Pengeváltás Kínával

Pengeváltás Kínával

Az EU igyekezett jó kapcsolatot ápolni Pekinggel az elmúlt években, ezért eddig elkerülte a harcias kínai diplomácia haragját.

Az EU képviselői mindig óvatosan lavíroztak az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben, hogy ne rontsák az európai vállalatok helyzetét Kínában. Ennek köszönhetően decemberben sikerült Kínával megkötni a régóta tárgyalt befektetési egyezményt, melytől az EU azt remélte, hogy jelentősen javítja az európai vállatok versenyhelyzetét a gyorsan növekvő kínai piacon.

Az elmúlt hét azonban nagy változást hozott, ugyanis az EU váratlanul merészet lépett, és szankciókat vezetett be négy kínai tisztségviselő ellen az ujgur kisebbség elnyomása miatt. A Hszicsiang tartományban élő ujgurok helyzete jó ideje foglalkoztatja a világ közvéleményét, és az elmúlt időszakban egyre több bizonyíték került napvilágra a munkatáborokról, a rendőrállamról, a családok szétszakításáról és az erőszakos asszimilációról. Úgy tűnik, a bizonyítékok már az EU számára is túlságosan terhelőek voltak, ezért 30 év után újra előkerültek a szankciók. Bár ezek inkább jelképesek, de ez is elég volt, hogy az unió kihívja Kína haragját.

Hírdetés

Szinte azonnal jött is a kínai válasz, tíz európai politikus és négy szervezet elleni szankciókkal. Ezek öt európai parlamenti képviselőt érintenek, köztük a szlovák Miriam Lexmannt. Kína főleg olyan politikusokat választott ki, akik rendre kiálltak az ujgurok mellett, vagy általánosságban kritizálták az emberi jogok betartását Kínában. A listára két európai kutató is felkerült, és nem maradtak ki Kína-ellenességgel vádolt kutatóintézetek és civil szervezetek sem. A kínai állami propaganda teljes sebességre kapcsolt, ami több európai nagyvállalatnak is komoly gondot okozott.

Hszicsiang tartomány adja ugyanis Kína gyapottermelésének döntő részét, és ebben több forrás szerint jelentős szerepet játszanak az ujgur kényszermunkások. Kína ezeket a vádakat természetesen hazugságnak nevezi, de a svéd H&M vállalat és több más jelentős textilcég bejelentette, hogy ezentúl nem használnak Hszicsiangból származó gyapotot. Ezzel a nyugati textilcégek olyan kínai népharaggal találták szemben magukat, mely magát a kínai működésüket próbálja ellehetetleníteni. A H&M üzleteit szinte azonnal eltüntették a legfontosabb kínai online térkép-applikációról, és egyre több épülettulajdonos mondja fel az üzlethelyiségeik bérleti szerződését. Hasonlóan járt az Adidas és a Nike is, telefonos applikációi eltűntek a fő kínai letöltőhelyekről, a szociális hálón pedig röpködnek e nyugati márkák kínai bojkottjára vonatkozó felszólítások. Naiv dolog lenne azt hinni, hogy spontán, alulról szerveződő folyamatokról van szó, a kínai pártvezetés ujjlenyomata jól látható a történteken.

Kína egyértelműen példát akar statuálni azokkal, akik átlépik az ottani vezetés által meghúzott vörös vonalat, és nyíltan kritizálják az emberi jogok megsértését. Nem kizárt azonban, hogy ezzel a kemény válasszal Kína túllőtt a célon. Több európai parlamenti képviselő jelezte: ezek után Kína ne is álmodjon a decemberben megkötött befektetési szerződés ratifikálásáról. Hosszabb távon a kemény fellépéssel a kínai politikai vezetés azt fogja elérni, hogy az EU egyre közelebb kerül Washingtonhoz, és ez a két fontos világgazdasági szereplő közösen fog fellépni Peking ellen, ez pedig jelentősen hátráltathatja a kínai vezetés nagyratörő terveit.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »