Pár(t)beszéd…

Mit tervez a kormány a Dunakanyar turisztikai, azon belül a gyorshajózás fejlesztése érdekében? Miért torzítják a munkaügyi statisztikákat Magyarországon? Miért haragszik a kormány a gyöngyösiekre? Milyen tűzoltóautó-fejlesztések várhatóak Magyarországon? Mit tesznek az illegális gyorsulási versenyek ellen? Hány évig ígérgetik még az M49-es út és a csengeri börtön megépítését?

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések az ó-évtől búcsúzó parlamenti héten is. A mentelmi jog birtokában hangzatos üzenetek váltották egymást. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, – minden párt tapssal köszöntve győztesként ünnepelte szószólóját.

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések az ó-évtől búcsúzó parlamenti héten is. A mentelmi jog birtokában hangzatos üzenetek váltották egymást. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, – minden párt tapssal köszöntve győztesként ünnepelte szószólóját.

Bőséggel sorakoztak az egyszerű „mezítlábasnak” becézett kérdések az ó-évtől búcsúzó parlamenti héten is. A mentelmi jog birtokában hangzatos üzenetek váltották egymást. Boksz-nyelven szólva: egy ütés ide, egy ütés oda, s vége lett a menetnek, – minden párt tapssal köszöntve győztesként ünnepelte szószólóját.

Mit tervez a kormány a Dunakanyar turisztikai, azon belül a gyorshajózás fejlesztése érdekében?

RÉTVÁRI BENCE, (KDNP): – Államtitkár Úr! A Dunakanyar közlekedési fejlesztése láthatóan jól alakul. Az M2-ez a beruházás jól halad, hiszen még a hétvégén is folynak a munkák. Ugyanakkor a vasútvonal is igencsak jelentős a Dunakanyarban, nemzetközi tranzitforgalom, gyorsított és zónázó vonatok, sőt még időszakosan nosztalgiavonatok is közlekednek itt. A térség fejlesztésében jelentős szerepet játszik a közlekedésnek mindenfajta ága, így a vízi közlekedés fejlesztése is. Mindig is magas volt a hajózás iránti érdeklődés a Dunakanyarban, ezt a hétköznapi gyakorlatban vagy az ottani múzeumokban is ki-ki láthatja, de ez az érdeklődés napjainkban még inkább megnőtt. Biztatóan hatott a kormánynak az a döntése, amely a Dunakanyart kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánította, hiszen így újabb és újabb források nyíltak meg. A kormány biztosított is 12,5 milliárd forintot a Budapest és Esztergom közötti gyorshajózás fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban kérdezném államtitkár urat:

– Mely kikötőknek a fejlesztése várható akár Vácon, Sződligeten, Verőcén, Kismaroson, Nagymaroson, Zebegényben vagy Szobon?

-Terveznek‑e hajóbeszerzéseket, hogy új hajók is szolgálják azokat, akik akár hétköznap, akár hétvégén, akár szezonban, akár szezonon kívül igénybe akarják venni nemcsak a közutat, nemcsak a vasutat, hanem akár a hajójáratokat is?

– Az is kérdés, hogy milyen gyorsan ér Vácról Budapestre vagy Vácról Szobra a hajó, de az is fontos az ott élők számára, hogy nemcsak a nagyobb kikötőkben, a nagyobb városokban, a Duna ezen partján Vác, túloldalán Visegrád vagy Esztergom tekintetében, hanem a kisebb településeken is, a kisebb kikötőkben is meg fognak‑e állni hajók?

– Lesznek‑e olyan hajók, amelyek menetrendszerűen ezeket a kisebb településeket is összekötik egymással, Váccal, illetőleg Budapesttel?

– Lesznek‑e olyan hajók, amelyek menetrendszerűen ezeket a kisebb településeket is összekötik egymással, Váccal, illetőleg Budapesttel?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! A Dunakanyarban megvalósítandó turisztikai fejlesztések egyik legfontosabb célja arra ösztönözni a Budapestre érkező turistákat, hogy tartózkodásukat egy-két nappal meghosszabbítsák. Ehhez illeszkedően pedig a tervezett gyorshajó-szolgáltatás fő célja Budapest és Esztergom lehető leggyorsabb dunai összekötése.

– A leendő szolgáltatás szervezése a jövő év első felében megkezdődik. A cél egy olyan szolgáltatás létrehozása, amely a Duna adottságaihoz igazítva gyors oda- és visszajutást biztosít Esztergom és a két végállomás közötti, turisztikai szempontból legjelentősebb települések felé. Ez az ön által is említett Nógrádverőce, Zebegény, Szob vagy más egyéb, idegenforgalmilag frekventált település.

– A projekt része lesz a kikötői infrastruktúra állapotának és a kapcsolódó fejlesztési lehetőségeknek, a vízálláshoz is igazodó, gördülékenyebb ki- és beszállás akadálymentesség biztosítása, valamint az utastájékoztatási rendszerek fejlesztésének vizsgálata is.

– Természetesen  új hajók beszerzése is szerepel a tervekben, amelyeknek műszaki jellemzői, többek között a nagy menetsebesség, környezetbarát és gazdaságos hajtás, a merülési mélység minimalizálása, gyors kikötési, valamint magas manőverezési képesség lehetővé teszik, hogy a Budapest-Esztergom menetidő másfél óra alatt biztosítható legyen. A járathálózat és a menetrend véglegesítése az előkészítési munka utolsó lépcsője lesz. Ezt a szolgáltatást biztosító hajók pontos műszaki jellemzőinek ismeretében lehet kialakítani. Bízom benne, hogy módunk lesz az elkövetkezendő egy évben közösen az egyik induló hajón utazni!

Miért torzítják a munkaügyi statisztikákat Magyarországon?

GÚR NÁNDOR, (MSZP): – Államtitkár Úr! Külföldi munkavállalás, közfoglalkoztatás, diákmunka, bármi más a statisztikában úgy érvényesül, mint ahogy annak előtte soha nem. Gyakorlatilag több százezer ember, nagyjából 500 ezer ember csúsztatásával párosítják a foglalkoztatási adatot. Két módszer van: a munkaerő-felmérés, amit negyedévente elvégeznek körülbelül 30 ezer háztartásban, meg egy intézményi statisztikai-felmérés, amit a cégek bevallása alapján tesznek. Sok különbség van a kettő között, az intézményi statisztikák sokkal kevésbé mutatnak foglalkoztatásnövekedést, -bővülést.

– A felmérések közötti különbségek az elmúlt években tendenciaszerűen növekedést mutatnak. A 2011-et ‑ ez a népszámlálás éve volt ‑ követő népességcsökkenést sem számítolják bele a történetbe, ami óriási torzulást okoz. Magasabb foglalkoztatási képet mutatnak ki, mint ami a valóság, a csúsztatások mellett is. A születések, halálozások, a kivándorlás vagy a munkavállalási migráció korrekciója sincs benne a statisztikáikban. Mondhatom, hogy hazudott statisztikák sokaságával próbálják manipulálni az embereket! Hozzáteszem: a külföldön dolgozók nagyjából ezer milliárd forintot, a GDP 3 százalékát, az itteni keresetek 8-10 százalékát küldik haza, tehát a belföldi fogyasztás élénkülése nem hazai forrásokból, hanem ezekből származik! Államtitkár úrtól csak annyit kérek, hogy csak a kérdéseimre válaszoljon:

– Miért torzítanak?

– Miért nem végeznek tisztességes munkaerőpiaci felméréseket?

– Miért nem végeznek tisztességes munkaerőpiaci felméréseket?

CSEPREGHY NÁNDOR, (Miniszterelnökség államtitkára): – Képviselő Úr! Ha van Magyarországon olyan politikai párt, amelynek kevés erkölcsi alapja van bármilyen statisztikát megkérdőjelezni, az pont az MSZP, amely a 2006-os országgyűlési választásokat megelőzően meghamisítva az államháztartási számokat nem adott lehetőséget arra a magyar embereknek, hogy valós képet kapjanak az ország pénzügyi helyzetéről! Azt gondolom, ez olyan komoly tevékenysége volt az önök pártjának, ami erkölcsileg megkérdőjelezi bármilyen típusú kérdés felvetését!

– De engedje meg, hogy az ön által feszegetett számokra is válaszoljak. 1990 óta soha annyi ember nem dolgozott Magyarországon, mint ma, közel 4,4 millió ember! Mi volt 2010-ben? Emlékezzünk csak az önök kormányzásának utolsó éveire! 2010-ben 3,7 millió ember dolgozott Magyarországon. Bárhogy számítom, ez a 4,4 millió 700 ezerrel több, mint amit önök nyolc év kormányzás alatt el tudtak érni!

– Nézzük a munkanélküliségi számokat! 2010-ben, képviselő úr, az önök kormányzata 12 százalékos munkanélküliséggel adta át a munkanélküliségi mutatókat a jelenlegi kormányzatnak, amelyet hét év kormányzást követően 8 százalékkal sikerült mérsékelni. Ma 4 százalékos a munkanélküliség Magyarországon, ami azt jelenti, hogy Magyarországon ma mindenki tud dolgozni, aki akar dolgozni! Ennek a 8 százaléknyi munkanélküliségi csökkenésnek a legnagyobb része a piaci szférában létrejött munkahelyeket jelenti. Ugyanúgy csökkent a közfoglalkoztatás, mint ahogy a külföldi munkavégzés is visszaszorulóban van.

– Képviselő Úr! Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az európai uniós statisztikai rendszereknek megfelelő sztenderdek szerint hozza nyilvánosságra és méri ezeket a statisztikai mutatókat, tehát nincs ebben kivetnivaló! S ha már a nyugdíjasok kapcsán is feltett egy kérdést: a nyugdíjasoknak azt kell eldönteniük, hogy azt a kormányt támogatják-e, amelyik nyugdíjprémiumot ad nekik, vagy azt az MSZP-t, amelyik elvette a nyugdíjukat!

Miért haragszik a kormány a gyöngyösiekre?

VONA GÁBOR, (Jobbik): – Államtitkár Úr! A kormány 2016 nyarán döntött úgy, hogy a rövid és középtávú közútfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat összehangolja. Ez akkor nagyon jó hír volt számtalan település számára. Számtalan településen várták azt és bíztak abban, hogy XXI. századi infrastrukturális lehetőségeket fognak kapni. Vitathatatlan az, hogy többek között Várpalota, Hódmezővásárhely, Nagylak, Hajdúsámson azok közé a települések közé tartozik, amelyek elkerülő utat kapnak.

Hírdetés

– Államtitkár Úr! Szeretném, ha elhinné, hogy a gyöngyösiek is nagyon szerettek volna ebbe a körbe tartozni! Ugyanis Gyöngyösnek is már nagyon-nagyon régóta vágya és álma egy elkerülő út. Olyannyira régóta, hogy 2006-ban már meg is kezdődött maga az építkezés, amely lényegében mind a mai napig befejezetlen. Sőt, tervezési, kivitelezési hiányosságok miatt vannak különféle olyan problémák is, amelyek nehezítik majd ennek a befejezését. A félkész út például 6,5 méter széles, ami a teherforgalmat, a kamionforgalmat nem igazán tudja majd lebonyolítani. Tehát jelen pillanatban ott áll Gyöngyös egy félkész elkerülő úttal.

– Államtitkár Úr! 2014 óta ott van Balázs József egykori fideszes országgyűlési képviselő Facebook-oldalán a bejegyzés: 2014-ben befejeződhet a gyöngyösi nyugati elkerülő út. Sajnos ez a fajta ígéret egy kampányígéretnek bizonyult, sem 2014-ben, sem azóta nem fejeződött be. De nemhogy nem fejeződött be, de még tervben sincs! Az ember kezdi úgy érezni magát gyöngyösi születésű országgyűlési képviselőként és ott érdekelt képviselőjelöltként, hogy valamiért a kormány haragszik Gyöngyösre. Valamiért a kormány bünteti Gyöngyöst! Kérdezem tehát államtitkár urat:

– Meddig büntetik még Gyöngyöst?

– Mi a baj Gyöngyössel?

– Számíthatnak‑e a gyöngyösi polgárok végre erre az elkerülő útra?

– Számíthatnak‑e a gyöngyösi polgárok végre erre az elkerülő útra?

FÓNAGY JÁNOS. (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselőtársaim! A kormány nem feledkezett meg Gyöngyösről. Eddig is számos útfejlesztés valósult meg, és számos útfejlesztéssel tettünk tanúbizonyságot arról, hogy a Gyöngyösön élők érdekeit szem előtt tartja a kormány. Csak példaképpen mondom: a komplex útfelújítási program keretében a 3-as számú főútvonal megyehatár és Gyöngyös közötti szakaszát mintegy 25 kilométer hosszban újítottuk fel tavaly, a beruházás összege meghaladta a 2,5 milliárd forintot.

– Képviselőtársaim! Magyarország rövid és középtávú közútfejlesztési beruházásait tartalmazó kormányhatározatot a szaktárca, jelesül a Fejlesztési Minisztérium előterjesztése nyomán módosították. Az ön által is felemlített gyöngyösi nyugati elkerülő szakaszt egyébként, ha már neveket említett, engedje meg, hogy én is neveket mondjak, a térség országgyűlési képviselője, Horváth László képviselőtársam által számos alkalommal és számos módon szorgalmazott javaslata alapján bekerült a megvalósítandó projektek közé. A kormánydöntés nyomán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a beruházás megkezdéséhez szükséges intézkedéseket megtette, illetve megteszi.

– Kérem elnök urat, mint Gyöngyösön született, bár onnan elköltözött embert, hogy a helyszínen is tájékozódjon ezen útfejlesztések megvalósulásáról. Egyébként a kormány nemcsak Heves megyében, nemcsak Gyöngyösön, hanem az ország minden térségében kiemelten kezeli a közúthálózat fejlesztését, állapotának folyamatos javítását, karbantartását.

– Milyen tűzoltóautó-fejlesztések várhatóak Magyarországon az egyes katasztrófahelyzetek hatékony elhárítása érdekében?

VAS IMRE, (Fidesz): – Államtitkár Úr! Honvédelem, rendvédelem, katasztrófavédelem, – talán nem túlzás azt mondani, hogy minden nemzet számára ezek az egyik legalapvetőbb, a mindennapi biztonságunkat szolgálni hivatott területek, amikre kiemelt figyelmet kell fordítsunk. Kiemelt figyelmet, hiszen ezen emberek életüket és mindennapjaikat is értünk, magyar emberekért áldozzák fel!

– Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a rendvédelem és a honvédelem területén egyaránt pozitív folyamatok kezdődtek el. 2010 óta a szakmai akarat és a kormányzati álláspont, valamint a politikai szándék is teljesen egybecseng. Nemzetünk önállóságának megvédése és belső rendjének megóvása mellett azonban nem feledkezhetünk meg a váratlanul bekövetkező katasztrófahelyzetek elhárításán dolgozó katasztrófavédelmi szakemberekről sem! Ha valahol, akkor itt is kimagasló fontosságú a jó minőségű, korszerű személyi felszerelés, valamint működőképes és hatékony gépjárműpark, amivel bárhol, bármikor be lehet avatkozni egy-egy katasztrófahelyzet mielőbbi elhárítása érdekében.

– Mindenki emlékezhet rá, amikor idén nyáron ezer hektáron lángolt a Hortobágy, amikor rekordmagas árhullám vonult le a Dunán, vagy éppen amikor az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja átszakadt. Ezekben az esetekben, és még sorolhatnám, számtalan más esetben végeztek kemény munkát a katasztrófavédelem szakemberei. Mindezekre tekintettel kérdezem tisztelt államtitkár urat:

– Milyen tűzoltófejlesztések várhatók Magyarországon az egyes katasztrófahelyzetek hatékony elhárítása érdekében?

– Milyen tűzoltófejlesztések várhatók Magyarországon az egyes katasztrófahelyzetek hatékony elhárítása érdekében?

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára):  – Képviselőtársaim! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték. Ma kétféle ország van a világban, egyrészt ahol van biztonság, másrészt ahol nincs biztonság. Nemzetközi megítélés szerint Magyarország biztonságos ország, méghozzá az egyik legbiztonságosabb ország szerte Európában és szerte a világon! Abban, hogy ezt elértük, a tűzoltóknak, a katasztrófavédelemnek kiemelt szerepe van. 2010 óta létrehoztuk a mentő-tűzvédelmi rendszert; új gépjárműveket állítottunk szolgálatba, beindult a 112-es egységes segélyhívó rendszer. 2015. július 1-jétől pedig hatályba lépett az új szolgálati törvény, amely 2019-ig átlagosan 50 százalékos illetményemelést helyezett kilátásba, és ebből 40 százalékot már meg is valósítottunk a hivatásos állomány, így a tűzoltók és a katasztrófavédők számára is! Itt is megerősítem, hogy a 2018. január 1-jétől járó újabb 5 százalékos illetményemelésnek is megvan a forrása: 14,4 milliárd forintot a 2018. évi költségvetésben biztosítottunk. Tehát az illetményemelés folytatódik!

– Ami a járművek cseréjét illeti: az elmúlt héten, december 6-án 15 gépjárműfecskendőt, 2 magasból mentőt adtunk át a katasztrófavédelem székhelyén, a hollóházi önkéntes tűzoltók részére pedig egy felújított gépjárműfecskendőt adtunk át. A magyar tűzoltógépjármű-fecskendők sorozatgyártása 2016-ban kezdődött meg a BM Heros közreműködésével. 2020-ig 108 darab gépjárműfecskendő és 20 darab magasból mentő beszerzését hajtjuk végre. Eddig ebből ez idáig 90 darab fecskendőt és 14 darab magasból mentőt adtunk át.

– Képviselőtársaim! A kormány továbbra is kiemelt feladatának tekinti a biztonság, a magyar emberek és Magyarország biztonságának fenntartását! A programot folytatjuk!

Mit tesznek az illegális gyorsulási versenyek ellen?

JÓZSA ISTVÁN, (MSZP): – Államtitkár Úr! Budapesten, illetve azt követően a Szentendrei úton évek óta rendszeresek az illegális gyorsulási versenyek, amelyek veszélyeztetik a III. kerületi lakosság biztonságát is. Bár ezek a cselekmények évek óta háborítatlanul folynak, nagy felháborodást okozva, a pohár akkor telt be az embereknél meg nálunk is, amikor egy ilyen illegális versenynek halálos áldozatai is voltak. Októberi hír, hogy a Szentendrei úton VÉDA kamerarendszert telepítenek, hogy megakadályozzák a további illegális versenyeket. Úgy gondoljuk, hogy pusztán kamerarendszerrel, ezek felszerelésével nem oldható meg a gyorsulási versenyek problémája! Nem, mert félő, hogy a Szentendrei utat követően a Bécsi utat fogják használni gyorsulási versenyekre!

– Államtitkár Úr! Tarthatatlan az az állapot, hogy két ártatlan fiatalember áll a piros lámpánál és hátulról 160-nal valaki beléjük durrant úgy, hogy mind a két ártatlan meghal. Tehát én úgy gondolom, hogy ez már a legszélső állapot is azt indokolja, hogy erőteljesen fellépjünk ezek ellen az illegális rendezvények ellen. A megoldás egyfajta közösségi kampány lehetne, fokozottabb rendőri ellenőrzés mellett. Ezért is kérdezem:

– Mikor üzemelik be a VÉDA betűszóval jegyzett rendszert a Szentendrei úton?

– Tervezik‑e a kiterjesztését a Bécsi útra?

– Terveznek‑e fokozott rendőri ellenőrzést az illegális gyorsulási versenyek elleni fellépés érdekében?

– Terveznek‑e közlekedésbiztonsági kampányt, kifejezetten a gyorsulási versenyek megszüntetése ellen?

– Terveznek‑e közlekedésbiztonsági kampányt, kifejezetten a gyorsulási versenyek megszüntetése ellen?

KONTRÁT KÁROLY, (Belügyminisztérium államtitkára): – Képviselő Urak! Határozottan kijelentem: Magyarország Kormánya, Magyarország rendőrsége mindent megtesz a közlekedők biztonsága, a közlekedésbiztonság érdekében szerte az országban, és minden jogsértővel szemben határozottan fellépünk a jogsértés megakadályozása, illetőleg megszüntetése érdekében!

– Ami a konkrét kérdéseit illeti: a Budapest III. kerület Szentendrei útra tervezett ellenőrző eszközök tekintetében megtörténtek az egyeztetések a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a III. kerületi önkormányzat között. A lehetséges telepítési helyszínek kijelölésre kerültek: a Szentendrei úton a Záhony utcánál, valamint annak folytatásán, a Batthyány utcán, a Mátyás király útnál fog megtörténni a rendszer üzembe helyezése. A VÉDA kamerarendszer Bécsi útra való kiterjesztése ‑ ez a második kérdés ‑ a Szentendrei útra tervezett rendszer eredményességétől és hatékonyságától is függ. E tapasztalat függvényében vizsgáljuk meg a további kamerák elhelyezését. A Bécsi úton addig is mobil eszközök használatával ellenőrizzük a járművek haladási sebességét, és a rendőrség határozottan fellép a jogsértőkkel szemben.

– Képviselő Urak! A rendőrség nem tűr el semmiféle illegális gyorsulási versenyt se a Szentendrei úton, se a Bécsi úton, se Magyarország egyetlen közútján sem! Azt is szeretném itt aláhúzni: nagyon fontos az állampolgárok összefogása, az önkéntes jogkövetés és a jogkövető magatartás, az együttműködés a rendőrséggel, hiszen elfogadhatatlan, megbocsáthatatlan az, ami történt ott azon az éjszakán. Egyébként még egyszer mondom: a rendőrség kész arra, hogy az eddigieknél is hatékonyabban  lépjen fel a jogsértőkkel szemben!

Hány évig ígérgetik még az M49-es út és a csengeri börtön megépítését?

APÁTI ISTVÁN, (Jobbik): –  Államtitkár Úr! A 49-es főút forgalma napi szinten keseríti meg most már hosszú évtizedek óta a szatmári térségben élő emberek életét. A tiszabecsi és a csengersimai határátkelőhely irányából érkező forgalom a Csenger-Győrtelek közötti szakaszra, Mátészalka jelentős részére és Kocsord egész területére elviselhetetlen terheket ró. 2006-ban 24 óra leforgása alatt 10 320, míg 2010-ben már több mint 16 ezer gépjármű haladt át Kocsord község területén. Az előző ciklusban többször megkérdeztem az útépítéssel kapcsolatos időpontokat, fejleményeket, akkor azt ígérték, hogy 2014 és ’17 között elkezdik az építést. Ebből semmi nem lett! Pedig a miniszterelnök úr ígéretet tett a megépítésére tavaly a román választási kampány véghajrájában, illetőleg idén május 4-én is, a Csenger járási tanuszoda átadásakor. Mint ahogy ígéretet tett a csengeri börtön megépítésére is!

–  Államtitkár Úr! Csenger város önkormányzata az ezzel kapcsolatos pályázatot már réges-régen elnyerte, jelentős forrásokat áldozott az előkészítő munkálatok elvégzése érdekében. Legalább 80 fő kezdte el az oktatást-képzést, sokan korábbi munkahelyüket, megélhetésüket adták fel annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtásban folytatják majd a tevékenységüket. Ehhez képest azt láttuk, hogy az első közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, a második már eredményes, igaz, ez egy érdemi előrelépés, de még mindig kétséges a börtönépítés megkezdése. Nem beszélve a fogvatartotti zsúfoltság csökkentésének igényéről, és nem beszélve arról, hogy legalább 250 ember tudna munkahelyhez jutni ezáltal! A kérdések tehát a következők:

– Mikor kezdik el az M49-es gyorsforgalmi elkerülő út megépítését?

– Hány ütemből fog állni a kivitelezés? Mikorra várható az Őrtől Csengerig tartó szakaszon a kivitelezés befejezése?

– Mikor kezdik el a csengeri börtön kivitelezését?

– Mikor kezdik el a csengeri börtön kivitelezését?

FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): – Képviselő Úr! Az M49-es gyorsforgalmi út hálózati szerepe megkérdőjelezhetetlen, ezért az M3-as autópálya és az országhatár közötti útszakasz előkészítése bekerült a kormány rövid és középtávú közútfejlesztési listájába! A gyorsforgalmi út előkészítési, tervezési munkálatait a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkezdte, a megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány elkészült, amelyekre a környezetvédelmi engedélyt a hatóság megadta. A határig történő kiépítéshez nélkülözhetetlen a határmetszési pont romániai féllel közös meghatározása, – a tárgyalások a közúttal kapcsolatban folyamatban vannak.

– Képviselő Úr! A kormány kiemelten kezeli a börtönök korszerűsítését, zsúfoltságuk enyhítését. A büntetés-végrehajtási intézményrendszer fejlesztésére 103 milliárd forint rendelkezésre áll, további férőhelyek kialakítása új intézmények építésével lehetséges. A kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárásokat az irreálisan magas árajánlatok miatt érvénytelenné kellett nyilvánítani. A munkák elvégzésével reális ajánlatot tevő, felelős vállalkozásokat kívánunk megbízni! 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »