Öt éve Szent Péter székében

Egyfelől a legtámogatottabb, másfelől a legtöbbet kritizált egyházfő a ma éppen ötödik esztendeje megválasztott Ferenc pápa. A jezsuita Jorge Mario Bergoglio pápává választása után „szegényeket szolgáló szegény egyházat” hirdetett, s ezt a kritikusok szerint sikerült is megvalósítania. Szemére vetik ugyanakkor, hogy a Vatikán belső reformjai lassan haladnak.

Legendának tartják

Támogatottsága miatt a legnépszerűbb, az őt érő kritikák miatt viszont az egyik legtöbbet bírált pápának számít a 2013. március 13-án megválasztott Ferenc pápa.

Kritikusai szerint támogatottsága nagyobb az egyházon kívül, mint belül. A hívek nagy része szerint Ferenc pápa „legenda”, aki felrázza az egyházat és változásokat követel, egyes hírek szerint ugyanakkor az egyházon belülről időnként nagy ellenállás kíséri munkásságát, noha egyházvezetési pozíciója erős.

MTI/EPA/Ettore Ferrari)

A Corriere della Sera című népszerű olasz napilapban éppen egy esztendeje Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed Közösség vezetője azt hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa igazi latin-amerikai papként a kereszténység vonzó üzenetét hirdeti, ami határok nélküli, globális, nem védekező, nem kisebbségi keresztény szemléletet jelent. Riccardi szerint a pápaság meglepetéseinek nincs vége: ettől tartanak Ferenc bírálói, és ebben bíznak támogatói is.

Nagy reformer, de a doktrínát nem kérdőjelezi meg

Ferenc ugyanúgy nyitott az egyház legkonzervatívabb, mint legliberálisabb csoportjai felé, párbeszédet folytat az ateistákkal, nyit az elvált hívők felé, de nem változtatta meg az egyházi doktrínát.

Személye – olasz származású argentin – szoros kapocs a harmadik világhoz, jezsuitaként pedig egy nemzetek fölötti közösség tagja, érintetlen az egyházat megrázó botrányokban, intelligenciáját, szerénységét és lelkipásztori munkáját mindenki tiszteli.

Nagypénteki imádság az oltár előtt a vatikáni Szent Péter-bazilikában (MTI/EPA/Osservatore Romano/Simone Risoluti

Egyes kritikusai szerint nem reformálta meg a kúriát, ám valójában mélyreható reformokat indított el. Létrehozta például a bíborosi tanácsot az egyetemes egyház kormányzása és a római kúria működésének átalakítására, átalakította a Szentszék gazdasági-pénzügyi működését a nagyobb átláthatóság érdekében, rendeletet hozott a 75. életévüket betöltő püspökök kötelező nyugdíjazásáról.

Különbizottságot állított fel az egyház tagjait érintő legsúlyosabb bűncselekmények – köztük a papi pedofília eseteinek – minél gyorsabb kivizsgálására, s minden papra kiterjesztette az abortusz megbocsátásának jogát.

A szegények fellegvára lett a Vatikán

A XVI. Benedek lemondása után pápává választott Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke a Szent Péter-bazilika erkélyén bemutatkozásakor azt mondta magáról: „majdnem a világ végéről érkeztem.” Ezzel azonban nem kizárólag Argentínára utalt, hanem a világnak és a társadalomnak a peremén élő térségekre és emberekre.

Ferenc pápa köszönti a hívőket a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről, miután megválasztották a katolikus egyház 266. pápájává 2013. március 13-án (MTI/EPA/Alessandro Di Meo)

A jezsuita pápa a megválasztása utáni harmadik napon meghirdette, hogy a „szegényeket szolgáló szegény egyházat” szeretne, és ezt még a La Repubblica szerint is sikerült keresztülvinnie, legalábbis a Vatikánt – mint írják – Ferenc pápa három év alatt a „szegények fellegvárává tette”.

A pápák közül elsőként Assisi Szent Ferenc után választotta nevét.

Pápa a palotán kívül

Puritánsága első jeleként a pápai palota helyett a bíborosok szálláshelyéül szolgáló Szent Márta-házat választotta lakhelyéül, mert a pápai lakosztályt túl nagynak és üresnek találta.

A Szent Péter téren és környékén a hajléktalanokat segítő zuhanyzókat, ingyenes fodrász- és orvosi szolgáltatást, menhelyet alapított. A pápai alamizsnahivatal segítségével majdnem minden nap pénzt juttatnak a rászorulóknak.

A Vaticaninsider.it olasz portál szerint a Ferenc pápát jellemző, kezdetben újdonságnak számító, mára már megszokottá vált „egyszerű gesztusok” – például az, hogy a Szent Márta-házban lakik, hogy régi autót használ, egyszerűsíti a protokollt, a szegényekkel, a betegekkel és a börtönben levőkkel való találkozást keresi – célja az, hogy nem a pápát, hanem az egyházat vigyék közelebb az emberekhez.

Jorge Mario Bergoglio egy villamoson Buenos Airesben (MTI/EPA/Ediciones B.)

Az e világi dolgokat elutasítja, még Buenos Aires-i érsekként autója sem volt, inkább a tömegközlekedést használta, és állítólag még ételeit is maga készítette.

Öltözködésében, életvitelében is  rendkívül puritán. Szereti a focit, a tangózenét, menzán ebédel és fontos számára a személyes kapcsolattartás az emberekkel.

A spanyolon kívül beszél olaszul, angolul, franciául és németül, a Twitteren és az Instagramon több millió követője van.

Diplomáciai sikereket ért el, és lenagymamázta Európát

Ferenc pápa nagymértékben fellendítette a Vatikán nemzetközi diplomáciai szerepét. A nemzetközi politikában is a találkozás kultúráját szorgalmazza, a Vaticaninsider szerint ezért nem szigeteli el Vlagyimir Putyint (akitől 2013 szeptemberében levélben sürgette a szíriai béke előmozdítását), ezért erősítette meg a párbeszédet a muzulmán politikai és vallási vezetőkkel, ezért segítette elő a Kuba és az Egyesült Államok közötti diplomáciai nyitást.

Ferenc pápa baráti viszonyt ápol I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával és az első katolikus egyházfő volt, aki találkozott Kirill orosz pátriárkával.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Ferenc pápa és Ieronimosz athéni érsek a görögországi Leszbosz szigetén lévő Moria menekülttáborban (MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)

Ferenc pápa határozott véleményt fogalmazott meg az általa „öreg és gyermektelen nagymamának” nevezett Európáról is, valamint enciklikát írt a teremtett világ védelméről a párizsi éghajlatváltozási konferenciára.

A Time magazin 2013-ban az év emberének választotta.

Rászoruló gyerekekkel és egy extra hosszú pizzával ünnepelt

Tavaly decemberben töltötte be 81. életévét. Születésnapi ünnepségén a Vatikán által támogatott rászoruló gyerekek vették körül; egy szál születésnapi gyertyáját egy extra hosszú pizza mellett fújta el.

„Ha mind a négyméternyi pizzát megeszitek, akkor nagyra fogtok nőni” – biztatta a vendégeit az egyházfő, akit később a Szent Péter téren több ezer gyermek köszöntött, jókívánságokat kiáltva felé.

Pápa ilyet még nem mondott: a nő harmónia, költészet és szépség

Habár a nőellenesség vádját is megkapta már a pápa nem egyszer, a női nem talán legszebb meghatározását mégis tőle hallhatták a Szent Márta-házban még 2017 februárjában, egy reggeli szentmise alkalmával: „A nő harmónia, költészet és szépség, Isten nagy ajándéka” – mondta.

Ferenc pápa közösen imádkozik Janette Zuritával, a santiagói női börtön egyik elítéltjével (MTI/EPA/Luca Zennaro)

Idén január 16-án, Santiago de Chile egy női börtönében vigasztaló szavakkal fordult a fogvatartottakhoz, rámutatva, hogy az ő hivatásuk az élet, hiába vannak rács mögött.

Vegyésznek tanult, pap lett

Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, egy olasz bevándorló munkáscsalád első gyermekeként. Vegyésznek tanult, de mégis a papi hivatást választotta.

Jorge Mario Bergoglio és családtagjai. Jorge Mario mellett balról fivére, Alberto Horacio jobbról a másik fivére, Oscar Adrian és jobbról az egyik nővére, Marta Regina, valamint a középső sorban balról a másik nővére, Maria Elena, jobbról édesapja, Mario José Francisco és a székben ül édesanyja, Regina (MTI/EPA/Ediciones B)

A szeminárium elvégzése után, 1958 márciusában lett novícius a jezsuita rendben, amelynek 1960-tól tagja. 1963-ban filozófiai, 1970-ben teológiai doktorátust (licenciátust) szerzett, majd irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított Argentínában. 1969-ben szentelték pappá.

1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól a San José Kollégium rektora és teológiatanára volt. 1986 márciusában fejezte be doktori értekezését Németországban, majd rendje hazahívta, hogy Córdobában szolgáljon gyóntatóként és lelki vezetőként. 1997-ben Buenos Aires koadjutor (utódlási joggal felruházott) érseke, majd egy év múlva, felettese halála után a város érseke lett. II. János Pál pápa 2001-ben bíborossá nevezte ki, e minőségében a Szentszék több kongregációjának is tagja volt.

Pietro Parolin államtitkár: Ferenc pápa öt éve az öröm pápasága

Öt évvel ezelőtt, 2013. március 13-án választották pápává Jorge Mario Bergogliót. A jubileum alkalmából a Vatican News hírportál interjút készített Pietro Parolin bíboros államtitkárral.

– Bíboros úr, ön a pápa legközelebbi munkatársa. Ön szerint melyek Ferenc pápa ötéves szolgálatának legkiemelkedőbb pontjai?

– Már öt év eltelt, méghozzá nagyon-nagyon gyorsan, megannyi örömteli és szomorú esemény váltotta egymást… Tény azonban, hogy Ferenc pápa megválasztása és szolgálata ajándék az Egyház és az emberiség számára, melynek spirituális és egyházi jelentőségét a Gondviselésbe vetett hit fényénél kell megfontolni, értékelni és értelmezni. Maga az évforduló elgondolkodtat bennünket Ferenc pápa tanításának és tevékenységének legjellemzőbb vonásairól.

Már régóta foglalkoztat, hogy Ferenc pápa szinte minden dokumentuma az örömet juttatja kifejezésre, de a programadó Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítása különösképpen; aztán az Amoris laetitia (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítása hasonlóképpen; a Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája pedig közvetve, hiszen a dicséret is az örömből születik meg. Ferenc pápa szolgálatának legalapvetőbb jellemzője valóban az öröm, mely nyilvánvalóan nem a gondtalanságból születik, hanem annak tudatából, hogy az Úr szeret minket.

Pápaságának másik fő motívuma az irgalmasság, vagyis Isten teljes és személyes szeretete, amivel minden teremtménye felé fordul. A Jézus által szerzett üdvösség hirdetése mások számára szintén öröm – annak, aki hallja, és annak is, aki azt hirdeti. Harmadik irányvonalként említhetném az evangelizációt, ami a kilépő Egyház küldetése minden teremtményhez. Ez a pár szó is jól kifejezi Ferenc pápa péteri szolgálatának legfőbb vonásait.

– Ferenc pápa kapcsán úton lévő Egyházról beszélhetünk. Mindazonáltal Egyházon belül és kívül is vannak eltérő vélemények. Hogy válaszolhatunk a kritikákra?

– Minden bizonnyal Ferenc pápa szolgálatának egyik legjellemzőbb vonása, hogy egy kilépő, mozgásban lévő Egyházban élünk. Az ő sürgető felhívása kezdettől fogva, hogy ne álljunk meg, hogy ne nyugodjunk bele a „de hát mindig is így volt” elvbe – ahogyan ezt kifejezetten meg is fogalmazta az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában. Természetesen jól tudjuk, hova is vezet ez az út: az Egyház iránti nagyobb hűséghez, Isten népe és Krisztus teste természetéhez, továbbá az evangéliumot hirdető hatékonyabb missziós elkötelezettséghez. Ebből következik – anélkül, hogy bárkit is elítélnék –, hogy az erő, a dinamizmus, amit a pápa szeretne átadni az Egyháznak, lehet az oka a különféle kritikáknak, amivel őt illetik.

Bizonyos szempontból ez természetes dolog, hiszen eddig minden pápát illettek kritikával is. Ugyanakkor különbséget kell tenni a támadó és a romboló, így valóban rossz, illetve az építő jellegű bírálat között. Valószínűleg más és más módon kell válaszolni ezekre az eltérő kritikákra. A támadó és romboló kritikával szemben nincs más lehetőség, mint hogy keresztként fogadjuk őket, a töviskoszorú tüskéiként, amit hordoznunk kell. Ez főként akkor fájdalmas, amikor olyanoktól érkezik, akik az Egyházban felelősséget hordoznak, és ennek megfelelően nyilvános szerepet vállalnak. Itt nincs mit tenni. És tudnunk kell: mindig is lesznek ilyenek.

Az építő kritikákat ellenben úgy kell fogadni, hogy azok segíthetnek, javíthatnak és tökéletesíthetnek. Ezek az építő kritikák a szeretetből születnek, és az Egyház közösségépítését szolgálják. Szerintem ez az alapvető kritérium a megkülönböztetésben: vajon a kritika az egyházi közösségre irányul-e, és a bíráló a pápát akarja-e segíteni hivatala jobb gyakorlásában az egész Egyház javára.

– Mi az ön személyes jókívánsága Ferenc pápának az évfordulón?

– Azt hiszem, akár egyházi személy mondja, akár nem, a Ferenc pápának mint korunk fontos és jelentős személyiségének megfogalmazott jókívánság ez: az Úr adjon neki életet, egészséget és erőt, hogy továbbra is vezesse az Egyházat. Én is ezzel az ősi jókívánsággal búcsúzom: Deus conservet eum et vivificet eum – Isten erősítse és oltalmazza őt. Adjon neki erőt és lendületet. Mondjuk együtt mindnyájan: Ad multos annos! – Sok évvel áldjon meg az Isten, Szentatya!

Forrás: Vatikáni Rádió


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »