Papíron bármelyikünk lehagyja Phelpst

Papíron bármelyikünk lehagyja Phelpst

Egyes beszámolók szerint az amerikai úszófenomén bő két nap alatt tesz meg 100 métert. Miért írnak ilyet? Összeszedtük, milyen veszélyek leselkednek az olimpiáról író kollégákra.

A labdarúgó-Eb-ről szóló anyaghoz hasonlóan ezt az írást is érdemes a rendezvény nevével kezdeni. Ahogy arról már többször is szó volt, nagybetűvel csak a hivatalos nevet kezdjük, minden más írásmód kisbetűs. A sportesemény hivatalos neve XXXI. Olimpiai Játékok, tehát a 2016-os olimpiai játékok, a 2016-os nyári játékok, a riói olimpiai játékok és a többi megnevezés kisbetűvel írandó.

Térjünk ki a helyszín nevére is egy bekezdés erejéig. A Rio de Janeiro név az esetek többségében helyesen szerepel, szerencsére elenyészően kevés alkalommal fordul elő a nagy D-s írásmód, pedig az újságírók gyakran hasraütés-szerűen kezdik kis- vagy nagybetűvel az idegen nevek névkiegészítőjét. Picit bonyolultabb a toldalék kapcsolása a város nevéhez. Az egyértelműen kiderül a szabályzatból, hogy a ragot és a jelet kötőjel nélkül, a képzőt kötőjellel fűzzük a több különírt elemből álló nevekhez – a New Yorkban és a New York-i kifejezést talán az emberek többsége le tudja írni helyesen. No de Rio de Janeiro nem csak a szennyezettség és a bűnözés miatt problémásabb eset, mint New York. A szabályzat azt mondja, hogy a szavak végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, illetve ő-t írunk az olyan toldalékos vagy utótaggal ellátott alakokban, amelyekben ezek a szó végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő. Kérdés, van-e értelme beszélni magyar kiejtésről egy brazil település portugál írásmódú nevének esetében. Álláspontom szerint nincs, ahogy José Mourinho labdarúgóedző nevének [murinyu] kiejtését is illik tiszteletben tartani – a témáról bővebben itt írtunk. Ha igényességre törekszünk, figyelembe vesszük, hogy a kiejtés nem [zsanéjró], hanem [zsanéjru], és nem nyújtjuk meg írásban a kifejezés végén álló o-t: Rio de Janeiroban, Rio de Janeiro-i.

A tizedes tört meg a többiek

A csapat- és játékospárosítások leírásánál arra figyeljünk, hogy a nevek közé nagykötőjelet kell tenni, tehát nem Szerbia-Magyarország, hanem Szerbia–Magyarország mérkőzéssel kezdődött férfivízilabda-csapatunk szereplése. Ha többelemű nevek is szerepelnek a szövegben, a nagykötőjelet érdemes szóközzel elválasztani a szavaktól: a Szász Emese–Lauren Rembi szövegnél sokkal elegánsabb a Szász Emese – Lauren Rembi forma, hiszen itt nem tapad egymásra a két keresztnév.

Végezetül térjünk rá az eredmények helyes írásmódjára. Az egymás elleni eredményeknél – amint a Tanuljunk fociul! című anyagban is írtuk – kettőspontot vagy kiskötőjelet teszünk a számok közé. Az előbbi olyan sportágakban használatos, amelyekben valamilyen fix pontszámot, gólszámot, játszmaszámot kell elérni, ahol „bármilyen” eredmény kialakulhat, ott kötőjelet írnak az újságírók. A vívás is az előbbi csoportba tartozik, bár az időkorlát miatt nem feltétlenül érik el a 15 tust, Szász Emese is 10:6-ra győzte le ellenfelét az elődöntőben.

Ahol nem pontokért, gólokért, kosarakért vagy tusokért folyik a küzdelem, hanem centiméterekért, kilogrammokért vagy másodpercekért, ott arra kell figyelni, hogy a mértékegységeket vagy kiírjuk, vagy a hivatalos rövidítésüket használjuk: kilogramm, kg, esetleg kiló, de nem k; óra vagy h, de nem ó; perc vagy min, de nem p; másodperc vagy s, de nem mp vagy sec. Fontos még, hogy a mértékegység előtt mindig szóköz van – lehetőleg nem törő szóköz –, utána pedig sosem teszünk pontot, azaz a 100m és a 100 m. forma is hibás, a helyes változat a 100 m írásmód.

Sporttal kapcsolatos írásokban a leggyakoribb hiba a magyarban nem létező tizedespont használata. Az angolszász országokban a tizedes törteket ponttal választják el – a vesszőt az ezresek tagolására használják –, ezeket a számokat magyar szövegbe átemelve „le kell fordítani”. A szabályzat 274. pontja így fogalmaz: „A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük”, a 293. pedig ezt írja: „A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk”. A tizedespont átemelése hibának számít, még akkor is, ha kisebb a félrevezetés esélye, mint amikor a billion szót – ugyancsak mechanikusan – billióra fordítják. A szöveg hitelességét is rontja.

A tizedesvessző helyes használata az időeredményeknél is fontos, hiszen magyarban pontot az óra és a perc közé teszünk – az új szabályzat már a kettőspont alkalmazását is megengedi –, azaz a 2.01 jelentése két óra egy perc, a 2,01 jelentése pedig két egész egy század másodperc. Azaz ha azt írjuk, hogy Michael Phelps 50.22-t úszott, az azt jelenti, hogy szegény több mint két teljes napig kínlódott a 100 méteren. Ennyi idő alatt a legendás Éric Moussambani talán a Balatont is átússza – persze csak ha nem fullad bele, mint kis híján az 50 méteres medencébe a 2000-es olimpián.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »