Osztogatás után megszorítás jöhet

Osztogatás után megszorítás jöhet

Túl jól alakult az idei költségvetés helyzete, ezért már tavasszal osztogatásba fog a kormány, miközben a jövő évi büdzsében is komoly kiadásokat tervez. Egy tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum szerint azonban 2018-tól kemény megszorítások kezdődhetnek.

A jövő évi költségvetést a héten tárgyalja a parlament, a fő számokból azonban már kiderült, hogy komoly osztogatásra készül a kabinet. Utána azonban szigorú megszorítások következhetnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem is tagadta, hogy jövőre választási büdzsé készül.

A GDP-arányos hiány az idénre tervezett

755 milliárdról 1204 milliárd forintra ugrik,

ami a GDP 2,4 százalékát teszi ki.

A 2018-as választások után azonban a kormány visszatér a szigorú költségvetéshez, sőt túlságosan is szűkre húzza a nadrágszíjat. A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap hozta nyilvánosságra azt a kitekintést, ami 2020-ig tartalmazza a költségvetés egyenlegét. A dokumentumban, amit a Napi.hu fedezett fel tegnap a kormányoldalon, szigorú megszorításokat vetít előre. A kormány ugyanis 2019-ben és 2020-ban 160, illetve 157 milliárdra tervezi csökkenteni a büdzsé hiányát, ami még

a Bokros-csomagnál is komolyabb megszorítást eredményezhet.

A portál szerint könnyen elképzelhető, hogy a 2019 után induló óriásprojekt, a Paks II. építése állhat a szigorúbb büdzsé mögött, hiszen az atomerőmű 10 milliárd eurós orosz–magyar államközi hitelből és hazai költségvetési forrásokból épül, így a beruházás minden egyes forintja rontja az államháztartási egyenleget és növeli az államadósságot.

A hiány azonban egyelőre kifejezetten alacsony. A vártnál is több adó folyt be a költségvetésbe, azért zárhatott ilyen kedvező mérleggel az államháztartás, amelynek január–áprilisi hiánya 144,9 milliárd forint volt csupán, a tavalyi 465 milliárd forinttal szemben. A minisztérium adatai szerint az idei első négyhavi hiány az éves deficitcél mindössze 19 százaléka.

Fotó: MN-grafika

A nemzetgazdasági tárca a közleményében hangsúlyozza, az elmúlt közel másfél évtizedben még sosem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány. A rekordalacsony deficit elsősorban annak köszönhető, hogy a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetésekből (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) több folyt be, mint amire korábban számítani lehetett. Eközben az új uniós finanszírozási ciklus lassabban indul, emiatt kisebbek lettek az állam kiadásai. (Az Európai Uniótól érkező támogatásokhoz önrészre is szükség van, ha kevesebb a lehívott összeg, úgy értelemszerűen a költségvetés által nyújtott önrész is alacsonyabb.) Csökkentette a kiadásokat a kamatfizetések éven belüli eltérő alakulása is.

A büdzsé bevételeit növelte továbbá a feketegazdaság csökkenő mérete, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online pénztárgépek alkalmazása révén javult ugyanis az adófizetési morál. Az idei évre a kormány a bruttó hazai termék (GDP) arányában 2 százalékos hiánycélt tűzött ki. A kedvező folyamatok láttán a Nemzetgazdasági Minisztérium az adatok ismeretében máris a kiadások 500 milliárd forinttal történő megemeléséről döntött. Ebből 91,6 milliárd forintot fordítanak oktatásra, a szakképzés és a felnőttképzés támogatására 17,7 milliárdot, az otthonteremtés elősegítésére 50 milliárdot, valamint a Modern városok programra szintén 50 milliárd forint jut. Az adósságkonszolidációban korábban nem részesült önkormányzatok 12,2 milliárd forintot kapnak, de a költségvetési tartalékot is emeli 30 milliárddal a kormány.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 05. 10.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »