Papnak készült, „Európa atyjaként” lett ismert Robert Schuman

Papnak készült, „Európa atyjaként” lett ismert Robert Schuman

Százharminc éve, 1886. június 29-én született Luxembourgban Robert Schuman, az európai integrációs folyamat egyik kezdeményezője, az “egyesült Európa atyja”. Nevét számos intézmény viseli, köztük Strasbourgban egyetem, az Európai Parlament épülete Luxembourgban (néhány száz méterre Schuman szülőházától), az unió brüsszeli központjában kerület, Budapesten intézet (RSI) őrzi nevét.

Francia apja 1871-ben, Elzász-Lotaringia elcsatolásakor lett német állampolgár, majd Luxemburgba költözött, Schumanra így több kultúra is hatással volt. Hívő katolikusként papnak készült, végül mégis a jogi pálya mellett döntött, tanulmányait németországi egyetemeken végezte. Az akkor a Német Birodalomhoz tartozó Metzben kezdett praktizálni, az első világháborúban behívták, de egészségügyi okok miatt polgári szolgálatot teljesített. Elzász-Lotaringia a háború után visszakerült Franciaországhoz, Schuman pedig 1919-ben felvette a francia állampolgárságot.

Ugyanebben az évben került be a francia nemzetgyűlésbe, ahol több évtizeden át volt Thionville város képviselője. Sokáig a pénzügyi bizottságban dolgozott, a második világháború kitörése után a kormányban menekültügyi kérdésekkel foglalkozott. A francia összeomlás után a nácik letartóztatták, a börtönből 1942-ben megszökött, és a bencéseknél talált menedékre, részt vett az ellenállási mozgalomban is. A második világháborút követően a kereszténydemokrata irányultságú Köztársasági Népi Mozgalom (MRP) meghatározó politikusaként pénzügyminiszternek nevezték ki, 1947 végétől egy évig (kis megszakítással) miniszterelnökként tevékenykedett. 1948 és 1952 között a külügyi tárcát irányította, az ötvenes évek közepén igazságügyi miniszter volt.

Meghatározó szerepet játszott az egységes Európa megteremtésében. Az Európa Tanács és a NATO megalakulása után, külügyminiszterként vetette fel 1950. május 9-én a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását. Nevezetes nyilatkozata szerint “ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem egy tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra.” E kezdeményezésből “születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”.

Az Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozása érdekében kidolgozott Schuman-terv a “kis-Európa” nyitánya lett. Az integráció első lépcsőfokaként 1951-ben hat ország aláírta a Montánunió-szerződést, amelyet 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követett. Az EGK-ből nőtt ki fokozatosan előbb az Európai Közösségek, majd napjaink immár 28 tagot számláló Európai Uniója, amely 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat.

Az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlésének örökébe lépő Európai Parlamenti Közgyűlés 1958. március 19-i első ülésén Schumant választották meg a testület elnökének. Amikor két év múlva távozott tisztségéből, az “Európa atyja” címmel tüntették ki, 1958-ban pedig a németországi Aachen városa tevékenységét Károly-díjjal ismerte el. A politikai élettől 1962-ben vonult vissza, miután az előző év telén szívinfarktus érte, és sokáig hevert magatehetetlenül az utcán. Az élete végéig agglegény Schuman, aki igazi hivatásának az elmélkedést tartotta, nézeteire nagy hatással voltak XII. Piusz pápa, Aquinói Szent Tamás és a múlt század egyik meghatározó francia filozófusa, Jacques Maritain írásai. Robert Schuman 1963. szeptember 4-én halt meg Metzhez közeli otthonában, hamvai a várostól nem messze eső Scy-Chazelles Saint Quentin-templomában nyugszanak.

Nevét számos intézmény viseli, köztük Strasbourgban egyetem, az Európai Parlament épülete Luxembourgban (néhány száz méterre Schuman szülőházától), az unió brüsszeli központjában kerület, Budapesten intézet (RSI) őrzi nevét. (Ez utóbbi intézet több mint két évtizede az Európai Néppárt közép- és kelet-európai testvérpártjainak szervez politikai továbbképzéseket.) Az 1950-es Schuman-nyilatkozat emlékére 1985 óta május 9-én ünneplik az Európa-napot, amely az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt az európai integráció legfontosabb jelképe. 1987-ben Schuman nevével díjat alapítottak, amelyet kétévente ítélnek oda az Európa ügyéért fáradozó politikusoknak, a kitüntetéssel 1990-ben Antall József miniszterelnököt ismerték el.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »