A felvidéki magyarságra vonatkozó társadalmi, nyelvhasználati és gazdasági kérdésekkel foglalkozó Pro Civis pénteken délelőtt tartott sajtótájékoztatóján értékelte a 2021-es népszámlálás nemzetiségi és nyelvhasználati adatainak legfontosabb tanulságait. Ugyanitt mutatták be a szervezet frissen elkészült, népszámlálási eredményeket összehasonlító interaktív adatbázisát.
Őry Péter a PT elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere bevezetőjében leszögezte, az adatok előzetes elemzése után is világosan látszik, a helyzet jóval bonyolultabb annál, mint ahogy elsőre tűnt.
Habár a magyart második nemzetiségként megjelölők számával együtt valóban elhanyagolhatónak tűnhet az elmúlt tíz év fogyása, más adatokat, például az anyanyelvre vonatkozó statisztikákat figyelembe véve a helyzet korántsem ilyen rózsás.
Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a 2021-es népszámláláson 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek, 24 ezren pedig a második helyen tüntették fel azt. 2011-ben 458 ezer volt ez a mutató, 2001-ben pedig még 520 ezer, az előző két alkalommal második nemzetiséget nem lehetett jelölni. Az anyanyelvi adat ennél többet mond: 2011-ben 508 ezren, most mintegy 45 ezerrel kevesebben, 462 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek.
Ez a különbség 9%, a tendencia és a fogyásunk üteme alig-alig változott!
– jelentette ki Őry Péter, felhívva arra a tényre is a figyelmünket, a felső-csallóközi települések adatait elemezve mennyire szembetűnő, hogy egyes falvakban a féktelen ingatlanberuházások miatt micsoda veszteségek érték a magyarságot.
Van olyan település, Olgya, ahol húsz év alatt 94%-ról 40%-ra csökkent a magyarság aránya, más településeken 60%-ról 21%-ra. Ezek elkeserítő számok, hangsúlyozta Őry.
Hogy ezeket a mutatókat ne csak önmagukban lássuk, hanem kontextusban tekinthessük át, a Pro Civis egy külön interaktív adatbázist hozott létre, amely a 2001-es, 2011-es és a 2021-es népszámlálás adatait teszi összevethetővé.
A vártnál jobbak az adatok ez igaz, mindenki rosszabbra számított, de azt is látni kell, ha megnézzük a tendenciát, tízévente mintegy 8%-ot veszítünk a nemzetiségi arányból, anyanyelvhasználatnál 9%-ot.”
– mondja Őry, s ahogy az imént láttuk, települési szinten ennél sokkal rosszabb a helyzet. Egészen sokkoló például a Szenci járás etnikai összetétele, ahol az elmúlt évtized harmincezres betelepülése miatt immár 10% alá csökkent a magyarok aránya s az egész járásban egyetlen település maradt, Vők, ahol még 50% felett vagyunk (további vizsgálatokat igényelne, vajon a ’90-es évek közigazgatási reformja mennyiben járult hozzá ehhez).
A Pro Civis elnöke kihangsúlyozta, az általuk összeállított adatbázis az első, amely az elmúlt húsz év mindhárom népszámlálásának statisztikáit tartalmazza, ezek az adatok egyesével elérhetőek ugyan, de így együtt, összehasonlításban most először mutatják be a magyar közösség etnikai arányait. Az 1991-es népszámlálás adatait azért hagyták figyelmen kívül, mert a kilencvenes évek közigazgatási reformja jelentősen átalakította az ország képét.
Őry Péter szerint az etnikai arányok átalakulása olyan újabb gyakorlati problémákat szül majd, mint például a helyi és megyei önkormányzatok összetételének megváltozása.
Számos településünkön még a felvidéki magyarság soraiból kerül ki a polgármester és a képviselők jelentős része, de nincs rá semmi garancia, hogy ez az ősszel esedékes választások után is így marad. Egyáltalán nem mindegy, hangsúlyozta Őry, hogy az adott településen hányan voltak, akik tartózkodási helyükként a települést jelölték meg, miközben nem ott van az állandó lakhelyük – erre a népszámlálás lehetőséget adott. Ha ezek az emberek úgy döntenek, a választások előtt átjelentik magukat és a tartózkodási helyükön szavaznak, számos eddig magyar vezetésű települést elveszíthetünk.
A sajtótájékoztató végén Kállay András, a Pro Civis munkatársa további terveikről beszélt. Kiemelte, hogy a közeljövőben azt szeretnék megvizsgálni, honnan hová tart az országon belüli migráció, melyek azok a járások, amelyeket a leginkább sújt a ki-, illetve betelepülés. Az adatbázis folyamatosan frissül majd, azt előzetes egyeztetés után bárkinek, legyen az civil érdeklődő, újságíró vagy kutató, a rendelkezésére bocsátanak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
