Pannonhalmán bemutatták a Szent Márton-életrajz első teljes magyar nyelvű kiadását

Pannonhalmán bemutatták a Szent Márton-életrajz első teljes magyar nyelvű kiadását

A „Martinus pauper et dives – Szent Márton öröksége” címmel rendezett konferencia második napján mutatták be Pannonhalmán Sulpicius Severus teljes Szent Márton-életrajzának friss kiadását, és nyitották meg az Ernst-kódex kiállítását.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Márton-év keretében megvalósuló könyvbemutatóval egy időben kiállították a Főapátsági Könyvtárban az egyébként az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Ernst-kódexet is, mely valószínűleg a pannonhalmi másolóműhelyben készült a 12. században.

A kódex tartalmazza Szent István kis és nagy legendájának legkorábbi másolatát, valamint Sulpicius Severus Szent Márton-életrajzát. A kódex történetét Ásványi Ilona, az apátsági könyvtár igazgatóhelyettese és Boka László, a Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója mutatta be a klasszicista teremkönyvtárban, ahol a kora középkori Ernst-kódexszel párhuzamosan a most megjelent fakszimile kiadást is a közönség figyelmébe ajánlották.

Sulpicius Severus Szent Márton-életrajzának legkorábbi ismert magyarországi verziója a bencés főapátság könyvtárában találkozott az életrajz legfrissebb magyar fordításával. A most megjelent kötetben Szent Márton élete mellett Sulpicius Severus három levele olvasható, valamint a Dialógusok Szent Márton csodáiról – az utóbbit Dejcsics Konrád OSB, a főapátság kulturális igazgatója fordította – aki doktori disszertációját is a szerzeteséletrajzok narratológiai elemzéséből írta –, és Déri Balázs, a Latin Tanszék vezetője lektorálta.

Dejcsics Konrád kiemelte, Márton megosztó személyiség volt, s ennek révén akik vele, életével és tevékenységével foglalkoztak, maguk is megosztókká váltak – Sulpicius Severust és Szent Mártont szintén példaként tekintő barátait is számos kritika érte kortársaik részéről.

Sulpicius Severus három könyvben, három eltérő műfajban írt a tours-i püspökről, akinek személye feszültséget, meghasonlást okozott; elvitatták a szerző munkájának valóságtartalmát – aki viszont kemény kritikával illette kora előkelőségeit.

A kortársak nem értették meg Sulpicius Severus megtérését, ezért bizonyos értelemben a három mű a megtérést kívánja alátámasztani érvekkel, a csodák valódiságát kívánja bizonyítani.

A Dialógusokban azonban már nem csupán Mártonról óhajtott információkkal szolgálni a szerző: megjelent a szórakoztatásra való igény is művében, például az egyiptomi történetekben. Ha egy arisztokrata szerzetessé válik, a szerzetesség révén kíván szórakoztatni is – fogalmazott az előadó.

Dejcsics Konrád áttekintette az előző évtizedek legjelentősebb magyar fordításait a szerzeteséletrajzok terén, kiemelve Adamik Tamás és Madas Edit szerepét. Hangsúlyozta, az elődök munkáiban megjelenő fordítási alapelvekhez tartja magát a most megjelent kötet is.

Sulpicius Severus művei mellett a történeti-társadalmi kontextust, a továbbélés szempontjait tárgyalja a kötet, melyben jegyzetanyag segíti a megértést.

Az elidegenedés és visszatalálás feszültsége napjainkban is jelen van, ezért ma is érvényes üzenetet kínálnak Sulpicius Severus írásai, bátorítva az elköteleződésre Krisztus mellett. A szerző azonosul Mártonnal és Krisztussal is; erről ír Nolai Paulinus a Sulpicius Severushoz intézett levelében, mellyel a most megjelent, Sulpicius Severus: Szent Márton című kötet kezdődik:

„Nem adatott volna meg neked, hogy szólhass Mártonról, ha szíved meg nem tisztítod, és így méltóvá nem teszed ajkadat e szent dicséretekre. Olyan ember vagy tehát, akit az Úr megáldott, minthogy e nagy főpap és messze fénylő hitvalló történetét méltó stílusban és illő lelkesedéssel számba vetted. De boldog lehet ő is, hogy hitéhez és életéhez méltó történetírót érdemelt ki magának, ő, aki érdemei révén az isteni dicsőségbe, a te írásaid révén pedig az emberi emlékezetbe nyer bebocsátást mindörökre. Szavaid az a gyapjúruha, amelyek az Úr Jézust szívesen látott palástként beborítják, amelyek az ő tagjait fényes díszként körülölelik, és tehetséged virágaival felékesítik. Öltöztessen téged is a Bárány saját gyapjának ruhájába a visszafizetés napján, amidőn azt, ami benned halandó, beborítja saját halhatatlanságával.”

A kötetet, illetve a fordítók és más munkatársak munkáját ezután Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár méltatta, majd a bazilikában Várszegi Asztrik főapát szavaival zárult a kétnapos konferencia. Várszegi Asztrik egyfajta zarándokútként írta le a két napot, melynek során Szent Márton napjainkig érő tiszteletének útját járták be a résztvevők. Idézte II. János Pál pápa szavait, melyek szerint a szent, akinek az oltalma alatt élnek Pannonhalmán, karizmatikus személyiség volt. „Újabb és újabb nemzedékek kérdezik a mustármagot, melyből ez a terebélyes fa kinőtt: Hogyan tudunk Jézus tanítványai lenni, és annak megmaradni?”

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »