Pápaválasztós komédia után családi drámát rendezett Moretti

Pápaválasztós komédia után családi drámát rendezett Moretti

Viszonylag szűkebb körben ismert, éppolyan különleges rendező Nanni Moretti. Az olasz filmes ritkán hallat magáról, akkor viszont mindig emlékezetesnek bizonyul. Tizenhat évvel ezelőtti filmje, A fiú szobája Arany Pálmát nyert Cannes-ban, ahogy most az Anyám moziját is díjazta ugyanott az ökumenikus zsűri.

A Van pápánk! (Habemus Papam) című 2011-es filmjét szintén ováció fogadta a fesztiválon. Pedig megvolt rá az esély, hogy az ironikus hangvételű mozin többen felhördüljenek: a sztori szerint a frissen megválasztott pápa megrémül a rá háruló felelősségtől, és még azelőtt elmenekül, hogy beszédet tarthatna az erkélyről. A főszerepben ráadásul A nagy zabálás legendás színészét, Michel Piccolit köszönthettük, aki bizonyította, hogy még nyolcvanas éveiben is képes nagy alakításokra.

Archívum – Magyarnemzet Koncz Éva Ováció Nanni Moretti pápafilmjének Nanni Moretti olasz rendező Habemus papam című filmje egy pápáról szól, aki a konklávé után depresszióba esik, és elmenekül a Vatikánból. A cannes-i közönség a vetítés után állva ünnepelte a rendezőt és a film szereplőit.

A kételyekkel teli egyházvezető filmje lehetett volna éppen provokatív, megbotránkoztató, de sokkal inkább bizonyult szívmelengetően vicces és egyéni látásmódról bizonyságot tevő alkotásnak. Moretti itt is megmutatta, hogy mesterien képes ötvözni a humort és a súlyosabb, komoly témákat, így valóban egyedi, váratlanságában nagyszerű filmélménnyel ajándékoz meg bennünket.

A két évvel ezelőtti, de nálunk csak most bemutatott Anyám mozijára szintén ez jellemző. Nagyon is önéletrajzi ihletésű műről van szó: az alkotónak aközben halt meg az édesanyja, hogy ő a Van pápánkon dolgozott. A 2015-ös filmben egy rendezőnő a főszereplő, aki egyszerre próbál helytállni az idegőrlő és sokszor komikus helyzeteket is produkáló forgatáson, illetve beteg édesanyjánál a kórházban. Margheritának (Margherita Buy) két nagyon is különböző szituáció között kell egyensúlyoznia: ellentétes ingerek hatása és elvárások súlya alatt válik egyre bizonytalanabbá.

http://mno.hu/

Mindezt egyéni megközelítésű filmnyelvvel tálalja Moretti: a számos rémálom, szorongó látomás megmutatásával pontos képet kaphatunk a főszereplő állapotáról anélkül, hogy a film önismétlővé vagy közhelyessé válna. Mindez feltehetően annak is köszönhető, hogy Margherita félelmeinek és önmarcangolásának megmutatása személyes élményeken alapszik: Moretti mindig értett hozzá, hogy közel vigyen minket témájához, bizonyítsa, hogy nem veszi félvállról történeteit és karaktereit.

Épp emiatt tudnak olyan jól működni a rendező alkotásai: miközben problémáikat a legkevésbé sem bagatellizálja, mégis humorral és szeretettel közelít feléjük, így pedig szívmelengetőbb, mégis fajsúlyos filmélményt kapunk. Ami után egyszerre lesz könnyebb és nehezebb a szívünk – ezt elérni pedig Morettin kívül kevesen képesek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.11.29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »