Összeomlott a költségvetés, de a kormánypárti politikusok otthon maradtak a parlamenti bizottság helyett

Összeomlott a költségvetés, de a kormánypárti politikusok otthon maradtak a parlamenti bizottság helyett

Több mint 5500 milliárd forintos költségvetési hiányról, gazdasági válságról és újratervezésről tárgyaltak volna ellenzéki pártok a Fidesz-KDNP képviselőivel, Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel hétfőn az Országgyűlés Költségvetési bizottságában, de azon senki nem jelent meg kormánypárti részről.

Ettől függetlenül gazdasági szakértők bevonásával az ellenzéki pártok képviselői mégis megtartották az ülést, melyen végig vették a gazdasági válság kezelésének lehetőségeit. Az erről szóló, online közvetített sajtótájékoztatón a Demokratikus Koalíció képviseletében Varju László arról beszélt, szerették volna, ha a bizottság határozatképesen foglalkozik a Pénzügyminisztérium 5500 milliárd forintos költségvetési hiányról szóló tájékoztatójával, de „a kormánypárti képviselők nem voltak hajlandóak megjelenni”.

A DK-s politikus azt mondta, az ülésen megerősödött bennük, hogy új költségvetést kell előterjesztenie a kormánynak, mert olyan példátlan költekezésen vannak túl, aminek hosszú távon is hatása lesz. A helyzet a kormánypárti képviselőktől és az ellenzéktől is felelősségvállalást kíván – fogalmazott.

Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos parlamenti képviselő azt mondta, a központi költségvetés elszállt, az infláció elúszott, szakértők szerint a költségvetés idén nem tartható, tavaly több mint tízszerese lett az államadósság mértéke a tervezetthez képest. A Jobbik alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatiság kapcsán is elmondták már, miszerint nem lehet bizonytalan tényezőkre költségvetést alapozni, de a kormány ezt tette. Hiába mondják – jegyezte meg Potocskáné -, hogy 16 százalékkal több forrást fognak kapni az önkormányzatok, ha ez várhatóan a kormánypárti viszony szerint lesz differenciálva.

„A kormányzat minél előbb térjen vissza az alternatív valóságából, és új 2021-es költségvetést terjesszen az Országgyűlés elé”

Hírdetés

– szólított fel az alelnök.

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt elnöke, országgyűlési képviselője a munkanélküliségről beszélt –  ezzel kapcsolatban azt mondta, korábban 130 ezer munkanélküliről nyilatkoztak a kormányzat felől, de egy 2020 december eleji statisztikában már 400 ezer ember vallotta magát munkanélkülinek, ami alapján 9 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta. Hozzátette: a GKI egyik vezetője szerint a kormányzat a statisztikákban szereplő 4,5 millió munkavállalóból nem vonja le azt a minimum 400 ezer embert sem, akik Nyugat-Európában dolgoznak már. Ennek értelmében a liberális politikus szerint 10 százalékos lehet a munkanélküliségi ráta. A kisvállalkozókkal kapcsolatban hozzátette, bár létezik némi járulék- és adófizetési moratórium, de valójában ezt a csoportot már a járvány első hulláma olyan súlyosan érintette, hogy egyelőre felbecsülni sem lehet, hányan mentek csődbe.

„A valós helyzettel való szembesülés a jó válságkezelés egyik alapja” – fogalmazott, hozzátéve, a kormány nem akar egyeztetni az ellenzékkel, de „nekünk viszont mondanunk kell a valós adatokat”.

Mesterházy Attila szocialista országgyűlési képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy a fideszes képviselők ezúttal sem jelentek meg a munkahelyükön és külön kiemelte, hogy ezzel a kormány politikáját sem védték meg szakmai érvekkel. Mesterházy szerint miközben megtízszereződött a deficit Magyarországon, az államadósság mértéke 80 százalék fölé került, a GDP körülbelül 3 százalékát fogjuk megkapni uniós forrásokból, eközben

„a magyar kormány az ígéretétől eltérően nem tesz semmit sem annak érdekében, hogy a magyar gazdaság szerkezeti átalakítását véghez vigye”.

Az MSZP-s politikus szerint a kormány nem hoz stratégiai döntéseket, amivel a gazdasági szerkezetet megváltoztatná és megerősítené, pedig erre válság alatt jó lehetőség kínálkozik.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »