Ostromolt a "bőség"..!

Sok száz oldalnyi javaslatot lapozgatva tengernyi pénz sorsáról kellett dönteni. Harsogtak mellette és ellene. Voltak akik örömmel, s voltak akik bánattal fogadták, s voltak akik el sem olvasták, az iránymutató emberükre figyelve nyomkodták az ”igen”, ”nem” vagy a ”tartózkodom” gombját.

Parlamentünk fő eseménynek e héten is – változatlanul – a törvényjavaslatok, határozatok  zárószavazásai jelentettek. Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak, pártállástól függően, az  emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.

Parlamentünk fő eseménynek e héten is – változatlanul – a törvényjavaslatok, határozatok  zárószavazásai jelentettek. Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak, pártállástól függően, az  emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.

Parlamentünk fő eseménynek e héten is – változatlanul – a törvényjavaslatok, határozatok  zárószavazásai jelentettek. Összeállításunk különlegessége: rákattintva, eredetiben olvashatóak, pártállástól függően, az  emlékeztetésre avagy feledésre méltó javaslatok.

A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról.

Magyarországon a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és azok képződményei a Magyar Állam tulajdonában vannak. A vízkészletekkel való gazdálkodás és a vizek minőségi védelme a Magyar Állam és az erre a célra létrehozott állami hatósági és igazgatási szervek, intézmények feladata és felelőssége. Az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) célja egyrészt az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatása, másrészt valamennyi vízilétesítmény és vízhasználat vonatkozásában integrált hatósági ügyviteli rendszer bevezetése, amelyhez közhiteles vízikönyvi rendszer, valamint a vízkészletjárulék elektronikus megállapítása, bevallása és megfizetése is kapcsolódik. A projekt rendeltetése ügyfélbarát, rugalmas, hatékony hatósági feladatellátás megteremtése, szem előtt tartva a kormányzati szándékot a bürokrácia- és költségcsökkentésre és a közigazgatás vízügyi hatósági munkába történő átvezetésére.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítását elsősorban a 2018. évre vonatkozó illetmény megállapítására vonatkozó szabályozás teszi szükségessé. Ezen tárgykörön túl a kisebb, a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, a gyakorlatban felmerült igények alapján történő módosítására tesz javaslatot a tervezet, a rendvédelmi egészségkárosodási eljárás rendje, az elektronikus személyügyi ügyintézés, a kiemelt készenlét fogalma, az összeférhetetlenségi szabályozás módosítása a digitális exportstratégia végrehajtása érdekében. A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács irányelv (NIS) 25. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamoknak 2018. május 9-ig szükséges elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek. Ezen rendelkezésnek teszünk eleget akkor, amikor az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény  módosításával, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény  módosításával a NIS irányelv átültetése megtörténik hazai jogrendszerünkbe. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására tett javaslatok pontosító jellegűek. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek módosítása az összhang megteremtését szolgálja.

A közigazgatási perekre vonatkozó általános rendelkezések szerint a közigazgatási perekben döntő bíróság hatáskörébe tartoznak továbbra is azok az ügyek, amelyeket az önkormányzatok döntése ellen bíróság előtt lehet kezdeményezni. Az önkormányzati képviselő és polgármester jogállásával kapcsolatos jogvitákban is a közigazgatási perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni. A módosítás célja alapvetően a. perrendtartással való összehangolása, a terminológiai újítások átvezetése, illetve deregulációja. Fontos része: összhangban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével, az önkormányzatokat közvetlenül érintő ügyekben a tervezési és a döntéshozatali eljárás során ki kell kérni az önkormányzatok véleményét.

Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter. (Szövege: PDF)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött az Országgyűlés 2017. október 17-i ülésnapján elfogadott törvényjavaslatot  újra tárgyalja a T. Ház.  (Áder János levele: szövege: PDF .)

Az Országgyűlés ismét hatrározhat a családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetéséről is. Az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenőrzését ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.

Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat: szövege: PDF.  Uniós napirendi pont.  

Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat: szövege: PDF.  Uniós napirendi pont.  

Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat: szövege: PDF. Döntés a módosító javaslatról, majd zárószavazás.  Uniós napirendi pont.  

Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslat: szövege: PDF. Döntés a módosító javaslatról, majd zárószavazás.  Uniós napirendi pont.  

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)58  ”nem” ellenében(MSZP-Jobbik-függetlenek), ”tartózkodások” nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)58  ”nem” ellenében(MSZP-Jobbik-függetlenek), ”tartózkodások” nélkül elfogadta.

Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatandó együttműködésről szóló, Heiligenbrunnban, 2004. június 6-án aláírt Szerződés módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

A szerződés módosítására a hatálybalépését követően eltelt időszakban szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint a bekövetkezett szervezeti változások miatt van szükség. A módosítással kibővül a szerződés hatálya, az együttműködésben a bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított szerveken túl a közbiztonság és közrend fenntartására, valamint a közlekedésrendészeti feladatok ellátására feljogosított hatóságok is részt vesznek.

A jegyzőkönyv a korrupció és a hivatali bűncselekmények leküzdésében, a  határon átnyúló intézkedések a vasúti és a hajóközlekedésben, rendőrségi átszállítás, a közúti közlekedésbiztonság biztosítása során folytatott együttműködés és a határokon átlépő sportrendezvényekhez nyújtott kíséret tekintetében új együttműködési formákról is rendelkezik. (Szövege: PDF.)

Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter.

Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  174  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  174  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről.

A Bosznia-Hercegovina euro-atlanti integrációs folyamatához biztosított magyar támogatás kormányzati együttműködésünk meghatározó területe. Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2016. november 8-án született határozatában kapott felhatalmazással élve, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája által koordinált EUFOR ALTHEA program keretein belül katonai egységek küldésével is hozzájárul a balkáni ország biztonságosabbá tételéhez és politikai stabilizációjához. Született továbbá a bosznia-hercegovinai parlamentek integrációs felkészülését támogató, magyar vezetésű Előcsatlakozási Támogatási Eszköz eredményeként a bosznia-hercegovinai parlamentek elnökei közös nyilatkozatban vállaltak együttműködési kötelezettséget az uniós csatlakozási folyamat elősegítése érdekében. Szövege: PDF)

Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  174  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  174  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

A Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határút-szakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

A korábbi megállapodás 2007. évi aláírása óta megépült hidak kezelése, az eddigi tapasztalatok beépítése és a végrehajtás hatékonyságának elősegítése céljából vált szükségessé a megállapodás szakmai áttekintése. A tárgyalások során a régi megállapodás végrehajtását, illetve áttekinthetőségét segítő módosítási javaslatok olyan számban jelentkeztek, hogy a felek  az egyszerű módosítása helyett egy új megállapodás létrehozása mellett döntöttek. A kisebb üzemeltetési és fenntartási feladatok elvégzése a mindkét fél közös tulajdonában levő határhidak esetén egyszerűbb, ha az egyik fél elvállalja a híd teljes felügyeletét, míg egy másik, hasonló méretű híd fenntartásáról teljes egészében a másik fél gondoskodik. Hasonlóképpen, a határon futó utak üzemeltetése is egyszerűbbé tehető, ha azokat az a fél felügyeli, amelyik munkagépeivel könnyebben tudja megközelíteni az adott utat. (Szövege: PDF)

 Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.

 Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  175  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  175  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat célja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben foglalt kilakoltatási moratórium szabályainak, a moratórium időtartamának módosítása, annak érdekében, hogy a lakóingatlanukat elveszíteni kénytelen adósok – illetve az önkormányzat jegyzője – számára a lakhatás biztosítására több idő álljon rendelkezésre. Indokolt tehát a téli időszakon túl a hűvös őszi, tavaszi időszakra is a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.

Előterjesztő, KDNP: Harrach Péter, Hollik István, Szászfalvi László. (Szövege: PDF)

Előterjesztő, KDNP: Harrach Péter, Hollik István, Szászfalvi László. (Szövege: PDF)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  176  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  176  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

A nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról.

A javaslat fő célja, hogy további intézkedéseket vezessen be a közműcsatlakozások felgyorsítása és megkönnyítése érdekében. Ennek érdekében javaslatot tesz a hálózati csatlakozással kapcsolatos építési tevékenységet befolyásoló jogszabályi környezet megváltoztatására, egyszerűsítésére. Ezen rendelkezések az ingatlantulajdonosok jogainak megóvása mellett lényegesen meggyorsítják a hálózatok létesítését. Javaslatot tesz arra is, hogy az elosztók által nyújtandó egyes szolgáltatások módosuljanak és azt a gyakorlatnak megfelelően alakítsa. Ennek alapján a gázfogyasztó készülékcsere kikerülne a műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálati és terv felülvizsgálati körből, továbbá a műszaki-biztonsági felülvizsgálat helyett bevezetésre kerülne a gáztömörség tízévenkénti kötelező, szivárgásellenőrzéssel végzett vizsgálata. (Szövege: PDF)

Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 2 független: Kész Zoltán, Szelényi Zsuzsanna)28  ”nem” (MSZP + 1 független: Kónya Péter) és  4 ”tartózkodás” (LMP + 1 független: Szabó Szabolcs) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 2 független: Kész Zoltán, Szelényi Zsuzsanna)28  ”nem” (MSZP + 1 független: Kónya Péter) és  4 ”tartózkodás” (LMP + 1 független: Szabó Szabolcs) kíséretében elfogadta.

Az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról.

12. T/17565. A törvénycsomagban szereplő módosítások figyelemmel vannak a folyamatban lévő közigazgatási reform elvárásaira, segítik az illegális migrációval szembeni hatékony fellépést. Ren­delkezései a kormány migrációs politikájával összhangban, az  európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetéséhez szükséges javaslatokat is tartalmaznak. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a harmadik országbeli kutatókra, hallgatókra, tanulókra, javadalmazásban nem részesülő gyakornokokra és önkéntesekre vonatkozó szabályokat. A tervezett rendelkezések a beutazni szándékozók tartózkodási céljának ellenőrzését is szolgálja, emellett  a jogalkalmazást segítő, jogértelmezést egységesítő rendelkezéseket is tartalmaz. (Szövege: PDF)

– Uniós napirendi pont! Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter.

– Uniós napirendi pont! Előadó: Pintér Sándor, belügyminiszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  141  ”igennel” (Fidesz-KDNP- Jobbik)29  ”nem” (MSZP + 2 független: Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna) és  5  ”tartózkodás” (LMP + 2 független: Kész Zoltán. Kónya Péter ) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  141  ”igennel” (Fidesz-KDNP- Jobbik)29  ”nem” (MSZP + 2 független: Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna) és  5  ”tartózkodás” (LMP + 2 független: Kész Zoltán. Kónya Péter ) kíséretében elfogadta.

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnevezésének megváltoztatásával összefüggő egyes törvények módosításáról.

Az új állami szolgálati jogviszony alapján a Kormánytisztviselői Döntőbizottság hatáskörébe tartozó panasz- és véleményezési ügyek nagyobb részét olyan eljárások képezik, amelyeket állami tisztviselők vagy állami ügykezelők indítottak. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnevezés ezért jelenleg nincs összhangban a közszolgálati jogvitákat kezdeményezők személyi körével, ezért indokolt annak megváltoztatása.

Az új elnevezés gyűjtőfogalomként koherens az állami tisztviselő és a kormánytisztviselő fogalmakkal, tagjai közszolgálati biztosok. Bevezetését indokolja továbbá az is, hogy a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a közszolgálati jognak a bírósági jogorvoslati utat megelőző fórumrendszere.

A javaslat módosítja azokat a törvényeket, amelyek a Kormánytisztviselői Döntőbizottsággal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák.

Előadó:Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.  (Szövege: PDF)

Előadó:Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.  (Szövege: PDF)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144 ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP + 1független: Kész Zoltán)  0  ”nem”  és 31 ”tartózkodás” (MSZP + 3 független + 1 Jobbik: Mirkóczki Ádám) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144 ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP + 1független: Kész Zoltán)  0  ”nem”  és 31 ”tartózkodás” (MSZP + 3 független + 1 Jobbik: Mirkóczki Ádám) kíséretében elfogadta.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról.

Az internetről szóló nemzeti konzultáción részt vevő polgárok javaslatai alapján a kormány döntött az ún. Digitális Jólét Alapcsomag (DJA) bevezetéséről. Célja, hogy kedvezményes feltételek mellett szélessávú internet-előfizetési lehetőséget biztosítson azoknak, akik egyébként ezt „normál áron” nem engedhetnék meg maguknak. A DJA teljesítése miatt szükséges az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény jelen módosítása is, amely első sorban a fogyasztók számára jelent biztosítékot, másod sorban a szolgáltatók érdekeit is szolgálja, a későbbi ügyfélkör tekintetében. A meghatározott kivétel kifejezetten csak az internet-használatot ösztönző, kedvezményes előfizetési csomagokra alkalmazható, az más szolgáltatással nem kapcsolható össze. A módosítás további célja, annak törvényi rögzítése, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen a határozott idejű szerződés felmondása abban az esetben is, ha a helyhez kötött szolgáltatás esetén költözés miatt más helyre kéri a szolgáltatás teljesítését, ám ezt a szolgáltató műszaki okokból nem tudja teljesíteni. (Szövege: PDF)

Előterjesztő: Fidesz: Kucsák László, Balla György.

Előterjesztő: Fidesz: Kucsák László, Balla György.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  147  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 3 LMP + 1  független: Kész Zoltán)   0 ”nem”  és 30  ”tartózkodás” (MSZP + 3  független) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  147  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 3 LMP + 1  független: Kész Zoltán)   0 ”nem”  és 30  ”tartózkodás” (MSZP + 3  független) kíséretében elfogadta.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról.

Az törvényjavaslat több törvényt módosít, közülük a legnagyobb terjedelmű változtatások a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a büntetőeljárásról szóló törvényt, a büntető törvénykönyvről szóló törvényt, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényt érintik. 

Újra szabályozza az elektronikus kapcsolattartás szabályait a büntetőeljárásról mivel a törvény értelmében a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság is elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül. A módosítás két okból is szükségszerű, egyrészt mert az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó hatályos szabályai jellemzően a büntetőeljárásban eljáró szervekre vonatkoznak, a büntetőeljárásban részt vevő személyekre csak igen szűk körben (összbüntetésbe foglalás és az utólagos összbüntetésbe foglalás), másrészt az elektronikus kapcsolattartás mind a szervek, mind a személyek vonatkozásában csupán lehetőség, nem kötelező. A javaslat az aláírással, példánnyal, kiadmánnyal, összefűzött, illetve eredeti irattal kapcsolatos rendelkezéseket módosítja, úgy hogy azok elektronikusan készített iratok esetén alkalmazhatók legyenek. (Szövege: PDF)

Uniós napirendi pont! Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

Uniós napirendi pont! Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  145  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP), 32 ”nem” (MSZP + 4 független),  0  ”tartózkodás”  kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  145  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik-LMP), 32 ”nem” (MSZP + 4 független),  0  ”tartózkodás”  kíséretében elfogadta.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról.

A javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggésben módosítja az egyes törvényekben a jogtanácsosok és ügyvédek eljárására vonatkozó, valamint a jogi képviseletre illetve okirati ellenjegyzésre jogosultak körét meghatározó rendelkezéseket. Ennek megfelelően végrehajtja az indokolt szövegcseréket,  ezen felül a felülvizsgálat nyomán egységesíti a szabályozás fogalomhasználatát.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló  törvény módosítása többek között kiegészíti az összeférhetetlenségre, a szabadalmi ügyvivői titokra, valamint a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat, ezen felül bevezeti a szabadalmai ügyvivői tevékenység érdekkonfliktuson alapuló korlátait.

A jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításai azt a célt szolgálják, hogy a jogi segítőkre és különösen a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédekre (ügyvédi irodákra, európai közösségi jogászokra) vonatkozó rendelkezések ne szétaprózva, hanem egységesen szerepeljenek. Ennek megfelelően a korábbi törvényhez képest, a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

Általánosan szabályozza az ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványait, valamint a védekezés céljából készült irat védelmét. Meghatározza a védekezés céljából készült irat fogalmát és az irat minősítése kapcsán felmerült vita esetén követendő eljárás menetét.

A javaslat hatályon kívül helyezi a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit, kiegészíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt a védekezés céljából készült irat eltérő szabályaira utaló rendelkezéssel, továbbá módosítja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény vonatkozó szabályait  is a szükséges kiegészítő rendelkezések fenntartásával.

A közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében számos ponton a módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, valamint a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény  rendelkezéseit. Jelentősen emelkedik a közjegyzői kötelező felelősségbiztosítás összege, az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, a digitalizáció térhódítására figyelemmel változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás elektronikus úton való tanúsításának szabályai.

A javaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

A törvényjavaslat tucatnyi  törvények közötti összhangot biztosító módosításokat rögzít. Emellett a jogalkalmazók számára az egyértelmű alkalmazhatóságot, illetve a törvény belső összhangját biztosító pontosításokat is tartalmaz. Egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges. (Szövege: PDF)

Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  119  ”igennel” (Fidesz-KDNP)31  ”nem” (MSZP-függetlenek) és  27  ”tartózkodás” (Jobbik + LMP) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  119  ”igennel” (Fidesz-KDNP)31  ”nem” (MSZP-függetlenek) és  27  ”tartózkodás” (Jobbik + LMP) kíséretében elfogadta.

Egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról.

2015. december 15-én lépett hatályba a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, amelyet a tagállamok 2018. január 13-ig kötelesek átültetni.

Az irányelv elsődleges célja az ügyfelek – és kiemelten a fogyasztók – hatékonyabb védelme, valamint a belső piac további erősítése, az, hogy mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők és a vállalkozások egyaránt maximálisan ki tudják használni a belső piac nyújtotta előnyöket. További célként jelenik meg az az elképzelés is, miszerint a folyamatos technikai innovációval lépést tartva az irányelv rendelkezései kialakítsák a biztonságos elektronikus fizetések belső piacának a fejlesztését. Az irányelv biztosítani kívánja, hogy minden pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy minimális jogi és szabályozási követelmények hatálya alá kerüljön, így például előírja valamennyi pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó személy kilétének és tartózkodási helyének nyilvántartásba vételét, beleértve azokét a személyekét is, akik, vagy amelyek nem tudják teljesíteni a pénzforgalmi intézményként történő engedélyezés összes feltételét, vagyis amelyek felügyeleti bejelentés alapján végzik tevékenységüket.

Az irányelv a fogyasztóvédelem további fejlesztése érdekében rendelkezik arról is, hogy a fogyasztó a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés kötelező erejűvé válása előtt jogosult ingyenesen megkapni a vonatkozó információkat. A szabályozás a fogyasztó részére járulékos díjak felszámítása nélkül biztosítja a teljesített műveletekre vonatkozó alapvető tájékoztatást. Az egyszeri fizetési műveletek esetében a pénzforgalmi szolgáltató nem számíthat fel külön díjat ezért a tájékoztatásért. A szolgáltatóknak hasonlóképpen ingyenesen kell biztosítaniuk a keretszerződés keretében teljesített fizetési műveletekre vonatkozó utólagos, havonta történő tájékoztatást. A fogyasztói mobilitás megkönnyítése érdekében a szabályozás engedélyezi a fogyasztók számára, hogy fél év elteltével külön díj felszámítása nélkül felmondhassák a keretszerződéseket. A javaslat néhány tartalmi pontosítást, illetve kodifikációs helyesbítést is tartalmaz. A visszaélésszerű értékesítések megelőzése érdekében a biztosítási termékek értékesítését minden esetben az igényeket és szükségleteket felmérő vizsgálatnak kell kísérnie az ügyfél által megadott információk alapján.

A javaslat az adatvédelmi szempontok fokozott érvényesítése érdekében kétszintű szabályozást is bevezet, a közös adatkezelésben érintett intézmények típusától és tevékenységétől függően. A különböző pénzügyi szolgáltatásokat ma már jellemzően komplex pénzügyi cégcsoportba tartozó, ám jogilag különálló entitások nyújtják jellemzően azonos ügyfeleknek. Jelen módosítási javaslat elsősorban a személyre szabott és digitális banki szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ezeken keresztül a gazdaság versenyképességének javítását, ezáltal a közérdeket szolgáló célok elérését célozza. (Szövege: PDF)

Uniós napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

Uniós napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszai az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)34  ”nem” (MSZP + LMP:3 +  független: 3 + 1 Fidesz: Becsó Zsolt) és  25  ”tartózkodás” (Jobbik + 1 független: Szabó Szabolcs) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)34  ”nem” (MSZP + LMP:3 +  független: 3 + 1 Fidesz: Becsó Zsolt) és  25  ”tartózkodás” (Jobbik + 1 független: Szabó Szabolcs) kíséretében elfogadta.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat az 5 százalékos, kedvezményes általános forgalmi adókulcs alá sorolt, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök körének bővítését kezdeményezi.

A vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök egy része már a korábbiakban is kedvezményes áfa kulcs alá tartozott.  A látássérülteket segítő eszközök azonban folyamatosan fejlődnek, a módosítás ezt a technikai fejlődést követi, és sorolja kedvezményes kulcs alá az új eszközöket. Ennek értelmében 2018. január 1-jétől a kedvezményes kulcs alá kerül átsorolásra a Braille-nyomtató, illetve a Braille-kijelző is. (Szövege: PDF)

Előterjesztő, Fidesz: Tapolczai Gergely, Nyitrai Zsolt.

Előterjesztő, Fidesz: Tapolczai Gergely, Nyitrai Zsolt.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  176  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  176  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Egyes állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességéről.

A törvényjavaslat egyes állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességének törvénybe iktatását, illetve egyes ösztöndíjban részesülők egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának rendezését kezdeményezi. (Szövege: PDF)

Előterjesztő, KDNP: Rétvári Bence, Hollik István, Fidesz: Zombor Gábor, Bene Ildikó, Kovács József, Molnár Ágnes.

Előterjesztő, KDNP: Rétvári Bence, Hollik István, Fidesz: Zombor Gábor, Bene Ildikó, Kovács József, Molnár Ágnes.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  177  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  177  ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról.

Az Országgyűlés által 2017. június 13-án elfogadott, az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény a szövetkezeti formák egyedi, nagy hagyományokra épülő előnyeit is figyelembe véve új szövetkezeti típust vezetett be, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. A korfát illetően a nyugdíjas szövetkezet a még aktív, dolgozni kívánó idősebb korosztály számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget úgy, hogy – változatlan nyugdíjuk mellett – a bevételük után jelentős adó- és járulékkedvezményben részesülnek. Ez a foglalkoztatási forma mind a nyugdíjasnak, mind pedig a számára munkát kínáló félnek előnyös. A törvényjavaslat ezt a törvény által biztosított kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget kívánja kiterjeszteni az átmeneti bányászjáradékban részesülőkre is. Azok az állampolgárok, akik legalább huszonöt évet föld alatti munkakörben töltöttek el, vagy az ennek megfelelő műszakszámot teljesítették, 2012 előtt korhatár előtti nyugdíjasként bányásznyugdíjban, 2012 óta pedig átmeneti bányászjáradékban részesülnek. Hazánkban a nyugdíjkorhatárt el nem érő, átmeneti bányászjáradékban részesülő állampolgárok a nemzetgazdaság számára egy sok ezres megbízható, nagy tapasztalattal rendelkező munkaerő tartalékot jelentenek. A törvényjavaslat kiegészíti a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet szabályozó szövetkezeti törvényt, valamint a kapcsolódó ágazati törvényeket az átmeneti bányászjáradékban részesülőkkel, megteremtve ezzel annak a lehetőségét, hogy a kedvezményes foglalkoztatás őket is megillesse. (Szövege: PDF)

Előterjesztő: Fidesz: Bencsik János, Kósa Lajos, Nyitrai Zsolt, Hadházy Sándor.

Előterjesztő: Fidesz: Bencsik János, Kósa Lajos, Nyitrai Zsolt, Hadházy Sándor.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 1 független: Kész Zoltán)0  ”nem”  és  33  ”tartózkodás” (MSZP-LMP:3 – független:3) kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot  144  ”igennel” (Fidesz-KDNP-Jobbik + 1 független: Kész Zoltán)0  ”nem”  és  33  ”tartózkodás” (MSZP-LMP:3 – független:3) kíséretében elfogadta.

HATÁROZAT

HATÁROZAT

A Magyar Nemzeti Bank 2016. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója (szövege: PDF),  s annak elfogadásáról.

A Gazdasági bizottság – mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság – 2017. október 10-i ülésén a beszámolót megvitatta, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megállapította: a Magyar Nemzeti Bank 2016. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a bank feladatairól, monetáris politikájáról és felügyeleti tevékenységéről. 2016. évi tevékenysége egyszerre támogatta az árstabilitás és a makropénzügyi egyensúly elérését, valamint a gazdasági növekedést. Felügyeleti feladatellátását az előretekintő stratégiai szemlélet és a gyors reagálás jellemezte, amely a megújuló szabályozórendszerhez történő alkalmazkodás mellett a stabilitás és az egészséges növekedés irányába ható intézkedésekkel párosult. 2016-ban is jelentős pozitív eredményt ért el, amely 54, 3 milliárd forint nyereség volt, így működése semmilyen terhet nem jelentett a költségvetés számára. (Szövege: PDF)

Előterjesztő: Gazdasági bizottság.

Előterjesztő: Gazdasági bizottság.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)57  ”nem” (MSZP-LMP-Jobbik-függetlenek) és  0  ”tartózkodás”  kíséretében elfogadta.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot  117  ”igennel” (Fidesz-KDNP)57  ”nem” (MSZP-LMP-Jobbik-függetlenek) és  0  ”tartózkodás”  kíséretében elfogadta.

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés támogatásáról.

A Minority SafePack polgári kezdeményezés jogalkotási programja a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, valamint a regionális (állami) támogatás terén sürget szakpolitikai intézkedéseket, annak érdekében, hogy a generációk óta szülőföldjükön élő őshonos európai nemzetiségek a jövőben is ugyanott boldogulhassanak. A kezdeményezőknek az Európai Unió legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük ahhoz, hogy céljaik mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az aláírások hivatalos gyűjtése májusban Kolozsváron, a FUEN 62. kongresszusán indult, amelyen határontúli magyar és hazai nemzetiségi szervezetek képviselői is részt vettek. A polgári kezdeményezés sikeréhez, az európai őshonos nemzetiségek uniós jogszabályi védelmének megteremtéséhez a hazai magyar és nemzetiségi polgárok, a külhoni magyar nemzetrészek és Európa jószándékú többségi és nemzetiségi polgárainak nagy összefogására lesz szükség. Ennek létrejöttét kívánja támogatni az Országgyűlés határozata. (Szövege: PDF)

Nemzetiségi napirendi pont! Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága.

Nemzetiségi napirendi pont! Előterjesztő: Magyarországi nemzetiségek bizottsága.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot   176   ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot   176   ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

A magyar jelnyelv napjáról.

Az Országgyűlés – elismerve a hallássérült és siketvak emberek információhoz és kommunikációhoz, így a magyar jelnyelv használatához való alapvető jogát, hogy ezáltal képessé váljanak valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes gyakorlására;

– felismerve a magyar jelnyelv kulturális és közösségformáló erejét, valamint fejlesztésének és megőrzésének fontosságát;  figyelembe véve azt az Alaptörvénybe foglalt alapvetést, amely szerint Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét; a következő határozatot hozza:

az Országgyűlés a magyar jelnyelv mint elismert önálló, természetes nyelv előtti tiszteletből november 9-ét a magyar jelnyelv napjának nyilvánítja!

Előterjesztő, Fidesz: Tapolczai Gergely,Nyitrai Zsolt.

Előterjesztő, Fidesz: Tapolczai Gergely,Nyitrai Zsolt.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot   176   ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Az Országgyűlés a határozati  javaslatot   176   ”igennel”  ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.

Tárgysorozatba-vételi kérelem.

Tárgysorozatba-vételi kérelem.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a kilakoltatási moratórium megújításához szükséges módosításáról.

A törvényjavaslat célja, hogy a devizahitelezés valódi károsultjainak továbbra is megoldatlan helyzetének végleges megoldását jelentő átfogó törvényi szabályozás megalkotásáig általános tilalmat vezessen be a 2014. évi XVII. törvénnyel érintett korábbi hasonló moratóriummal azonos követelési körben a devizatartozások miatti kilakoltatásokra. A tilalom ugyan átmeneti jellegű, de annak lezárása a javaslat szerint későbbi törvényalkotói döntéstől függ, így lehetőséget ad arra, hogy egy, az uniós jogból következő fogyasztóvédelmi szempontoknak is megfelelő, végre tényleges megoldást adó új törvény megalkotásáig senkit se lehessen kilakoltatni a devizakárosultak közül. Számos devizahiteles per van még folyamatban, amelyek egy része az Európai Unió Bíróságának előzetes döntésére vár. (Szövege: PDF)

Előterjesztő, LMP: Hadházy Ákos, Schmuck Erzsébet.

Előterjesztő, LMP: Hadházy Ákos, Schmuck Erzsébet.

Az Országgyűlés a tárgysorozatba vételét   57  ”igennel” (MSZP-Jobbik-LMP-függetlenek + 2 Fidesz: Bíró Márk, Pogácsás Tibor)116  ”nem” (Fidesz-KDNP) és  1  ”tartózkodás” (MSZP: Velez Árpád) kíséretében elutasította. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »