Összevonás mentheti meg a kafetériát

Összevonás mentheti meg a kafetériát

A kiskereskedelemnek nem lenne akkora érvágás az Erzsébet-utalvány kivezetése, mint amekkora veszteség a turizmust érné a Szép-kártya nélkül. Szakértők szerint megoldás lehet a két kafetériaelem kombinálása is, de a bért és a béren kívüli juttatást nem érdemes összemosni.

Nemcsak a Széchenyi-pihenőkártyát, hanem az Erzsébet-utalványt is érdemes lenne megtartani, méghozzá a két elem összevonásával – vetette fel a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Ismert, azért kell változtatni a bér mellett adható juttatások rendszerén, mert az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága februárban kimondta: az Erzsébet-utalványról és a Szép-kártyáról szóló honi szabályozás több pontja is jogsértő. A béren kívüli juttatásokra használt kafetériával kapcsolatban Dávid Ferenc rávilágított: a Szép-kártya egymillió embert érintő, 75-80 milliárd forintos piacot fed le, ebből származik a magyarországi szállodák forgalmának negyede, így a pihenőkártya kivezetése összességében 65-70 százalékos bevételkiesést eredményezne az idegenforgalomban. Hangsúlyozta, ez egy gördülékenyen működő elektronizált rendszer, a plasztikkártyához képest pedig körülményesebben lehet használni a papíralapú Erzsébet-utalványt, amely egyébként 150 milliárd forintos piacot jelent.

A VOSZ főtitkára kifejtette: a Szép-kártya három eltérő felhasználási körű alszámlája, vagyis a szálláshely, a vendéglátás és a szabadidő mellett egy negyedik zsebbe olvasztva működhetne tovább az Erzsébet-utalvány. Mint mondta, aligha okozna fennakadást, ha a kártyát hideg étkezésre is felhasználhatnák a munkavállalók. Meglátása szerint ezzel az összevonással egy „egészséges öszvér” születne, vagyis egy olcsó, adminisztrációtól és visszaélésektől mentes rendszer állhatna fel. Az Erzsébet-utalvány „készpénzesítése” miatt az áruházak hozzávetőleg tízszázalékos bevételkiesést szenvednének el.

Dávid Ferenc azt azonban kategorikusan kijelentette, hogy a munkabért a béren kívüli juttatásokkal semmilyen körülmények között nem szabad összemosni, hiszen míg az előbbi adó- és járulékköteles, de minden alkalmazottat megillet, addig az utóbbi egy gesztus kell hogy maradjon a munkáltatók részéről. Szerinte szakmailag semmiképp sem támogatható, hogy a bérreformot a kafetéria-rendszer rovására valósítsák meg. Ezt arra reagálva jegyezte meg, hogy a Magyar Idők beszámolója szerint a gazdasági érdekképviseletek javaslata azt támogatná, hogy a vállalkozások alacsony közteherrel bizonyos összeget készpénzben, fizetésként juttathassanak a munkavállalóknak. A lap úgy tudja, további törekvés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett konzultáció szereplői részéről, hogy szűnjön meg az étkezési és ajándékutalványok adókedvezménye, ellenben lépjen életbe egy olyan paragrafus, amely mind a négymillió magyar munkavállalónak kedvezményes adózású bérkiegészítést kínálhat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »