A nagykálló-harangodi egyházmegyei gyermeknapot egy év kihagyás után június 12-én 15. alkalommal rendezték meg: a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye területéről háromszáz 3–8. osztályos hittanos gyermek érkezett hitoktatók, lelkipásztorok kíséretében.
A résztvevők többsége 3-4. osztályos diák volt, akik először érkeztek a gyermeknapra, ezért nagy izgalommal várták a nagy találkozást.
A program az ajaki kamilliánus nővérekkel érkező Angyal kórus műsorával kezdődött. Az ezt követő akadályverseny állomásait, feladatait a debreceni, nagykállói, kisvárdai, nyíregyházi ifjúsági hittanosok és nyíregyházi cserkészek vezették. Idén a nagykállói rendvédelmi szakgimnázium diákjai is részt vettek egy-egy akadályverseny-állomáson.
A szép környezetben fekvő táborhelyen a nap további részében sok választható program várta még a gyerekeket. A máltai játszóházak húsz munkatárssal fogadták őket, s a cserkészek természetes anyagból készült érdekes, vonzó játékai is színesítették a programot, valamint a gyermekeknek volt lehetőségük pónifogaton kocsikázni, illetve a nagykállói Egészségfejlesztési Iroda is játékos foglalkozással várta őket.
Palánki Ferenc megyéspüspök széles mosollyal az arcán érkezett a gyerekek közé, hogy szentmisét mutasson be. A püspöknek a szentmise elején – meghallva a gyermekek énekét, látva csillogó tekintetüket – eszébe jutott Néri Szent Fülöp, aki a gyermekek láttán a Legyetek jók ha tudtok című film végén csak ennyit mond:
„Ilyen örömmel tudunk majd reményeink szerint ott lenni a Jóistennél, de már most, ebben a szentmisében is elővételezzük azt az örömet, hogy örökké boldogok leszünk együtt” – fogalmazott a főpásztor, majd Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a tiszta szívnek az ünnepén emberségünk, szeretetünk középpontjának a titkáról beszélt a jelen lévő gyermekeknek, kísérőknek, hitoktatóknak, papoknak, szerzetesnővéreknek.
„Amikor valaki azt mondja, jószívű, az édesanyánk így becézget: kicsi szívem, vagy a szerelmes szívemnek szólítja a másikat, nem a testünk központi szervére gondol, hanem tágabb értelemben az emberség középpontjáról beszél” – mutatott rá Palánki Ferenc.
Tamási Áron így fogalmazott: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ez sem kötődik fizikai helyhez, mert bár szeretjük a házat, a lakást, ahol élünk, azért áll közel a szívünkhöz, mert ott a szeretteink élnek, és így az otthonunk a másik ember szívében van. A gyermekek a szülei szívében, a házasok egymás szívében, egy szeretetközösség a másik ember szívében. Ezért fájdalmas, ha valakit elveszítünk, mert kicsit az otthonunkat is elveszítjük.
Szűz Mária Szeplőtelen Szívének ünnepén arra figyelünk, hogy Mária befogadta a szívébe mindazt, amit Jézustól, Jézusról halott, vagyis magát Istent fogadta be, és ezért tudott mindig az Ő akarata szerint élni. Otthont adott Istennek a szívében, ezért
Mária gyakran el-elgondolkodtatott azon, ami Jézusról szólt. Mi mit forgatunk a szívünkben, emberségünk középpontjában? Ha Jézus tanítását, akkor én is rátalálhatok Istennek az életemre vonatkozó tervére, akaratára. Éppen ezért nem mindegy, mit engedünk a szívünkbe, emberségünk középpontjában mit forgatunk, mi az, amin el-elgondolkodunk, ami formálja az életünket.
Istent engedjük be a szívünkbe, hogy otthon lehessen bennünk, és mi otthon lehessünk Benne, mint Mária. Ha ráérzünk ennek az ízére, boldoggá tesz bennünket, és barátai leszünk Istennek, és megtaláljuk otthonunkat Isten és mások szívében – fejezte be elmélkedését a főpásztor.
A szentmisén zenei szolgálatot látott el a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Főplébánia ifjúsági szkólája.
Forrás: Kardos György főszervező/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
