A Tienven-1 összesen három szerkezetet vitt el a Marshoz: egy rovert, egy leszállóegységet, valamint a bolygó körüli pályára állított műholdat. A landolást Kína ugyanúgy tervezi végrehajtani, mint ahogyan nemrég a NASA tett a Perseverance-szel: mivel a bolygó túlságosan messze van a Földtől, hogy a tudósok irányítsák, ezért a gépre bízzák a feladat végrehajtását. Kínának egyébként ez az első marsi küldetése, és a látszat ellenére nem könnyű leszállni a vörös bolygó felszínén: 1973 óta csak a NASA volt erre képes.
Űrverseny a vörös bolygóért: A kínai marsjáró megelőzheti az amerikait
A tervek szerint miután a leszállóegység és a rover beléptek a légkörbe, előbbiről leválik a hővédő pajzs, majd egy ejtőernyő segítségével megpróbálják azt lelassítani. Ezek után a kamerák és a LiDAR szenzorok segítségével a megfelelő helyre navigálja magát a szerkezet, majd ha minden rendben, egy rámpa segítségével gördül le róla a Mars-járó.
A Zhurong az Utopia Planitia nevű síkságon kezdi meg a felderítő munkát – ott, ahol 1976-ban a NASA Viking–2 űrszondája is szolgálatot teljesített. Kína azt tervezi, hogy a Mars-járója 90 solt, vagyis marsi napot tölt majd munkával a bolygó felszínén, zárul a HVG cikke.
HVG
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
