Országról-országra: ez történt eddig az offshore-botrányban

Országról-országra: ez történt eddig az offshore-botrányban

Az orosz elnök a személye ellen szóló „putyinofóbiának” minősítette, Azerbajdzsán háborút indított, hogy elterelje róla a figyelmet, Kína pedig az egész internetet cenzúrázza. Így reagálnak az érintett országok az offshore-botrányra.

Oroszország:

Vlagyimir Putyin barátjának, a cselló művész Szergej Rolduginnak több titkos offshore cég van a nevén. Ezek mind több millió dollárt érnek. Roldugin azt mondja, hogy ő nem üzletember. A Panama-papírokból viszont az derül ki, hogy az orosz állami bank két milliárd dollárt folyatott át a csellista cégein, köztük a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Sandalwood Continental Ltd-n. A pénzt aztán visszautalták Oroszországba. Tizenegy millió dollárt egyenesen abba a Szentpétervár melletti síüdülőbe, ahol Putyin kisebbik lánya tartotta az esküvőjét 2013-ban. A bizonyítékok szerint Roldugin csak stróman, a valóságban a Rosszija Bank vezetői irányítják az üzletet. A pénzintézetről azt jelentette ki az USA korábban, hogy az a Kreml fejeseinek „baráti bankja”, az igazgató, Jurij Kovalcsuk pedig Putyin személyi bankára.

Az orosz állami média a kormány befolyása alatt van, így az orosz emberek alig tudnak valamit a Panama-papírok ügyről és az államfőhöz köthető offshore-botrányról. Az elnök szóvivője, Dimitrij Peskov azt mondta, hogy az ügy jó példája a „putyinofóbiának”. Arra is utalt, hogy az offshore-botrányt nyilvánosságra hozó újságírók a CIA kémjei. Peskov letagadta, hogy a feleségének, Navkának lenne offshore cége. Később kiderült, hogy nem mondott igazat, mert a volt műkorcsolya bajnok neve – konkrétan a cégalapításhoz szükséges útlevele – is szerepel a Panama-papírokon. Három ember vette a bátorságot, hogy az orosz parlament előtt tüntessenek. Ők azt követelték, hogy indítsanak bizalmatlansági eljárást Putyin ellen. Mind a három embert letartóztatták. Az elnök csütörtökön azt mondta, hogy Roldugin hangszereket vett a pénzből.

Azerbajdzsán:

Az országot vezető Alijev család hatalmas offshorecég-hálózatot épített ki. Vannak benne bankok, telefontársaságok, aranybányák és londoni házak is. A Panama-papírokban szerepel a Massoc Fonseca által alapított Exaltation Ltd. Ez a cég a miniszterelnök lányaihoz, Lejlához és Arztuhoz tartozik. Tavaly áprilisban alapították a több millió dollárt érő londoni ingatlanok kezelésére. A cég ügyeit intéző ügyvéd, azt mondta, hogy a két nőnek nincs politikai kötődése, de ez nyilvánvalóan nem igaz. Azerbajdzsán és Örményország között háború tört ki a Hegyi-Karabah régió feletti uralomért. Az alijev-rendszer kritikusai szerint azért, hogy eltereljék a figyelmet az államfő családjának offshore botrányáról.

Kína:

A Panama-papírok szerint a kínai kommunista elit is elkötelezett az offshore üzletek mellett. A Kommunista Párt nyolc vezetőjének van offshore cége. Köztük a legfelsőbb politikai vezető, Csia Csing-lin unokájának, a Vörös Hercegkisasszonynak, Jasmine Linek. A nő a Stanford Egyetemre járt 2010-ben, amikor két Brit Virgin-szigeteki céget írtak a nevére. Akkor a nagyapja volt Kína negyedik leghatalmasabb embere. De mások is felbukkannak a Panama-papírokban. Például a Kínai Népköztársaság elnökének, Hszi Csin-pingnek a sógora, vagy a miniszterelnök-helyettes Csang Kao-li veje. Kína és Hongkong a Mossac Fonseca legnagyobb megrendelje volt. A kínai ügyfeleknek több, mint 40 000 offshore céget alapítottak.

A botrányra adott kínai reakció megjósolható volt. A cenzúra blokkolta a hozzáférést a Panama-papírokat bemutató oldalakhoz. Az internetes keresések „nincs eredmény” jelzéssel zárulnak.

Izland:

Az izlandi miniszterelnöknek, Sigmundur David Gunnlaugssonnak és feleségének, Anna Sigurlaug Palsdottirnak titkos cége van a Brit Virgin-szigeteken. A Wintris Inc.-t 2007-ben jegyezték be azért, hogy ide tegyék a feleség apjának autókereskedésének eladásából származó pénzt. A miniszterelnök 2009-ben adta el a feleségének az 50 százalékos részesedését a cégből, jelképes 1 dollárért. Akkor már parlamenti képviselő volt. Amikor 2013-ban miniszterelnök lett, elmulasztotta feltüntetni a vagyonnyilatkozatában a korábbi offshore érdekeltségét. Abban bízhatott, hogy nem derül ki a dolog. Múlt hónapban egy svéd tévéstáb húzta csőbe a politikust, amikor egy interjú közben váratlanul rákérdeztek a cégre. Gunnlaugsson tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, de az arcán jól lehetett látni a zavart kétségbeesést, ahogy magyarázni próbálja a helyzetet.

Hétfőn 10 ezer ember tüntetett a reykjavíki parlament előtt, hogy mondjon le a miniszterelnök. Dobokkal, sípokkal, banánt lengetve tiltakoztak. A banán annak a jelképe, hogy az ország a bankrendszer 2008-as összeomlása után banánköztársaság lett. Másnap lemondott a miniszterelnök. Később kiderült, hogy Gunnlaugsson csak átmenetileg mondott le és kis idő múlva szeretne újra az ország miniszterelnöke lenni – írja a Guardian. Az izlandi kormányfő az első komoly áldozata a Panama-papírok botránynak. Az esete azt is jól mutatja, hogy a demokratikus vezetőknek mennyivel nehezebb dolguk van, mint az autoriter politikus társaiknak.

Egyesült Királyság:

Arról mindenki tudott, hogy David Cameron miniszterelnök néhai apja vezette az a Blairmore Holdings Inc. nevű alapot. A társaságot a Bahamákon jegyezték be és a család ősi birtokáról kapta a nevét. Az alap gazdag ügyfeleik font tízmillióit kezelte. Az viszont már új információ, hogy az alap 30 év alatt egyáltalán nem fizetett nyereségadót Nagy-Britanniában. Az alap bemutatóra szóló értékpapírokkal üzletelt. Ezek segítségével könnyen rejtve maradhat a pénzek valódi tulajdonosa. Az Egyesült Királyságban éppen David Cameron volt az, aki miniszterelnökként betiltotta a bemutatóra szóló részvényeket, mert könnyen lehet őket felhasználni pénzmosáshoz.

Amikor az egyik újságíró megkérdezte a miniszterelnököt, hogy volt-e haszna a múltban, vagy lesz-e haszna a jövőben az offshore alapból, akkor Cameron ragaszkodva az egyszerű jelenidő használatához azt válaszolta, hogy:

„Nincsen részesedésem, nincs offshore befektetésem, nincs semmi ilyesmim.”

A miniszterelnökség kicsit később pontosított. Azt mondták, hogy Cameron feleségének, Samanthának mégis csak van egy kisebb offshore részesedése, de fizet utána adót. David Cameron vonakodott beismerni, az apja offshore üzletével pénzügyileg is jól járt a család. Az is kiderült, hogy Cameron személyesen lobbizott azok ellen az Európai Uniós tervek ellen, hogy az offshore alapoknak fel kell fedniük a valódi tulajdonosaikat. Csütörtökön aztán az is világos lett, hogy miért. Cameron bevallotta, hogy ő és a felesége is birtokolt részesedést a Blairmoreban, amit 31 500 fontért adtak el, mielőtt 2010-ben miniszterelnökké választották. Cameron azóta nyilatkozott az ügyben, azt mondta, jobban kezelhette volna az ügyet, végül az adóbevallásait is nyilvánosságra hozta.

Ausztrália:

A Panama-papírok napvilágra kerülése után az ausztrál adóhivatal azonnal akcióba lendült a feltételezett adóelkerülők ellen. A Mossac Fonseca több, mint 800 gazdag, ausztrál ügyfelét kezdték el vizsgálni. Köztük azt a 120 embert is, akik az ügyvédi iroda hongkongi társvállalkozásánál alapítottak céget. A kormány azt mondja, hogy:

„Semmi sem dühíti fel jobban az ausztrál embereket, mint ha azért kell több adót fizetniük, mert mások nem fizetik be a rájuk eső részt.”

És a többiek

Szerepel még az iratokban a zimbabwei diktátor, Robert Mugabe két barátja, egy fegyverkereskedő és egy bányaipari milliárdos. Az iráni állami olajcég, a Petropars is a Brit Virgin-szigeteken van bejegyezve. A panamai ügyvédi iroda egy másik iráni olajcégnek, a Petrocomnak is nyújt szolgáltatásokat. A kiszivárgott e-mailek szerint ennek a cégnek a tulajdonosa az ország előző elnöke, Mahmúd Ahmadinedzsad.

A pakisztáni miniszterelnök, Nawaz Sharifnak négy luxus lakása van Londonban a Park Lanen. Az ingatlanok a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég nevén vannak. A céget a Mossac Fonseca alapította. Sharif gyerekei hét millió font hitelt vettek fel a Deutsche Banktól és fedezetként a négy ingatlant használták az ügylethez. Sharifék tagadják, hogy bármi rosszat tettek volna. Azt állítják, hogy a lakások egyedül Husszein tulajdonában vannak, a másik két gyereknek, Mariamnak és Hasszánnak nincs hozzájuk köze.

Argentína elnökének, Mauricio Macrinak is van kapcsolata bahamai offshore cégekkel. Macri volt az igazgatója a Fleg Trading nevű cégnek 1998- és 2009 között. Ezt elfelejtette bevallani a 2007-es vagyonnyilatkozatában, amikor Buenos Aries polgármesterének választották. Igaz, 2015-ben sem vallotta be, amikor miniszterelnök lett. Akkor azzal kampányolt, hogy megtisztítja a politika világát a mocsoktól. A politikus azt mondja, hogy nincs rejtegetni valója, ennek ellenére ezrek tüntettek ellene csütörtök éjjel.

A szíriai elnök, Bashar al Asszad unokatestvéréhez, Rami Makhloufhoz is több olyan offshore cég kapcsolható, amelyiket a Mossac Fonseca alapította. Akárcsak a testvéréhez, Hafezhez. Az Egyesült Államok 2008-ban megbüntette Makhloufot azért, mert közreműködött a szíriai hivatalnokok megvesztegetésében.

Panamában a kis, 3,9 milliós közép-amerikai országban milliárdok folynak át tisztázatlan hátterű cégeken keresztül. Az ország elnöke Carlos Valera jó barátja a Mossac Fonseca egyik alapítójának, Ramon Fonsecanak. Az ügyvédi iroda tanácsokat ad a külügyminisztériumnak is. Ennek ellenére Valera megígérte, hogy nemzetközi vizsgálóbizottságot állít fel, hogy kivizsgálják az országot befeketítő offshore botrányt.

A Mossac Fonseca a honlapján azt írta, hogy 40 éve működnek, de még soha nem vádolták őket bűncselekménnyel.

A panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda több, mint 11 millió dokumentuma került nyilvánosságra, kirobbantva ezzel az eddigi legnagyobb offshore-botrányt. Az iratokból kiderült, hogy vezető politikusok, uralkodócsaládok, sportolók és magyar politikusok és bankárok is érintettek az ügyben.

Kiscsatári Ferenc
faktor.hu


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »