élőkre is. Ez a mozgalom erejét nem befolyásolja.

– A transzilvanisták jelképe a most a hírekbe bekerült Erdély-zászló? Ez saját kreálmányotok az erdélyi címerben szereplő jelképekből, ugye?
– Nagyon jó kérdés. A válasz igen, ez kreálmány. A Romániából elvándorolt szászok kezdték el használni a kilencvenes évek végén. Így szivárgott be lassan ez a címerrel kombinált zászló. Ezt fogadták el a transzilvanisták a régiót jelképező lobogóként.

– Mit lehet elérni hosszú távon a mozgalommal? Erdélyi autonómiára érdemes lenne hajtani?
– A mozgalom tagjainak többsége szeretne autonómiát, és sokan ezt hangoztatják is. Most még az építkezés folyamatában vagyunk, de nem zárom ki, hogy egy megerősödött mozgalom befolyásolhatja a folyamatot, amely a régió autonómiájához vezethet. Néhány évvel ezelőtt senki nem hitte volna, hogy ma már több ezres táborral rendelkező mozgalom lesz, vagy a zászló és a régiós autómatrica ilyen népszerű lesz. Az autonómiapetíció, a tüntetések és a hangsúlyozott netes jelenlét megkerülhetetlenné tette ezt az irányzatot. Minden ellene irányuló lépés ezután csak erősíteni fogja a mozgalmat.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »