Panel – Áldás vagy átok?

Panel – Áldás vagy átok?

Minden ötödik ember panelben lakik Magyarországon, mintegy két millióan élnek blokkházakban. 50-100 évre tervezték, ha az épületeket folyamatosan renoválják.

Ám az ott lakó szegényebb réteg erre nem képes. Nemhogy megállna a tendencia, egyre jobban terjed a minimál-építészet, ami komoly vitát vált ki a szakmán belül. A volt NDK területén például a lebontott panelek helyén több helyütt zöldterületeket alakítottak ki, vagyis létezik megoldás a panelproblémára. Kérdés, hogy nálunk

A panellakásokat sokan összekötik a szocializmussal, holott Norvégiában és Dániában fejlesztették ki őket. A cél az volt, hogy a háború utáni nagy lakásínségben nagy tömegben nagyon gyorsan lehessen lakásokat építeni. Korábban úgy gondolták, hogy ezekkel még 50 évre sem kell tervezni, előbb fogják ugyanis lebontani őket, mivel a családok növekedésével már nem fogják kiszolgálni az embereket. Az évi 100 ezres lakásínség viszont egyszerűen nem volt követhető minőségi ugrással, így milliók élnek ma is panelben. Nem kell azonban amiatt aggódniuk, hogy rájuk szakad a mennyezet.

Bírják még

– A paneleknek ugyanis nem az anyaga, hanem a marketingje rossz. A panel vasbetonból készült, amely korszerű anyag. A 19. század óta léteznek vasbeton épületek a világban, és semmi probléma nincs velük – magyarázta Pászki József ingatlankezelő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

A panel lakóházak 99 százalékát 50 évre tervezték, a középületeket pedig 100 évre. Ez az az idő, amely alatt legalább egyszer maximális erőhatás érheti, például szélteher vagy földrengés. Ettől függetlenül a fizikai élettartam 100 év, a felújításokat viszont el kell ehhez végezni. A homlokzati hőszigetelés – felhasznált anyagtól függően – ugyanis 10-50 évet, a lapos tető vízszigetelése viszont csak 8-25 évet bír ki – tette hozzá.

A panelek szürke színe viszont nyomasztóan hat az emberekre. Azáltal, hogy sok épület utólagos hőszigetelésen esik át, színesebbé, így lakhatóbbá is válik. Ez azonban még kevés ahhoz, hogy komfortosabb is legyen egy lakótelep.

– A volt NDK-ban nagyszerű példák vannak arra, hogy a német egyesülés után egyrészt hogyan ritkították a lakótelepeket, élhetőbb környezetet teremtve a lakók számára, másrészt hogy miként oldották meg a kis lakások összenyitását. Nálunk ez a folyamat még nem indult el, pedig a volt keletnémet példa átvehető lenne itthon is – emelte ki Mezős Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanára.

Szükség lenne a közösségi terek át- vagy éppen kialakítására is. A lakótelepek közterületei, szabad terei nem 30, 50 vagy 100 évre lettek tervezve, hisz azok a nagy igénybevétel és a generációs változások miatt nagyjából 10-20 évente felújításra szorulnak. Szerencsére manapság egyre inkább divatos, hogy úgynevezett közösségi tervezés keretében, vagyis a lakókkal közösen történik a szabad terek megújítása – mondta Szilágyi Tünde, a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának dékánja.

Nem lehet megúszni renoválást

Mezős Tamás szerint a panelek teljes felújítását a lakók, a tulajdonosok külső segítség nélkül soha nem fogják tudni kifizetni. Rettenetesen költséges infrastrukturális beruházásról van ugyanis szó.

Úgy vélte, szükség lenne egy olyan központilag szervezett, állami felújítási programra, ami nem feltétlenül kamatmentes kölcsönt, vagy ajándékot jelent, amellyel élhetővé lehet tenni a panelépületeket. Néhány házat ki kellene bontani a lakótelepeken, annak érdekében, hogy kialakuljanak a közösségi parkok. Az autóknak garázsokat kellene építeni, hogy ne foglalják el a szabad területeket. Így élhetőbbé válnának a lakótelepek – húzta alá.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »