Óva intett a pápa „a bosszú csalóka erejétől”

Ferenc pápa szombati jereváni imaestjén sürgette Örményország és Törökország megbékélését, és óva intett „a bosszú csalóka erejétől”.

A katolikus egyházfő a keleti kereszténységhez tartozó örmény apostoli egyház vezetőivel tartott szabadtéri imádságán kijelentette: „Isten áldja meg a jövőtöket, és tegye lehetővé, hogy Örményország és Törökország újra a megbékélés útjára lépjen, és jöjjön el a béke Hegyi-Karabahban is”.

A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a 90-es évek elején véres háború nyomán szakadt el a törökökkel rokon Azerbajdzsántól, azóta a terület a helyi örmény erők és az örmény hadsereg ellenőrzése alatt áll, de időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel.

Ferenc pápa háromnapos örményországi látogatásának fontos elemét képezi a kollektív emlékezet témája. A esti imádságon kijelentette, hogy „a szeretettel átitatott emlékezet” a békét célzó programokká teheti „a gyűlölet fondorlatait”.

Ferenc pápa szombat reggel Szerzs Szargszján államfővel és II. Karekin örmény pátriárkával együtt imádkozott az örmény népirtás áldozatainak emlékművénél, és kijelentette, hogy nem szabad hagyni elhalványulni a tragédia emlékét.

A katolikus egyházfő az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben indított tömeggyilkosságokat először tavaly, a történtek 100. évfordulóján nevezte népirtásnak. Ez akkor kiváltotta Törökország tiltakozását és haragját, és Ankara válaszként hazarendelte vatikáni nagykövetét.

A pápa pénteken még tartózkodott e szó kiejtésétől, az ecsmiadzini székesegyházban mondott beszédében ugyanis „mártíromságnak” nevezte a mintegy másfél millió örmény életét követelő tömeggyilkosság-sorozatot. Az örmény elnökhöz intézett péntek esti beszédében ugyanakkor már kimondta a népirtás szót, és a történteket a huszadik század első katasztrófájának nevezte.

Ankara ezúttal egy napot várt a reagálással, ami a brit hírügynökség szerint arra utalhat, hogy nem akar újabb diplomáciai vitát kirobbantani. Nurettin Canikli miniszterelnök-helyettes szombaton közölte: a pápa kijelentése természetesen sajnálatos. Úgy fogalmazott, hogy felismerhetők a pápa és a pápaság tetteiben a keresztes mentalitás nyomai.

Törökország elismeri, hogy az első világháború idején keresztény örmények haltak meg az oszmán hatóságokkal lezajlott összecsapásokban az akkori Oszmán Birodalom területén, de vitatja az örmény áldozatok számát, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották végre, és hogy az népirtás lett volna.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »