Országgyűlés: tűzön-vízen, ellenzéken át

Módosult a jegybanktörvény. Közigazgatási bürokráciacsökkentés. Egészségügyi szolgáltatások, pénzbeli ellátások, méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai. Közigazgatási bürokráciacsökkentés. Épített környezet alakításáról és védelméről. Postai szabályozás. Állami projektértékelés. Igazságügyi szakértőkről. Védelmi és biztonsági célú beszerzésekről.

Változatlanul nem lassult a parlamenti tempó.  Kemény ütközések, viták során az ellenzék a jót sem köszönti, a kormánypárti többség pedig újra és újra szentesíti akaratát. Nem történt másként ezúttal sem. Íme.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról.

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai és alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.  A módosítási javaslat bővítette  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől való eltérés lehetőségét, így az MNB hatósági eljárásainak összetettségére tekintettel biztosítani kívánta a sommás eljárás szabályainak mellőzését, az eljárás felfüggesztésének és az összetett ügyekben a határidő hosszabbítás lehetőségét. A módosítási javaslat az MNB által létrehozott, tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerésére vonatkozóan részletes szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy az MNB saját maga által kezelt adatokra vonatkozó, e törvényben foglalt speciális szabályokkal való összhangot megteremtse és egyértelművé tegye. – Előterjesztő: Bánki Erik, dr. Mengyi Roland, (Fidesz). Szövege: PDF 

Az Országgyűlés 2016. március 1-jei ülésnapján módosította a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank gazdasági társaságai és alapítványai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.  A módosítási javaslat bővítette  a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénytől való eltérés lehetőségét, így az MNB hatósági eljárásainak összetettségére tekintettel biztosítani kívánta a sommás eljárás szabályainak mellőzését, az eljárás felfüggesztésének és az összetett ügyekben a határidő hosszabbítás lehetőségét. A módosítási javaslat az MNB által létrehozott, tulajdonolt gazdasági társaság és alapítvány által kezelt adatok megismerésére vonatkozóan részletes szabályokat állapított meg annak érdekében, hogy az MNB saját maga által kezelt adatokra vonatkozó, e törvényben foglalt speciális szabályokkal való összhangot megteremtse és egyértelművé tegye. – Előterjesztő: Bánki Erik, dr. Mengyi Roland, (Fidesz). Szövege: PDF 

A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, aggályait sorolva előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Áder János közleményben hangsúlyozta:

„A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását megvizsgálva megállapítottam, hogy a módosítások nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért – eleget téve alkotmányos kötelezettségemnek – kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az MNB-törvény vizsgálata során azt is megállapítottam, hogy a módosítás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, így a törvény kihirdetése előtt ebben a kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglalását kértem.

Meghozott döntéseimben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az Alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”  Indítvány.pdf.

Elnöki beiktatásomkor tett fogadalmam alkotmányos kötelezettségeim maradéktalan vállalását jelentette. Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm. Az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése ezt egyértelmű kötelezettségemmé teszi.”  Indítvány.pdf.

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványai alapján megvizsgálta a törvénymódosításoknak az Alaptörvénnyel való összhangját, és alaptörvény-ellenességet állapított meg.  Határozatában hangsúlyozta: az MNB-törvényt módosító jogszabály egyrészt az MNB kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt az MNB által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozta volna.

Kiemelte: az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően – tekintettel az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésére és a 39. cikk (2) bekezdésére – e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. A vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes. Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. AB határozat 2016. 47. szám.

***

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága mérlegelve az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt részeket javaslatot készített az újabb módosításra. A T. Ház elfogadta. Szövege: PDF. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból. A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek. 

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága mérlegelve az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek ítélt részeket javaslatot készített az újabb módosításra. A T. Ház elfogadta. Szövege: PDF. Ezek értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból. A jövőben csak a Magyar Nemzeti Bank által alapított gazdasági társaságok azon adatait védheti titkosság, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét. A törvénymódosítás része maradt ugyanakkor, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. A jegybank felügyelőbizottságának elnöke az MNB-elnök illetményének 70 százalékában, míg a testület tagjai annak 60 százalékában részesülhetnek. 

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot módosításokkal 112 igen szavazattal, 61 nem ellenében, tartózkodások nélkül újra elfogadta.

Egyes egészségügyet érintő törvények módosítása

Pontosításra kerülnek – többek között – az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi feltételei, a pénzbeli ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai, valamint a pénzbeli ellátások esetében az ügyintézési határidő definiálása is világosabbá válik. A gyermekápolási-táppénz igénybevételének szabályai igazságosabbá válnak azáltal, hogy a két szülő együttesen ugyanannyi számú gyermekápolási-táppénzre szerezhet jogosultságot, mint az egyedülálló. A módosítások és egyéb korrekciók, mind a biztosítottak, mind a munkáltatók számára elősegíti az egyszerűbb és egyértelműbb jogalkalmazást, valamint az Egészségbiztosítási Alap védelmét. Megteremti azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése, ezáltal hatékonyan kezelhetők lesznek azok a helyzetek, amelyek esetén az állami szervek fokozottabb intézkedésére van szükség.

A módosítás a hatékony betegellátást, valamint feladatteljesítést szolgálja, mivel az új előírások alapján az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően a kormányhivatal adminisztratív, hatósági intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy a lakosság egészségügyi ellátása biztosított legyen. A szakorvosképzés ösztöndíjairól és támogatásairól rendelkező végrehajtási rendeletének megalkotására adott felhatalmazásokat is pontosítja.

A gyakorlati tapasztalatok alapján módosítani kívánja a kötelező továbbképzésére fordított idő munkanapjainak számát, valamint a munkaidő-beosztás közlésének idejére vonatkozó szabályokat. A törvény módosítása a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésére tekintettel biztosítja, hogy a megnövekvő jogviszonyban töltött időre az egészségügyi ágazatban is biztosítva legyen az illetmény-előmenetel.

Pontosításra kerül, hogy mely esetekben szükséges – illetve lehetséges – az egészségügyi intézmények meghatározott kapacitásainak felszabadítása. Lehetőség nyílik a rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges többlet egészségügyi ellátó kapacitás biztosítására, valamint a személyzet átirányítására a veszélyhelyzettel nem érintett területekről olyan helyszínre, ahol az adott helyzet felszámolása érdekében fokozott humán erőforrásigény jelentkezik.

Elősegítheti az idősek otthonaiban új férőhelyek kialakításával vagy a meglévő férőhelyek átminősítésével egy komplex új ellátási forma jön létrejöttét. Az előterjesztés ezen új ellátási forma bevezetéséhez szükséges rendeletek megalkotására ad felhatalmazást a kormány részére.

Szigorítja a könnyebb és egyértelmű alkalmazhatóság elősegítése érdekében a kábítószer felelős személy, valamint a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekre kiadott engedélyek hatósági nyilvántartását.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény is kiegészül azon átmeneti rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy a dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján. hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban mely időpontig lehet gyártani, a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani, valamint a kiskereskedelmi forgalomban forgalomba hozni. Tiltja továbbá a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának szabályozása és népszerűsítését is.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény is kiegészül azon átmeneti rendelkezéssel, amely meghatározza, hogy a dohánygyártmányt a 2016. május 19. napján. hatályos szabályoknak megfelelő fogyasztói csomagolásban mely időpontig lehet gyártani, a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába beszállítani, valamint a kiskereskedelmi forgalomban forgalomba hozni. Tiltja továbbá a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának szabályozása és népszerűsítését is.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 132 igen szavazattal, 42 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.– Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.

A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosítások.

Az előterjesztés a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatása keretében egyes adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek megszüntetése, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi, joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvények hatályon kívül helyezése érdekében szükséges törvénymódosításokra irányul. Erre tekintettel olyan törvények hatályon kívül helyezésére kerül sor, amelyek nem fejtenek ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem, vagy csak alig rendelkeznek. A bejelentési kötelezettségek csökkentése arra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal legyen kötelessége a hatósághoz fordulni. A módosító rendelkezések szerint a többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik, hogy a bejelentőnek egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.

Az előterjesztés a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatása keretében egyes adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek megszüntetése, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi, joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvények hatályon kívül helyezése érdekében szükséges törvénymódosításokra irányul. Erre tekintettel olyan törvények hatályon kívül helyezésére kerül sor, amelyek nem fejtenek ki érdemi joghatást, mivel normatív tartalommal nem, vagy csak alig rendelkeznek. A bejelentési kötelezettségek csökkentése arra irányul, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal legyen kötelessége a hatósághoz fordulni. A módosító rendelkezések szerint a többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik, hogy a bejelentőnek egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 134 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.– Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása.

A törvényjavaslatban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépületek létesítésére vonatkozó szabályok az épített környezet tervszerű alakításának és védelmének érdekében kiegészítésre kerülnek. Ennek megfelelően az építés és a tervezés során betartandó szabályokként kerül rögzítésre a kötelező tervezői művezetés intézménye, továbbá az építés helyi rendjét alapvetően meghatározó és biztosító követelmények a szennyvízelvezetés, az épület-, a lakásszám és a védelmi rendelkezések szempontjai. Az építési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi rendszer átrendezésével összefüggésben a szakmai garanciák megtartása, valamint a tervezői és kivitelezői felelősség tényleges érvényesülése érdekében törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeleti szinten előírásra kerül a kötelező felelősségbiztosítás. Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.  

***

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 136 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 8 tartózkodás kíséretében elfogadta. – Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása.

Az elektronikus kommunikációs technológiák mindinkább felhasználóbaráttá válása és elterjedése szükségessé teszik az új technológiák adta lehetőségek kihasználását. Összhangban az Európai Unió postai szabályozásával, a módosítások a fogyasztói érdekek védelmét szolgálják, és egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a postai szolgáltatók oly módon és olyan irányban fejlesszék technológiájukat, hogy azzal mindinkább meg tudjanak felelni az egyre növekvő igénybevevői elvárásoknak is. A törvény megfelelő szabályozási kereteket ad egyrészről az egyetemes postai szolgáltatás révén a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférés általános biztosításának, másrészről a hagyományos postai szolgáltatás megújításának is.

Az elektronikus kommunikációs technológiák mindinkább felhasználóbaráttá válása és elterjedése szükségessé teszik az új technológiák adta lehetőségek kihasználását. Összhangban az Európai Unió postai szabályozásával, a módosítások a fogyasztói érdekek védelmét szolgálják, és egyúttal lehetőséget biztosítanak arra, hogy a postai szolgáltatók oly módon és olyan irányban fejlesszék technológiájukat, hogy azzal mindinkább meg tudjanak felelni az egyre növekvő igénybevevői elvárásoknak is. A törvény megfelelő szabályozási kereteket ad egyrészről az egyetemes postai szolgáltatás révén a postai szolgáltatásokhoz való hozzáférés általános biztosításának, másrészről a hagyományos postai szolgáltatás megújításának is.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 113 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 23 tartózkodás kíséretében elfogadta.  – Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása.

Az Európai Bizottság részéről komoly kritikák fogalmazódnak meg a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásának átláthatóságával kapcsolatban. Mindezek alapján a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

Az Európai Bizottság részéről komoly kritikák fogalmazódnak meg a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásának átláthatóságával kapcsolatban. Mindezek alapján a kormány egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 112 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 28  tartózkodás kíséretében elfogadta.Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

Az igazságügyi szakértőkről.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat  az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény  rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.

Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat  az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény  rendelkezéseit kívánja egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben szabályozni. Ezáltal egy koherensebb, átláthatóbb, világosabb kapcsolódási pontokat tartalmazó szabályozás készül el.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.Előterjesztő: igazságügyi miniszterSzövege: PDF.

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről.

A védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvényjavaslat hatálya alá a védelmi beszerzések, a biztonsági beszerzések, valamint a szolgáltatások tartoznak, ha azok kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg.

A javaslat – többek között – , a korábbi szabályozástól eltérően külön nemzeti és külön uniós eljárásrendet szabályoz. A védelmi beszerzések tekintetében nemzeti értékhatárt nem határoz meg, míg a biztonsági beszerzések tekintetében a javaslat csak akkor alkalmazandó, ha azok becsült értéke eléri vagy meghaladja a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárnak megfelelő összeget. Mind a védelmi, mind a biztonsági beszerzések tekintetében irányadó alkalmazandó továbbá a védelmi és biztonsági beszerzések uniós értékhatára, az ezt elérő, vagy meghaladó becsült értékű beszerzések tekintetében a nemzeti eljárásrendhez kapcsolt, enyhébb szabályok nem alkalmazhatóak.

A javaslatban teljes körűen megjelennek a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezések is. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó hatásköröket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a kérelemhez kötöttség elvét érvényesíti. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása tartozik.

A javaslatban teljes körűen megjelennek a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó rendelkezések is. A Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörébe telepíti a kapcsolódó hatásköröket. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás tekintetében a kérelemhez kötöttség elvét érvényesíti. A bíróságok hatáskörébe a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálata, illetve a beszerzésekkel, beszerzési szerződésekkel kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása tartozik.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 112 igen szavazattal, 64 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta. – Előterjesztő: honvédelmi miniszter. Szövege: PDF. 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »