Pénzről győzködték egymást Brüsszelben a kormányfők

Pénzről győzködték egymást Brüsszelben a kormányfők

A britek nélkül, informális keretek között találkoztak az európai állam- és kormányfők Brüsszelben. Így semmiféle hivatalos dokumentumot nem kellett elfogadniuk a vezetőknek, pusztán csak eszmecsere történt, a jövő évi EP-választás kereteiről, illetve a 2020 utáni időszak költségvetéséről.

Múlt héten Jean-Claude Juncker mintegy saját politikai örökségeként felvázolt egy olyan rendszert, amelyben az Európai Bizottság elnöke, illetve az Európai Tanács elnöke ugyanaz a személy lenne, vagyis a két pozíció összevonását javasolta. Juncker ezt most is elmondta, azonban a kiszivárgott hírek szerint senki sem támogatta, így ez a téma le is került a napirendről. Mint ahogy egyelőre nem akarnak foglalkozni az úgynevezett transznacionális EP-választási listákkal sem, amit Juncker ugyancsak szorgalmazott volna.

http://mno.hu/

Ami a jövő közös kasszáját illeti: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, bár nagyon nehéz lesz a következő költségvetés megalkotása, az már most látszik, hogy

az illegális migráció megállítására, a közös védelemre és az Erasmus programra további összegeket kell fordítani, nem ezeken kell spórolni.

Egy kisebb, de hangos és egy nagyobb, és szintén hangos tábor alakult ki a tagállamok között a befizetések emelése kapcsán. Hollandia, Svédország, Ausztria és Dánia nem akar többet fizetni, szerintük a kisebb EU-nak kevesebb pénzbe kell kerülnie. Ők valamennyien nettó befizető tagállamok. Mások ugyanakkor, élükön Németországgal, Magyarországot is beleértve határozott támogatói ennek az iránynak, hajlandóak lennének növelni a befizetéseiket.

http://mno.hu/

A tagállamok jelenleg a GNI – bruttó nemzeti jövedelem – 1 százalékát fizetik be a közösbe, ezt kellene 1,1-1,2 százalék közé emelni. Ehhez a témához tartozik, hogy a németek jókora kavicsot dobtak az állóvízbe, amikor

azt javasolták, hogy a kifizetéseket kössék ahhoz, ki ilyen mértékben vesz részt a közös migrációs politikákban.

Ez elég egyértelmű üzenet volt például a magyar vagy a lengyel kormánynak. Ugyanakkor például a holland miniszterelnök, Mark Rutte azt mondta, hogy szerintük inkább ahhoz kellenek kötni a támogatásokat, hogy ki hajlandó átalakítani, hatékonyabbá tenni a gazdaságát és a költségvetés szerkezetét. Sőt, Rutte szerint azt is kötelezővé kellene tenni, hogy az államok betartsák az eddig csak ajánlás szintjén kezelt országspecifikus ajánlásokat. Ez még egy hosszas vita lesz, azonban

Jean-Claude Juncker szerint ha a jövő év júniusáig nem sikerült pontot tenni a végére, akkor annak következményei lesznek.

Előre is vetítette, hogy milyen utóhatásokra lehet számítani: a jelenlegi számokkal dolgozva a strukturális és mezőgazdasági alapok 15, egyéb politikákra szánt keretösszeg 45 százalékkal fog csökkenni.

Ennél természetesen meg kell említeni, hogy

Donald Tusk szerint sem lenne helyes így összefüggésbe hozni a migráció kezelését a kifizetésekkel.

Orbán Viktornak már a negyedik brüsszeli uniós csúcstalálkozóján vesz részt, ahol nem tart sajtótájékoztatót, így nem is lehet őt kérdezni. Ehelyett a Facebook-on ismerteti, hogy mik a magyar érdekek. A mostani videójában arról számolt be, hogy vissza fogja kérni a magyar határvédelemre fordított 1 milliárd euró felét az EU-tól, hogy úgynevezett piros kártyás eljárást javasol, amely szerint a nemzeti parlamenteknek „joguk lenne megállítani az Európában zajló vitákat”, és felszólalt az ellen, hogy a migránsok is kapjanak képviseletet az Európai Parlamentben, mert ő ilyen törekvéseket tapasztal.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.24.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »