Összesen 15 millió forintot csalt ki férfiakból – úgy hogy soha nem találkozott velük

Összesen 15 millió forintot csalt ki férfiakból – úgy hogy soha nem találkozott velük

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség egy figyelemre érdemes bűnügyről tájékoztatta az MTI-t kedden. A közlemény szerint egy 51 éves nő egy társkereső oldalon keresztül több férfitól, folytatólagosan legalább százöt alkalommal csalt ki pénz, összesen több mint 15 millió forintot.

A nő “kamufényképeket” felhasználva regisztrált a társkereső oldalra, aminek egyébként nem lenne hírértéke, hiszen tudjuk, hogy a nők rendszeresen töltenek fel a társkeresőkre különféle alkalmazásokkal megszépített képeket illetve olyan fotókat, amelyeken valójában nem ők szereplenek, a férfiak ilyenfajta megtévesztése, átverése mára már hétköznapi dolog. Ez a nő azonban egyúttal megsejtette azt a lehetőséget is az online ismerkedésben, hogy azt ő kenyérkereső foglalkozásként is képes űzni. – Ennek már úgy kellene hatnia, hogy van hírértéke, de rá kell döbbennünk, hogy társadalmi állapotaink, a két nem viszonya oda “fejlődött”, hogy sajnos már ebben sem hat semmi újszerűen.

Az elkövető nem tett mást, csak a társkeresőn online levelezett a “megismert” férfiakkal, és soha egyetlen személyes találkozóra, randevúra nem ment el, helyette mindenféle problémáiról beszélt, betegségekre és halálesetekre hivatkozott. Aztán ezek a személyes problémák szolgáltak kölcsönkérések alapjául is. A nő egyebek mellett édesanyja, bátyja, fia, lánya temetési költségeire, bérleti díjra, uzsoratartozásra, betegsége költségeire kért kölcsön. És a férfiak segítettek neki. Úgy is, hogy soha a randevúra vonatkozó ígéreteit nem tartotta be és kamufényképeken kívül soha semmit nem láttak a nőből.

Úgy száz évvel ezelőtt, amikor a férfihoz tartozás, egy szerető, gondoskodó férj még értéket képviselt a társdalom szemében, lelkiismeretlen férfiak olykor úgy éltek vissza ezzel, hogy anyagi előnyöket, pénzt, értéktárgyat csaltak ki nőkből, például naiv özvegyekből a házasság ígéretével. Ezt nevezték közkeletű fogalommal “házasságszédelgésnek”. Inkább csak elvétve fordult elő, leginkább talán azért is, mert a társadalom mély elítélése sújtotta az ilyen magatartást. A büntetőjog értelmezésében ma a házasságszédelgés nem önálló büntetőjogi tényállás, hanem a házasság ígéretével elkövetett csalás.

Hírdetés

Nagyot változott körülöttünk a világ: a feminista propaganda az önmegvalósítás csúcsává magyarázta a nők szingli életformáját, így ma a férfihoz tartozásnak egyre inkább a nulla felé devalválódik az értéke. Lassan inkább csak “veszélyes fenyegetésnek” hathat sokak szemében, ha egy férfi feleségül akar venni egy nőt, de persze leginkább csak akkor, ha nem társulnak a házassági ajánlathoz jókora vagyoni előnyök.

Ebben a világban új fogalmakat is kellene alkotnunk a régiek helyére: a “házasságszédelgés” helyett sokkal inkább a “szexuális szédelgés” vagy “érzelmi szédelgés” fogalmait kellene bevezetnünk, és egyúttal leszögeznünk, hogy manapság a szerelem és a szexuális kapcsolat ígéretével nem a  férfiak, hanem a nők követnek el vagyon elleni bűncselekményeket. És nem elvétve, hanem egyre inkább tömegesen, leginkább talán azért is, mert ezt nem sújtja eléggé a társadalom elítélése. Ha egy kifosztott férfiról van szó, akkor a reakció leginkább csak annyi: “aki hülye, az haljon meg”.

Ha egyre inkább atomizálódó, elmagányosodó világunkban a világ leginkább férfigyűlölő részein elvétve egy-egy férfi végső elkeseredésében ámokfutóvá válik a rossz neveltetés, a lelki elhanyagoltság, a szexuális nyomor, a magány és a megalázottság hatására, akkor még az óceán túlpartján is tekernek egyet a “férfigyűlölet” feliratú szabályozó kapcsolókon, így a hazai férfigyűlölő nőmédia is rögvest elkezd az “incel” veszéllyel riogatni, és minderre egy nagyon fontos és veszélyes jelenségként hivatkozni, mert ugye “a szemét férfiak”… Viszont ha az orrunk előtt bontakozik ki és ölt egyre ízléstelenebb formákat egy olyan jelenség, amely a férfiak fokozódó szexuális természetű kihasználását, a nőtársadalom egyre nagyobb elkurvulását vetíti elénk, akkor valahogy senkinek a szeme sem rebben.

Tragikus, hogy egy olyan táradalomban élünk, amelyben ma életvitelt lehet alapozni arra, hogy a társkeresőkön egy olyan széles férfi réteg létezik, amely elmagányosodása, immár megszokott rabigává vált szexuális kizsákmányolása hatására már azért is képes ismeretlen nőknek pénzt utalni (több ízben), hogy valaki randevúzzon velük. Az a férfiak irányából elhangzó problémafelvetés már régen nem hat újdonságnak, hogy egyre inkább csak költséges randevúk, drága éttermi meghívások, ajándékok, wellnes hétvégék fejében, “BMW slusszkulccsal” a zsebben lehet csak ismerkedni. Egy olyan mélyreható társadalmi változás zajlik, aminek hatására mára már eljutottunk oda is, hogy egyesek a normál élet részeként fogadják el azt is, hogy ha randevúzni akarnak, akkor már előre kell segíteniük a nőknek, sőt egy randevú elérésére talán csak akkor van esélyük, ha pénzt utalnak.

Évekkel ezelőtt vetette papírra azt a közfelháborodást kiváltó mondatot egy fiatal nőíró, hogy “hova kurvultok még csajok?” Pedig a felháborodás helyett érdemes volna elgondolkodnia a nőtársadalomnak, minden nőnek önmagától is megkérdeznie, hogy vajon mennyire szippantotta magába őket is a járványosan terjedő kurvamentalitás. Attól tartok, hogy egy ilyen “elfogult férfimagazin cikken” túl lassan már társadalomkutatás, szociológiai kutatás tárgyává is érdemes lenne tenni ezt a jelenséget, annak mindenféle társadalompolitikai aspektusaival együtt. És sokkal inkább helye lenne a probléma megbeszélésének a nőmédiában is, mint a nem létező “incel terror” veszélyének.


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »