Pályázatokra várnak a buszgyártók

Pályázatokra várnak a buszgyártók

Tizenkétmilliárd forintos ráfordítással fejlesztették termékeiket és kapacitásaikat az elmúlt években a magyar autóbuszgyártók, és ha ez kiszámítható ütemben folytatódik, képesek lesznek a nemzetközi gyártókkal versenyképes termékek előállítására – mondta Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének elnöke. A közelmúltban bejelentett, multinacionális gyártók által kezdeményezett fejlesztések egyelőre nem befolyásolják a hazai buszpiacot – vélekedett az érdekvédő.

Egyelőre nincs érdemi előrelépés a hazai buszgyártás fejlesztése ügyében, a személyszállítási piac megnyitásának elhalasztása csak akkor hozza helyzetbe a hazai gyártókat, ha megszületnek a szükséges kormányzati döntések az állami tulajdonú cégek járműbeszerzéseiről – mondta a Magyar Idők kérdésére Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke.

A hazai gyártóknak, azaz az Evopro vezette Ikarus Egyedi Kft.-nek és a Kravtexnek rendelkezésükre áll a megfelelő technológia – a fejlesztésekbe az elmúlt években mintegy 12 milliárd forintot fektettek –, és vannak jó szakembereik is, de a jelenlegi, néhány száz darabos gyártói kapacitást csak akkor képesek felfejleszteni, ha a politikai döntés mellé megszületnek az érdemi döntések is a hazai járművek beszerzéséről. A két gyár megfelelő előkészületek és fokozatosan növekvő megrendelések esetén a jelenlegi létszám megduplázásával képes lenne évente ezer jármű előállítására.

A gyakran elhangzó véleményre, miszerint a hazai gyártók még nincsenek abban a helyzetben, hogy versenyképes minőséget és mennyiséget lennének képesek előállítani, Vincze-Pap Sándor azt mondta, hogy a minőséggel most sincs baj, megfelelő mennyiség pedig csak akkor lesz, ha lesznek állami megrendelések. Ha az Ikarus Egyedi Kft. (korábbi nevén: MABI) legyárthatta volna a BKK által megrendelt 150 csuklós járművet, akkor tizenöt hónap alatt meglett volna a megállapodott buszmennyiség, és a folyamat végére képes lett volna akár évi kétszer annyi busz előállítására.

A sorozatgyártás során ugyanis jelentősen fejleszthető a gyártástechnológia, csökkennek az ütemidők a munkafolyamatokban, fejlődik a háttérbeszállítói lánc, és betanulnak a munkavállalók.

A hírre, hogy a BYD kínai elektromosautóbusz-gyártó 6,2 milliárd forintos beruházással üzemet hoz létre Komáromban, és ezt a magyar kormány 925 millió forinttal támogatja, a Mabusz elnöke úgy reagált: a hatalmas és tőkeerős kínai cég nem szorult rá a magyar forrásra, és nem várható, hogy a közeljövőben jelentős magyar hozzáadott érték születne Komáromban. A BYD minden bizonnyal a még csak ébredező európai elektromosautóbusz-piac meghódítására készül, azonban Nyugat-Európában pillanatnyilag csak próbálgatják az elektromos buszokat egy-egy nagyváros kisebb, zárt övezetében, mint amilyen nálunk például a budai Vár. A másik, nagy nyilvánosságot kapott fejlesztésről, a Mercedes buszokkal kereskedő EvoBus és a debreceni ITK Holding megállapodásáról a Mabusz elnöke azt mondta, hogy a közeljövőben biztosan nem lehet számolni az ott készülő járművekkel, hiszen a leendő gyártóbázis helyét is csak most jelölik ki.

Becsey Zsolt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára korábban azt mondta, hogy a fuvarozók nem számítanak a hazai gyártók nagyobb arányú részvételére az elhalasztott volános piacnyitás után sem. A magyar cégek kapacitása évente néhány száz jármű, és a termelés felfejlesztése lépésről lépésre történhet meg. A cserére érett hazai járműflotta mintegy hatezer darabot tesz ki, 2018 tavaszáig, azaz a közszolgáltatási pályázatok megjelenéséig pedig kevesebb mint két év van hátra. A magyar járműiparnak több időre van szüksége ahhoz, vélekedett az MKFE főtitkára, hogy szisztematikusan építkezve elérje a nemzetközi színvonalat.

Pedig a kormány elszánta magát, hogy belevág a buszipar fejlesztésébe: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter idén nyáron ígéretet tett a nemzeti buszgyártás felkarolására. Bejelentette, hogy a kormány véglegesítette a buszgyártási stratégiát, amely a következő három évben 30-35 milliárd forintos hazai támogatást igényel, és amely alapján jelentős termelési és munkaerő-bővülés várható az ágazatban.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »