Pál Feri tartott előadást a Föld sója – Közép-európai Keresztény Találkozón Budapesten

Pál Feri tartott előadást a Föld sója – Közép-európai Keresztény Találkozón Budapesten

A július 7. és 10. között a Magyarországi Evangélikus Egyház által megrendezett Föld sója találkozó keretében tartott előadást Pál Feri a lágymányosi Tüskecsarnokban július 9-én, szombaton.

Pál Feri előadásában kifejtette, csak úgy lehetünk a „föld sója”, ha felismerjük saját képességeinket és nagyszerűségünket. „Persze ez nem jelenti azt, hogy »naggyá, híressé kell lennünk«” – fogalmazott. Előadásának elején egy harmincéves nő történetét mesélte el, akit anyja elhanyagolt, alkoholista apja pedig csak bántott. Mikor megkérdezték a nőt, mi fáj neki leginkább a szüleivel kapcsolatban, ő azt válaszolta: „Nem látták meg bennem Isten gyermekét!”

Pál Feri három pontba szedve világított rá arra, hogy mire kell odafigyelni ahhoz, hogy az ember a „föld sójává” lehessen.

Elsőként „a kicsinyek nagyságáról” beszélt, annak felismeréséről, hogy akkor is Isten gyermekei vagyunk, ha bántanak bennünket, utalva az említett történetre. Az előadó hozzátette, hogy nincs olyan élethelyzet, amelyben ne lehetne adni. Erre példaként két lánytestvér történetére hivatkozott, akik tizenévesen kerültek koncentrációs táborba. Egyikük csodaszép volt, másikuk amolyan művészlélek. Mikor lenyírták a hajukat, a csinos lány csak a szépsége elvesztésén kesergett, és megkérdezte a testvérét, hogy szerinte így is szép-e. A művészlelkű lány pedig azt mondta: „Lám, eddig mindig csak a csodaszép hajad néztem, és észre sem vettem, mennyire szép a szemed.” „Tehát, ha semmink sincs, a döntés szabadsága akkor is a miénk. Eldönthetjük, mit mondunk és mit teszünk” – fogalmazott Pál Feri, majd így folytatta: „Nem azzal kell foglalkozni folyton, ki mit tett velünk, vagy mit nem, hanem az a lényeg, hogy én mit teszek másokkal!”

Ehhez kapcsolódóan előadása további részében az emberség megélésére bátorította a jelenlévőket: „Minden ember sebzett valamilyen mértékben, de gyöngeségünk, sebzettségünk együttérzővé tehet minket. Tudjunk emberiek lenni!” – mondta. 

„Próbáltam Istennel, de nem megy, próbáltam nélküle, de úgy sem megy, neki viszont még velem is megy!” – hangsúlyozta Pál Feri, majd hozzátette: „Megváltásra minden embernek szüksége van, de nem mindig a bűn felől kell a vallást, a hitet megközelíteni. A legtöbb ember azért lesz hívő, mert vannak vágyai. Isten színessé, tartalmassá teszi életünket, de nem értelmessé. Egy kutatás nemrég kimutatta, hogy tíz megtért emberből nyolc ember hamar visszatér régi életéhez, ám az a kettő, aki közösséghez tartozik, erősödik, Istennel való kapcsolata stabilabbá válik.”

Zárásként Pál Feri kiemelte: „Nem a mi életünk része az Isten, hanem mi vagyunk Isten életének a részesei.”

Forrás: Kézdi Beáta/Evangélikus.hu

Fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna/Evangélikus.hu

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »