Öveges József és Kovács Mihály szerzetestanárok életpályáját bemutató kiállítás nyílt Budapesten

Öveges József és Kovács Mihály szerzetestanárok életpályáját bemutató kiállítás nyílt Budapesten

„Jövőbelátó piaristák” címmel nyílt meg a 120 éve született Öveges József és a 100 éve született Kovács Mihály piarista tanárok életpályáját bemutató időszaki kiállítás május 24-én a budapesti Piarista Gimnáziumban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös tárlattal tiszteleg Öveges József, az „ország tanára”, az új magyar természettudományos ismeretterjesztő irodalom megteremtője és Kovács József, „Magyarország első informatikatanára” emléke előtt. 

A kiállítás fényképek, személyes tárgyak, dokumentumok segítségével mutatja be a két piarista tanár életútját, ugyanakkor technika- és tudománytörténeti bemutatóval idézi fel az Öveges-műsorok és a Kovács Mihály vezette Fizikus Klub légkörét. Láthatóak az Öveges professzor televíziós műsoraiban használt kísérleti eszközök, a Kovács Mihály és tanítványai által készített „kibernetikai játékok”, mint például a Mikromat kibernetikai építőkészlet prototípusa, a „Tücsök” (az első magyar, bolti forgalomban kapható számítógépmodell), a Műegér, a Didaktomat, vagyis a „feleltetőgép”. A kiállítás abból ad ízelítőt, hogy kísérleti és használati eszközök könnyen hozzáférhető, hétköznapi alapanyagokból saját kezűleg elkészíthetők, és segítségükkel tapasztalti úton megismerhető a fizika tudománya.

A kiállítás megnyitóján nagy számban jelentek meg a két piarista szerzetestanár tanítványai. Labancz Zsolt piarista tartományfőnök megnyitó beszédében párhuzamot vont Öveges József és Kovács Mihály életpályája között, és hangsúlyozta: mindketten forradalmian új szemlélettel, nyitottsággal rendelkeztek. Bár eltérő pályát futottak be – Öveges József a szerzetesrendek feloszlatásával „kereten kívüli” státuszba került, Kovács Mihály élete végéig a budapesti Piarista Gimnázium tanára volt – „mindketten a piarista hagyomány igazi ápolói voltak. Az egyszerűség, a hasznosság és a hatékonyság alapelveit mesterien ötvözték a játékosság és a szemléletesség pedagógiai eszközeivel” – fogalmazott a tartományfőnök.

„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt” – idézte Antoine de Saint-Exupéryt Labancz Zsolt, rámutatva Öveges és Kovács pedagógiai zsenialitására: a tanítás célja vágyat ébreszteni a diákokban a tananyag és általában a tudás iránt.

Öveges József ezt szuggesztív egyéniségével, Kovács Mihály a „bevonás” gyakorlatával tette. Öveges tudományosjelenség-bemutatói a tapasztalati úton való megismerést segítették, Kovács pedig a diákoknak adott feladatokkal „saját tudásuk megszerzésének főszereplőjévé” tette őket.

Labancz Zsolt annak átgondolására hívta a hallgatóságot, mi az iskola feladata, hogyan válhat az élet és a világ megismerésének izgalmas színterévé.

Görbe László piarista szerzetes, a Szent Margit Gimnázium igazgatója Öveges József életpályájáról adott összefoglalót. Rámutatott: a piarista tanár megértéséhez azt a kort kell látni, amelyben élt: ez a századelő technikai újításainak kora, melyben megszületett a rádió, a televízió, ekkor vált hétköznapi jelenséggé az elektromosság. Öveges tudta, hogy „ide kell felhoznia az oktatásban az embert”.

Az övegesi életpálya meghatározó területe a professzor szerzői munkássága: 32 könyvet írt. Nagy jelentőségűek az 1935-től írt tankönyvei: az Összefoglaló kérdések a fizikából című érettségi előkészítő vagy az 1939-ben Kis fizika címmel a Rákosi-korszakban is tankönyvként használt műve. Mint a budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára (1948-55) nemzedékek fizikatanárainak képzését határozta meg.

Ismeretterjesztő munkássága az Időjóslás és időhatározás című, 1924-ben megjelent művével kezdődött, amelyet akkoriban így reklámoztak: „Dobja el az esernyőjét, vegye meg Öveges könyvét”. Öveges népszerűsítő könyvei tíz-, olykor húszezer példányban is elkeltek – idézte fel Görbe László.

Öveges József fizikát népszerűsítő munkássága 1955-ös nyugdíjba vonulása után bontakozott ki, ekkor lett kétszázötven rádiós és több mint száz televíziós adásával az „ország tanára”. Nemzedékek számára tette érthetővé és szerethetővé a fizika tudományát.

Az Öveges professzorral barátságot is ápoló tanítvány-tanár Görbe László beszámolt arról is, hogyan készült Öveges József az előadásaira: a szöveget megírta, megtanulta és tükör előtt gyakorolta.

Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főmunkatársa Kovács Mihály pályáját ismertetve azt mutatta be, milyen jelentőséggel bír a magyar informatikus társadalom számára Kovács Mihály munkássága: a piarista középiskolai tanár volt Magyarország első informatikatanára. Nemcsak fizikát tanított, hanem az 1958-59-es tanévben alapított szakkörrel a kibernetika tanítását is megkezdte a Piarista Gimnáziumban, 1960-tól pedig meg is jelentek első kibernetikai eszközei. Diákjaival – ahogy egykori tanítványa, Woynarovich Ferenc visszaemlékezett –, a „bütykölő” szombatokon épített játékai vitték el a kibernetika hírét a magyar otthonokba.

Képes Gábor kiemelte Kovács Mihály kibernetikai fejlesztései közül a bolti forgalomba került Mikromat elnevezésű eszközt, mely játékos módon tette több tízezer diák számára érthetővé a későbbi számítógép működésének alapelveit.

A beszédeket követően Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára vezetője és Woynarovich Ferenc egykori piarista diák, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusa tartottak tárlatvezetést.

A kiállítás előzetes bejelentkezés után látogatható 2016. szeptember 30-ig.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »