Őry: A természetes régiókat kellene visszaállítani

„Az autonómia szó mindenkiben zsigeri ellenérzést kelt, pedig a magyarság nem az elszakadásban gondolkodik, hanem az Európai Unió keretei között szeretné az önrendelkezését megteremteni. A kérdésben szükséges, hogy a magyar politikai erők összefogjanak ” – mondta Szili Katalin Gombaszögön.

A határon túli magyarok között a legjobb helyzetben a vajdasági magyarság van. Ott az autonómiát az autonómiában élvezik. Erdélyben szintén nem ismerik el a kisebbségeket államalkotóként. Kárpátalján nagyon nagy feszültségeket láthatunk az oktatás és a nyelvtörvény kapcsán, s szintén nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ahogyan a Felvidéken sem.

A miniszteri megbízott kifejtette, a közösségben nemcsak illúziók hanem tervek is voltak az autonómia tekintetében a rendszerváltást követően. Felidézte a komáromi találkozót. Az illúziókat az uniós csatlakozás és a december 5-i népszavazás tette zárójelbe. 2010-ben ezeket a kérdéseket rendezni lehetett – célzott a kormányváltásra Magyarországon.

„Sajnálatosnak tartom, hogy a szlovák alkotmány nem ismeri el államalkotó tényezőként a kisebbségeket, s a jogrend tiltja a kettős állampolgárságot” – mondta Szili Katalin. „Mi nemzetek Európájában gondolkodunk” – tette hozzá.

Kifejtették, a rendszerváltás harmincadik éve után feltehető az a kérdés, hogy van-e létjogosultsága az autonómia kérdésének. Akarja-e még a közösség, illetve melyik típusát. S az is nagy kérdés, hogy Európa ez ügyben mit tesz.

„Nagyon szeretném látni, amikor az Európai Unió felkarolja az őshonos kisebbségeket. S ne feledjük azt se, hogy a Benes-dekrétumok a mai napig érvényben vannak, s ez sem zavarja az EU-t- világított rá. Pedig az Európai Uniónak ezt a kérdést is fel kell karolnia” – véli Szili Katalin.

Hírdetés

Az EU előtt azonban a teljes közösségnek kell dönteni, hogy mit szeretne. „El kell kezdeni egy társadalmi párbeszédet. A többi kisebbséggel is fel kellene venni a kapcsolatot, de politikai erőket a belpolitikai kérdések foglalkoztatják. Majd tisztázni kell, hogy milyen a viszony a közösség és a többségi társadalom között, illetve a fogalmakat és a mögöttük lévő tartalmakat” – szögezte le Szili Katalin.

Őry Péter kifejtette, hogy 1990 euforikus év volt. Sokan gondolkodtak azon, hogy milyen formában lehet a közösség jövőképét tálalni. Ma az összes szakértő, a szlovák értelmiség is leszögezi, hogy a mai közigazgatási rendszer kialakítása a tömbben élő magyarság több régióba való besorolásáról szólt.

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke szerint a magyar közösségek sajátos ügyeit el kellene egy olyan szervbe helyezni, ahol megkezdődhet a valós önigazgatás. Ez egy olyan jelenség, ami mindenkinek jó, s minden polgár részére pozitívumot hordoz. S ez gazdasági szempontból is megvizsgálandó.

„Ha egy régióban a régió oktatásügye, a kultúra, a gazdaság, egészségügy saját kezelésbe kerül, akkor mi döntjük el, hogy milyen hálózatot akarunk. S ez nem lenne kárára a többségi nemzetnek sem” – szögezte le Őry.

A magyarországi kisebbségi önkormányzati modell vonatkoztatható lenne a felvidéki szórványvidékekre is. A szlovák társadalommal meg kellene vitatni, hogy a jelenlegi önkormányzati modell mennyire működőképes. A természetes régiókat kellene újra visszaállítani – véli Őry.

Őry leszögezte, hogy mindig meg kell látni a helyzetet, mert partnereket mindig lehet találni. Ott lehet politikai partnereket találni a kérdéshez, amikor megkerülhetetlenné válik valaki. Erre a szintre még el kell jutni…


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »