Óvodaválasztás: fontos a színvonal – az oktatás minősége, a pedagógus személyisége is lényeges szempont a magyar szülők számára

Óvodaválasztás: fontos a színvonal – az oktatás minősége, a pedagógus személyisége is lényeges szempont a magyar szülők számára

Etnikailag semleges és etnikai jellegű tényezők egyaránt befolyásolják az óvodaválasztásban az erdélyi magyar szülőket – derül ki a Nemzetpolitikai Kutatóintézet friss felméréséből, amely a Kárpát-medence négy régiójára (Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja) terjed ki.
Az oktatás színvonalát tekintik a legfontosabb szempontnak óvodaválasztáskor a Kárpát-medencében élő magyar szülők a Nemzetpolitikai Kutatóintézet friss felmérése szerint. A megkérdezettek második kritériumként az anyanyelvet jelölték meg, míg harmadik helyen a biztonságos környezet szerepelt.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében végzett kérdőíves kutatás során a szakemberek olyan szülőkkel kerültek kapcsolatba, akiknek gyermeke magyar nyelvű óvodába, óvodai csoportba jár. A Kárpát-medence négy régiójában (Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja) összesen 152 településen, 161 intézményhez kötődően, 1977 szülő válaszolt a kérdésekre.

Márton János, a szülők körében készült kérdőíves felmérés erdélyi koordinátora a Krónika megkeresésére elmondta, a kutatásban részt vevő erdélyi szülők mintegy 39 százalékának volt lehetősége legalább két óvoda közül választani, a fennmaradó 61 százaléknak csak egy óvoda állt a rendelkezésére óvodaválasztáskor. Kifejtette, a választási lehetőséggel rendelkező szülők döntését leginkább befolyásoló tényezők között szerepelnek etnikailag semlegesek és etnikai jellegűek egyaránt.

Az etnikailag semleges tényezők közül leginkább a minőségi szempontok befolyásolják a döntést mint az óvodában zajló pedagógiai munka minősége, a pedagógus személyisége.

Ugyanakkor fontos a szülők számára az óvoda elhelyezkedése (biztonságos környék), infrastruktúrája (jó állapotú, közművesített épület) és felszereltsége (pedagógiai segédeszközökkel, játékokkal való ellátottság) is.

A koordinátor szerint az etnikai jellegű tényezők közül kettőt fontos kiemelni, amelyek az oktatás nyelvével függnek össze: a szülők szeretnék, ha a gyerekük mindent értene az óvodában, illetve magyar nyelvű oktatási életpályát terveznek számukra, tehát a majdani iskolaválasztás során is magyar tannyelvű intézményt választanának.

„A szülői attitűdfelmérés célcsoportját a gyerekeiket magyar tannyelvű óvodába járató szülők jelentették, a gyerekeik számára román tannyelvű óvodát választó szülőkre vonatkozón csak közvetett módon, a megkérdezett szülőktől kaptunk információkat” – hangsúlyozta a kutatás erdélyi vezetője. Hozzátette,

a válaszadó szülők egyharmada ismer szűkebb környezetében (baráti, ismerősi kör, család) olyan magyar szülőt, akinek gyereke nem magyar tannyelvű óvodába jár.

Véleményük szerint a szóban forgó szülők esetében a román nyelvű óvodaválasztást alapvetően két tényező befolyásolja: vagy román nyelvű oktatási életpályában gondolkodnak, és a későbbiekben román tannyelvű iskolát terveznek választani gyerekük számára, ezért már az óvodaválasztás során román nyelvű intézmény mellett döntenek; vagy a korai nyelvtanulás előnyeit szeretnék kihasználni, és ezért járatják gyereküket román óvodába, az iskolától kezdődően azonban visszatérnének a magyar oktatásba.

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatási referense, a felmérés vezetője lapunknak elmondta, a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program segíthet abban, hogy minél több magyar szülő válasszon anyanyelvű óvodai oktatást.

– részletezte a kutatás vezetője. Hozzátette, új intézmények jönnek létre azokon a településeken, ahol erre igény mutatkozik, így megoldódna azon szülők problémája is, akik az utaztatással járó nehézségek miatt nem íratják magyar óvodába csemetéiket. „Minden problémára nem szolgálhat megoldással a program, viszont számos esetben a kezdeményezésnek köszönhetően alapítottak magyar óvodát” – hangsúlyozta a kutatási referens.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »