Pártválasztó alkalmazás segítheti a választót. Felvidéken alkalmazható?

Pártválasztó alkalmazás segítheti a választót. Felvidéken alkalmazható?

A közelgő áprilisi magyarországi országgyűlési választásoknak a határon túli magyarság számára is nagy a tétje. Nem csupán azért, mert a kettős állampolgársággal rendelkezők szavazhatnak is (Szlovákiában az érvényes ellen-kettősállampolgársági törvény miatt eddig kevesen igényeltek magyar állampolgárságot, így nem is szavazhatnak), hanem elsősorban amiatt, hogy minden határon túl élő magyar ember érzi az anyaországi választások kimenetelének fontosságát!

A Körkép sk. ebből a megfontolásból vett részt a budapesti Nézőpont Intézet február 6-ai rendezvényén, amelyen bemutattak egy smartvote alkalmazást. A pártkereső lényege, hogy különböző közéleti kérdésekre adott válaszok alapján kimutatják, hogy a választóhoz melyik párt álláspontja áll legközelebb. A rendezvényen egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, amelynek résztvevői – Löffler Tibor, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense, Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója és Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója voltak, és a pártválasztás szempontjairól és lehetőségeiről cseréltek eszmét.

A pártválasztást segítő álláspont kialakításához négy témakörben – gazdaság, társadalom, bevándorlás, állam és nemzet – nyolc-nyolc kérdésére kellett választ adniuk az alkalmazás iránt érdeklődőknek. A pártkereső alkalmazásnak az információszolgáltató és demokráciaépítő hatása mellett elsősorban a mobilizációs effektusát emelték ki a szakemberek: a bizonytalan szavazóknak tud segítséget nyújtani. Elsősorban annak a passzívabb egyharmadnak, amely egyelőre bizonytalan a döntésben. Létezik ugyanis egy aktív egyharmad, amely eltökélt a szavazáson való részvételben és már a kiválasztott pártja is megvan. A választópolgárok maradék egyharmadát nehéz, sőt az eddigi tapasztalatok alapján szinte lehetetlen az urnákhoz cipelni.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a smartvote alkalmazás nem arra szolgál, hogy valaki helyett döntsön, hanem hogy információkkal szolgáljon. Németországban már a 2005-ös választásokon 5 millióan vettek igénybe, egész Nyugat-Európában elterjedt, Svájcban például nem csak a pártoknál, hanem az egyéni jelöltek kiválasztásában is használják.

Olyan persze nemigen fordulhat elő, hogy ennek hatására egy kőkemény ellenzéki szavazó egyszeriben kormánypártivá válik, ezért elsősorban a többpárti ellenzéki térfélen nyújthat segítséget az eligazodásban. Bár megjegyezendő, hogy a balliberális pártok esetében tartalmas programok és lényeges közpolitikai, szakpolitikai megnyilvánulások, kérdésfelvetések hiányában nehéz különbséget tenni. Mintha kifogytak volna az olyan frappáns ötletekből, amelyekkel választásokat lehet nyerni, illetve jó eredményt elérni.

Talán csak a környezetvédőként elkönyvelt LMP képez ez alól kivételt elszánt Paks ellenességével. A többiek, beleértve a Jobbikot is, nem tudják megtalálni saját szakpolitikai profiljukat. A választók számára ma már nem elegendő azt szajkózni, hogy meg kell buktatni a jelenlegi kormányt, hogy Orbán takarodj! Ezzel nem lehet ellen-fülkeforradalmat kirobbantani, csak a parlamenti küszöb elérését, a túlélést lehet megcélozni. Jobbik esetben a kétharmados győzelmet megakadályozni.

Felmerül a kérdés: miért ötlettelen az ellenzék?

Pedig valamikor voltak ötletei az MSZP-nek is. Amikor 2001-ben Nastase és Orbán aláírtak egy egyezményt 10 ezer romániai magyarországi munkavállalására, elérte a célját a 23 millió román érkezésének riogatásával. Nagy durranás volt az is, amikor Horn Gyula bevezette a 65 éven felüliek ingyenes utazását. Most talán csak a Jobbik néppártosodása tűnt egy ideig „ígéretesnek”, de Vona Gábor „túltolta a biciklit”, és nagy igyekezetében elvesztette saját nemzeti érzelmű táborának nagy részét.

Az olimpiaellenes petíciójával a Momentum is felfuttatta magát egy bizonyos szintre, de onnan már képtelen továbblépni intellektualitás hiányában. A balliberális pártok pedig főleg egymással harcolnak, a vezetőpárt és vezérszerep betöltése a legfontosabb célkitűzés számukra. A nyerőötleteket pedig a Fidesz-KDNP kormánykoalíció szalagon gyártja: rezsicsökkentés, Erzsébet-utalványok, határ- és nemzetvédelem, nemzeti konzultáció stb. Miközben kész átértékelni időben saját elhibázott ötleteit is, lásd vasárnapi boltbezárás.

Szkeptikus hang is elhangzott a pártválasztó alkalmazással kapcsolatban

Magyarországon jelenleg a kiélezett a politikai helyzetben az ellenzék és kormányoldal képtelen egymással érdemben kommunikálni. Nincsenek tartalmas politikai viták, nem ütköztetnek politikai programokat, alternatívákat, érdemi, racionális válaszokat nem kapnak a választók, ezért a párválasztó alkalmazás kérdéseire adott válaszok alapján gondot okozhat a válaszadók számára optimálisan megjelölni a hozzá legközelebb álló politikai pártot.

Talán az önkormányzati választásokon nagyobb lesz erre a lehetőség, mivel a nagypolitikától kissé el lehet vonatkoztatni a helyi problémákat és az ezekre kínált képviselőjelölti megoldásokat.

Pártválasztó alkalmazást Felvidéken is?

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a Felvidéken lenne értelme egy ilyen alkalmazás bevezetésének az országgyűlési választások előtt. Talán majd akkor, amikor a magyar választók többsége már teljesen kiábrándult a két magyar érdekeltségű párt kicsinyes belharcától, és a széthúzás arra fogja késztetni, hogy szétnézzen a szlovák pártok kínálatában, ha nem akarja teljesen lemondani a választásokon való részvételről!

„Jó úton” haladunk ebbe az irányba!

Száraz Dénes

Nyitókép: A szerző felvétele


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »