Pártok véleménye az Ab döntéséről

Fidesz: a baloldal minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza a népszavazást

A Fidesz-frakció szerint “a bevándorláspárti” baloldal “egymást érő támadásai” ellenére az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésével elhárult az akadály az európai uniós betelepítési kvótákról szóló népszavazás elől.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: ősszel lesz népszavazás azért, hogy “Brüsszel helyett a magyar emberek dönthessenek a kényszerbetelepítésről”. A balliberálisok kezdettől támadják a népszavazást, mert ők “végre akarják hajtani Brüsszel kényszerbetelepítési terveit” – tették hozzá.

A Fidesz-frakció közölte: a baloldal már támadta a kezdeményezést a parlamentben, a választási szerveknél, a Kúrián, majd az Alkotmánybíróságon is. Ezek után – fogalmaztak – nincs kétségük afelől, hogy az európai és a magyar baloldal továbbra is bevet minden eszközt azért, hogy megakadályozza a népszavazást.

Álláspontjuk szerint a baloldal “már a Gyurcsány-kormány idején is bevándorlókat akart betelepíteni”, és jelenleg is be akarják engedni a bevándorlókat, ezért nem támogatták a határok védelmét sem az elmúlt hónapokban.

Kitértek arra is, hogy a Jobbik a népszavazás ügyében is “megtagadta korábbi politikáját”, mivel Vona Gábor pártelnök tavaly még népszavazást követelt a kvótáról, most pedig “a balliberálisokkal együtt támadja” azt.

Az Ab kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak.

Jobbik: a Fidesz-KDNP-nek a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága

A Jobbik szerint a Fidesz-KDNP-nek a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága, nem a bevándorlás megállítása, hanem “annak kampánycélokból történő gerjesztése” az elsődleges.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője ezt arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak.

Közleményében a politikus azt írta, a Jobbik támogatta a népszavazást, de álláspontja szerint a kvótakérdés alaptörvénybe emelése jobb megoldás lett volna, mert nem kerül pénzbe és gyorsabb, biztosabb a kimenetele.

Hozzátette: a népszavazásra “kidobott pénzt” az önálló határőrség felállítására is lehetne fordítani, de ezt a kormány elutasította, ezzel egyértelművé vált, hogy számukra a politikai haszonszerzés fontosabb, mint a magyar emberek biztonsága.

MLP: el kell menni és Európára kell voksolni a népszavazáson

A Magyar Liberális Párt tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, amelyikben elutasították a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen  benyújtott indítványukat, de nem értenek azzal egyet. Az MLP elnöke továbbra is mindenkit arra bíztat, hogy vegyen részt a népszavazáson és voksoljon igennel.

Fodor Gábor keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, ez az igen szavazat” egy jó válasz egy rossz kérdésre”, mert egy demokratának akkor is ki kell fejtenie az álláspontját, ha nem ért egyet a kérdéssel. Az igen szavazattal az Orbán-rendszer ellen és Európa mellett kell fellépni – jelentette ki. Hozzátette, az EU-ban nincs kötelező betelepítés, az unió csak azt várja, hogy Magyarország folytassa le 1294 ember menekültügyi eljárását. Hangsúlyozta, hogy ha a nemek győznek a népszavazáson, akkor az “könnyen elvezethet az Európai Unióból való kilépéshez.”    

 Megismételte korábbi véleményét, amelyik szerint a kormány törvénytelenül folytat kampányt, mert azt nem lett volna szabad addig elkezdeni, amíg a köztársasági elnök ki nem írja a voksolás dátumát.     

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak.     

Az indítványok közül három – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő indítványa – a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta azzal, hogy alaptörvénybe ütköző módon fogadták el, és ezért kérte megsemmisítését. Fodor Gábor a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »