Pázmány-nap az egyetemen – Húszéves a Kánonjogi Posztgraduális Intézet

Pázmány-nap az egyetemen – Húszéves a Kánonjogi Posztgraduális Intézet

A Pázmány-nap minden évben az egyik legkiemelkedőbb esemény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) életében. A központi ünnepségre a Szent II. János Pál pápa nevét viselő díszteremben került sor október 14-én.


Az ünnepség elején Szuromi Szabolcs rektor doktorokat avatott, valamint habilitációs okleveleket nyújtott át. A továbbiakban megemlékeztek az egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete fennállásának huszadik évfordulójáról. Az egyes karok dékánjai mellett jelen volt Erdő Péter bíboros, prímás, Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, valamint az idén Pázmány-plakettel kitüntetett három professzor: Bruno Esposito domonkos szerzetes, a pápai Szent Tamás Egyetem tanára (Róma), Janusz Piotr Kowal jezsuita szerzetes, a Gregoriana Pápai Egyetem tanára és Helmuth Pree, a müncheni Lajos Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilian-Universität) tanára.


Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg Pázmány Péter bíboros gondolatait, elhivatottságát, az egyetemalapítás mögött meghúzódó szándékát és tettének fontosságát – mondta bevezetőjében Szuromi Szabolcs rektor. – Pázmány Péter Kolozsvárott, Krakkóban, Bécsben, majd Rómában, a Collegium Romanumban tanult, s tanulmányai elvégzését követően Grazban tanított filozófiát és teológiát. Az egyetem célja Pázmány korában és ma is a tudományos ismeretek szisztematikus átadásának és elsajátításának megbízható intézményes keretek közötti biztosítása. „Erre vállalkozik korunkban a katolikus egyetem, erre kaptak sajátos hivatást oktatóink és hallgatóink. Éljenek ezzel az egyedülálló lehetőséggel és kötelességgel, azért, hogy a minket követő nemzedékek tiszta lelkiismerettel megismerhessék és hűségesen szolgálhassák a nagybetűs Igazságot.”

A mai ünnep azért is különleges – hangsúlyozta a rektor –, mert az intézmény most emlékezik meg a fakultási jogú Kánonjogi Posztgraduális Intézet Szentszék általi megalapításának huszadik évfordulójáról.

Alberto Bottari de Castello pápai nuncius felolvasta a Nevelési Kongregáció titkára, Angelo Vincenzo Zani érsek köszöntőlevelét. „Ez az ünnep alkalmat ad arra – írta Zani érsek –, hogy olyan jövőt kívánjak, amelyben az egyetemi közösség szellemileg és lelkileg is gazdagíthatja önmagát. Továbbá kívánom, hogy a Kánonjogi Posztgraduális Intézet egyre inkább növekedjen az igazság és a jóság keresésében, az isteni bölcsesség fényében.”

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Kánonjogi Posztgraduális Intézet megálmodója és első elnöke előadásában felidézte az intézet húszéves történetét: „Miért került sor a Kánonjogi Posztgraduális Intézet alapítására? Több ok vezetett ehhez. Az 1990-es rendszerváltozással a magyar katolikus egyház előtt az intézményes tevékenységnek olyan széles lehetősége nyílt meg, amelynek – szakszerűen – a világegyház egészéhez kapcsolódva kellett megfelelnie. Nem lehetett pillanatnyi érzelmek, háború előtti nosztalgiák és egyéb szempontok alapján szervezni a katolikus közösség életét.”

A bíboros emlékeztetett, hogy ezekben az években számos katolikus iskola, egészségügyi és szociális intézmény jött létre, újraindultak a szerzetesrendek, egyházi egyesületek alakultak, a szemináriumok mellett létrejöttek a világiak képzését szolgáló hittudományi főiskolák, s ennek az intézményrendszernek illeszkednie kellett az egyház jogrendjébe. Az 1990-es évek elejére kialakult egy nem túl népes magyar kánonjogász csoport. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy „az 1964-es magyar-vatikáni részleges megállapodás megkötése után elvi lehetőség nyílt arra, hogy a magyar püspöki kar a római Pápai Magyar Intézetbe ösztöndíjas papokat küldjön. Ezek között voltak olyanok is – nem túl nagy számban –, akik kánonjogot tanultak. Néhányan közülük végzettséget is szereztek.”


Erdő Péter személyes emlékeit felidézve megjegyezte: „Az a szerencse vagy kegyelem jutott osztályrészemül, hogy 1986-tól kezdve Urbano Navarrete professzor, a Pápai Gregoriana Egyetem rektora, későbbi bíboros meghívására taníthattam az egyetemen. Megismertem annak működését, benne a kánonjogi fakultás működését is; milyen a tudományos igényszint és a képzés, és hogyan tartják a kapcsolatot a bázissal. Hiszen nem elég néhány tudóst kiképezni, emellett az is fontos, hogy a szélesebb értelemben vett egyházi életben is kivegyük részünket az ismeretterjesztés és a továbbképzés szolgálatából.”

Az 1990-es évek elejére kiderült, hogy a magyar jogásztársadalom részéről is bizonyos érdeklődés mutatkozik az egyház saját, belső joga iránt. „A jogászok is találkoztak az egyházi intézményekkel, egyes perekben olyan kérdések vetődtek fel, amelyekhez ismerniük kellett az egyház belső működését. Ezért különböző állami egyetemeken – Pécsett, Budapesten és másutt is – ismeretterjesztő, bevezető kurzust tartottak az egyházi és vallási közösségek – nem csak a katolikus egyház – jogáról. Ennek a folyamatnak az eredményeként elhatároztuk, hogy felújítjuk az 1950-ben formailag is végleg megszüntetett kánonjogi képzést.”

Ugyanakkor szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy időközben megváltozott a szent tudományokban az oktatás rendje. Nem lehetett ugyanolyan formában újrakezdeni a munkát, mint ahogyan 1950-ben kényszerűen abbamaradt, majd a bíboros hozzátette: valójában már korábban megszűnt a képzés, hiszen Baranyay Jusztin ciszterci szerzetest, a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem egyházjogász professzorát letartóztatták, és 1949 elején a Mindszenty-perben bíróság elé állították.

„1990 után egyszerre kellett megfelelni az akkor már megújult egyházi és az új magyar állami követelményrendszernek. Láttuk, hogy nemzetközi segítségre van szükségünk ehhez. A magas színvonalú professzori gárda mellett olyan külföldi kánonjogász professzorokat hívtunk meg, akik vállalták, hogy minden évben legalább egy kurzust tartanak Budapesten.”

A fakultás oktatási nyelve kezdetben a magyar volt, de később a professzori kar és a diákság összetétele alapján három hivatalos oktatási- és vizsganyelvet határoztak meg: a magyar mellett a németet és az olaszt.
„Az eltelt két évtized alatt – folytatta Erdő Péter – sokan szereztek licenciátust és doktorátust, többen habilitáltak, nemcsak magyarok, hanem külföldiek is. Van olyan, nálunk habilitált professzor, aki jelenleg a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemen tanszékvezető. Sikerült biztosítanunk a nemzetközileg elfogadott színvonalat.”

A kánonjogi intézet több tudományos könyvsorozatot indított. A magyar nyelvű Kánonjog és a nyugati nyelveken megjelenő Folia Theologica és Folia Canonica folyóirat mára összeolvadt, Folia Theologica et Canonica címen.
Szuromi Szabolcs rektor bemutatta az alkalomra megjelent két tudományos kötetet. Erdő Péter Jog az egyház hagyományában és életében címmel adta közre tanulmányai gyűjteményét, melyet a rektor méltatott: „A bíboros úr a Kódex szerkezetét követve gyűjtötte össze legújabb kutatásait. A könyvben megtaláljuk az egyházjog általános fogalmait, szabályait, Isten népének jogi szerkezetét, a megszentelés feladatát, az egyház büntetőjogának sajátos fejlődését az elmúlt időszakban és az eljárások területén beállt változásokat is. Ritkán mondható el a huszonegyedik században, hogy valaki egy adott tudomány teljes területén jelentős, a kutatást nemzetközileg is gazdagító eredményeket tud felmutatni.”

Szuromi Szabolcs kitért arra is: „A mű olvasása közben többször találkozunk a nyájáért felelős és aggódó lelkipásztor gondolataival, aki a világegyház szemszögéből igyekszik értékelni nemcsak a világegyház eseményeit, hanem a magyarországi egyházmegyékben végbemenő folyamatokat is. Az új kötet jól mutatja, hogy az egyház mindennapi életében újra és újra felbukkanó – akár pasztorális – kérdések megválaszolása mértékadó módon csakis az egyház diszciplináris működésének és a Tanítóhivatal álláspontjának ismeretében lehetséges. Ezért az egyház mindennapi élete szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a krisztushívők minél inkább értsék egyházuk működését, logikáját, az apostoli korig visszanyúló fegyelmi hagyományát. Erdő Péter bíboros munkája nagyban elősegíti ezt, mind a papok, mind a világiak, mind pedig valamennyi olyan ember számára, akik érdeklődnek a katolikus egyház jogrendje iránt.”

A főként neves külföldi kánonjogászok tanulmányaiból összeállított másik kötetet azért jelentették meg – emelte ki Szuromi Szabolcs –, hogy ezzel is kifejezzék az intézet nemzetközi jellegű oktatását, s ezt a jövőben még inkább erősíteni kívánják. „Előttünk áll az angol nyelvű doktori képzés bevezetése és mindannak a kutatási programnak a lehetősége, amelyeket különböző nemzetközi kutatócsoportokkal, illetve saját, nemzetközi törzstagokkal rendelkező kutatócsoportjainkkal tudunk megvalósítani.”

Forrás és fotó: PPKE Rektori Hivatal

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »