Országgyűlés: törvényáradat

Országgyűlés: törvényáradat

Ezer oldalnál is többet kellett volna elolvasni. Meglepetés nem történt. Minden párt figyelt a karmesterére, és nyomott igen, nem vagy tartózkodás gombot.

Napirend előtti  szócsaták színesítették a napot, a hosszabb távra ható fő eseménynek  azonban értelemszerűen – változatlanul a törvényjavaslatok, határozatok  zárószavazásai számítottak. Mély elmélkedésre késztető indítványok is szerepeltek  a  napirenden. Íme az elfogadottak.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása.

A közbeszerzésekről szóló 2015 . évi CXLIII. törvény 2015. november 1 . napján lépett hatályba . A hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozott a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó rendelkezések pontosítása, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében. A gyakorlati tapasztalatok szükségessé tették a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó kizáró ok áthelyezését a kötelező kizáró okok közül az ún . fakultatív kizáró okok körébe.(Előterjesztő: Lázár János, dr. Mengyi Roland, – FideszSzövege: PDF. )

A közbeszerzésekről szóló 2015 . évi CXLIII. törvény 2015. november 1 . napján lépett hatályba . A hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozott a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó rendelkezések pontosítása, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében. A gyakorlati tapasztalatok szükségessé tették a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó kizáró ok áthelyezését a kötelező kizáró okok közül az ún . fakultatív kizáró okok körébe.(Előterjesztő: Lázár János, dr. Mengyi Roland, – FideszSzövege: PDF. )

Az Országgyűlés a javaslatot 128  igen szavazattal, 62 ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Egyes kárpótlással összefüggő törvények módosítása.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 7. § (1 ) bekezdés b) pontja szerint „az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.” Tekintettel arra, hogy a kormány célja a kárpótlási folyamat lezárása, annak első lépéseként a „Földet a gazdáknak” program keretében rendezni kívánja a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdonjogi helyzetét jelen törvénymódosítás célja ezen ingatlanok értékesítési lehetőségének megteremtése. (Előterjesztő: Lázár János, Pócs János, dr. Völner Pál, – Fidesz.. Szövege: PDF.)

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 7. § (1 ) bekezdés b) pontja szerint „az állam biztosítja, hogy a kárpótlási jegyet annak birtokosa az e törvényben foglalt feltételekkel termőföld tulajdon megszerzésére felhasználhatja.” Tekintettel arra, hogy a kormány célja a kárpótlási folyamat lezárása, annak első lépéseként a „Földet a gazdáknak” program keretében rendezni kívánja a kárpótlás során hátramaradt termőföldek tulajdonjogi helyzetét jelen törvénymódosítás célja ezen ingatlanok értékesítési lehetőségének megteremtése. (Előterjesztő: Lázár János, Pócs János, dr. Völner Pál, – Fidesz.. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 127  igen szavazattal, 37 ellenszavazat és 27 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása.

A törvényjavaslat két sza­bályozandó területet érint. Az egyik a jogszerű föld­használatnak a kérdésköre. Pontosítást szorgalmaz a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés esetében, rész­arány­ki­adás végéig fennálló szövetkezeti földhasználati jog esetében, illetve honvédelmi rendeltetésű területeket használó erdőgazdaság esetében. A jogszabály második fele a származási bizonyítványok kiadásának a jogát pontosítaná abban az esetben, hogyha agrárgazdasági termékről van szó. Fontosnak tartja, hogy az exporttermékek esetében a származási bizonyítvány, amely egyébként az első lépés ahhoz, hogy valaki külpiacon megjelenjen, az agrárgazdasági termékek esetében azok előállítói számára is egzakt módon, egyszerűen zökkenőmentesen tudjon történni. (Előterjesztő: Győrffy Balázs, Jakab István, – Fidesz.  Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat két sza­bályozandó területet érint. Az egyik a jogszerű föld­használatnak a kérdésköre. Pontosítást szorgalmaz a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés esetében, rész­arány­ki­adás végéig fennálló szövetkezeti földhasználati jog esetében, illetve honvédelmi rendeltetésű területeket használó erdőgazdaság esetében. A jogszabály második fele a származási bizonyítványok kiadásának a jogát pontosítaná abban az esetben, hogyha agrárgazdasági termékről van szó. Fontosnak tartja, hogy az exporttermékek esetében a származási bizonyítvány, amely egyébként az első lépés ahhoz, hogy valaki külpiacon megjelenjen, az agrárgazdasági termékek esetében azok előállítói számára is egzakt módon, egyszerűen zökkenőmentesen tudjon történni. (Előterjesztő: Győrffy Balázs, Jakab István, – Fidesz.  Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 134  igen szavazattal, 4 ellenszavazat és 56 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása.

A javaslat alapvetően két szakmai kérdéskört ölel át: rendezni kívánja a helyi földbizottsági jogkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara perbeli jogképességét, valamint meg alkotja azokat a technikai rendelkezéseket, melyek meggátolják az ökogazdálkodásra történő hivatkozás visszaélés szerű elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét. (Előterjesztő: Jakab István, Győrffy Balázs, – Fidesz. Szövege: PDF .

A javaslat alapvetően két szakmai kérdéskört ölel át: rendezni kívánja a helyi földbizottsági jogkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara perbeli jogképességét, valamint meg alkotja azokat a technikai rendelkezéseket, melyek meggátolják az ökogazdálkodásra történő hivatkozás visszaélés szerű elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét. (Előterjesztő: Jakab István, Győrffy Balázs, – Fidesz. Szövege: PDF .

Az Országgyűlés a javaslatot 157  igen szavazattal, 36 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosítása.

Indoklása szerint az állami tisztviselőkről szóló törvény Országgyűlés által történő elfogadásával és a köztársasági elnök által történő kihirdetésével megvalósul a kormány azon célkitűzése, amely szerint a területi közigazgatás tisztségviselői számára a modern szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő illetményrendszer kerül kialakításra, amely által a közigazgatási munka presztízse és elismerése is nő. 

A törvény elsőként 2016. július 1-jétől a kormányhivatalok 197 járási hivatalánál kerül bevezetésre, azon hivataloknál, amelyek ma a közigazgatás első szintjeként legközelebb vannak a polgárokhoz, és amelyek dolgozói az ügyintézési re­form, a bürokráciacsökkentés legfőbb terheit viselik. Hatálybalépésére figyelemmel összesen 79 törvény, köztük 12 sarkalatos törvény technikai módosítását érinteni annak érdekében, hogy az állami tisztvi­selők, az állami ügykezelők, illetve az új állami szolgálati jogviszony átvezetésre kerüljön mindazon tör­vényekben, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, illetve kormányzati szolgálati jogviszony került nevesítésre. Emellett átvezetésre kerültek az érintett törvényekben az állami tisztviselőkről szóló törvényben nevesített közigazgatási tanulmányok és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképesítés is. (Előterjesztő:  Miniszterelnökséget vezető miniszter.  Szövege: PDF.

A törvény elsőként 2016. július 1-jétől a kormányhivatalok 197 járási hivatalánál kerül bevezetésre, azon hivataloknál, amelyek ma a közigazgatás első szintjeként legközelebb vannak a polgárokhoz, és amelyek dolgozói az ügyintézési re­form, a bürokráciacsökkentés legfőbb terheit viselik. Hatálybalépésére figyelemmel összesen 79 törvény, köztük 12 sarkalatos törvény technikai módosítását érinteni annak érdekében, hogy az állami tisztvi­selők, az állami ügykezelők, illetve az új állami szolgálati jogviszony átvezetésre kerüljön mindazon tör­vényekben, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, illetve kormányzati szolgálati jogviszony került nevesítésre. Emellett átvezetésre kerültek az érintett törvényekben az állami tisztviselőkről szóló törvényben nevesített közigazgatási tanulmányok és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképesítés is. (Előterjesztő:  Miniszterelnökséget vezető miniszter.  Szövege: PDF.

Az Országgyűlés a javaslatot 151  igen szavazattal, 37 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosítása.

A törvényjavaslat több célt is szolgál. Szükség van egy olyan szervezet létrehozására, amely rendelkezik a szükséges információkkal, tudással, képességgel, és amely egyszerre biztosít hatékony fellépést a nemzetközi és a hazai terrorizmus, illetve az annak bázisát jelentő szervezett bűnözés, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ezt hivatott szolgálni a Terror­elhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ.  A Tibek a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ bázisán létrejövő, annak jogutódjaként működő új nemzetbiztonsági szolgálat lesz a javaslat szerint. Az lesz a feladata, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze, továbbá az egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájában, vagy felhívja a figyelmüket egyes csoportokra, egyes cselekményekre vagy egyes eseménysorozatokra.A javaslat fő célja az, hogy ma Magyarországon ne legyen olyan kommunikációs csatorna, amelyet szükség esetén a titkosszolgálatok bírói engedéllyel, törvényesen nem tudnak lehallgatni. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazásszolgáltatók a jövőben nem nyújt­hatnak olyan titkosított kommunikációt biztosító szolgáltatást, amelynek adataihoz a titkosszolgálatok bírói engedély birtokában ne férhetnének hozzá. Ha az alkalmazásszolgáltató nem működik együtt a hatóságokkal, akkor ebben az esetben bírsággal lesz sújtható.

A javaslat szigorítja a büntető törvénykönyv több rendelkezését is; tekintettel arra, hogy egyre fiatalabb személyek csatlakoznak a terrorszervezetekhez, ezért indokolt, hogy a terrorcselekmény elkövetője esetén a büntetőjogi felelősségre vonásra a 12. életévüket betöltött fiatalkorúak esetében is legyen lehetőség. Ezen túl módosult a Btk. két tényállása, a terrorcselekmény és a háborús uszítás. Büntetendő cselekménynek minősül a terroristacsoport szervezése, továbbá ha valaki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy azon átutazik, másfelől büntetendő az a személy, aki a nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként terrorizmust támogató hírverést folytat.(Előterjesztő:  belügyminiszter.  Szövege: PDF.

A javaslat szigorítja a büntető törvénykönyv több rendelkezését is; tekintettel arra, hogy egyre fiatalabb személyek csatlakoznak a terrorszervezetekhez, ezért indokolt, hogy a terrorcselekmény elkövetője esetén a büntetőjogi felelősségre vonásra a 12. életévüket betöltött fiatalkorúak esetében is legyen lehetőség. Ezen túl módosult a Btk. két tényállása, a terrorcselekmény és a háborús uszítás. Büntetendő cselekménynek minősül a terroristacsoport szervezése, továbbá ha valaki terroristacsoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területéről kiutazik vagy azon átutazik, másfelől büntetendő az a személy, aki a nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként terrorizmust támogató hírverést folytat.(Előterjesztő:  belügyminiszter.  Szövege: PDF.

Az Országgyűlés a javaslatot 182  igen szavazattal, 9 ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása.

A kialakult biztonsági környezetre figyelemmel a módosítás az Alaptörvény különleges jogrendi szabályainak kiegészítését szolgálja a terrorizmus új típusú biztonsági kihívásainak megelőzése és kezelése érdekében, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban az ilyen típusú – fegyveres és nem fegyveres – fenyegetések fokozódtak Európában. (Előterjesztő:  Harrach Péter, dr. Simicskó István, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, –  KDNP, Kósa Lajos, dr. Gulyás Gergely,  dr. Vas Imre, – Fidesz. Szövege: PDF.

A kialakult biztonsági környezetre figyelemmel a módosítás az Alaptörvény különleges jogrendi szabályainak kiegészítését szolgálja a terrorizmus új típusú biztonsági kihívásainak megelőzése és kezelése érdekében, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban az ilyen típusú – fegyveres és nem fegyveres – fenyegetések fokozódtak Európában. (Előterjesztő:  Harrach Péter, dr. Simicskó István, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, –  KDNP, Kósa Lajos, dr. Gulyás Gergely,  dr. Vas Imre, – Fidesz. Szövege: PDF.

Az Országgyűlés a javaslatot 153  igen szavazattal, 13 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítása.

A törvény az Alaptörvény hatodik módosításával összefüggő módosítások átvezetésére irányul a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII . törvény  módosításával. A szabályozás továbbá kiterjed a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény kiegészítésére is.(Előterjesztő:  Harrach Péter, dr. Simicskó István, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, –  KDNP, Kósa Lajos, dr. Gulyás Gergely,  dr. Vas Imre, – Fidesz. Szövege: PDF.

A törvény az Alaptörvény hatodik módosításával összefüggő módosítások átvezetésére irányul a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII . törvény  módosításával. A szabályozás továbbá kiterjed a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény kiegészítésére is.(Előterjesztő:  Harrach Péter, dr. Simicskó István, dr. Vejkey Imre, dr. Rubovszky György, –  KDNP, Kósa Lajos, dr. Gulyás Gergely,  dr. Vas Imre, – Fidesz. Szövege: PDF.

Az Országgyűlés a javaslatot 152  igen szavazattal, 42 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítása.

A törvényjavaslat jogharmonizációs célokat szolgál. A módosítások legfőbb eleme, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz tekintetében kiszélesíti a kereskedelmi tevékenységet végzők körét, ösztönözve ezzel is a felhasználóknak is kedvező piaci versenyt. A javaslat hangsúlyos eleme továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladat- és hatásköreinek, illetve a hivatal eljárásának további, még egyértelműbb szabályozása, amely egy újabb lépés a független, önálló szabályozói szervként eljáró hivatal hatékony működésének növelése érdekében.(Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat jogharmonizációs célokat szolgál. A módosítások legfőbb eleme, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz tekintetében kiszélesíti a kereskedelmi tevékenységet végzők körét, ösztönözve ezzel is a felhasználóknak is kedvező piaci versenyt. A javaslat hangsúlyos eleme továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladat- és hatásköreinek, illetve a hivatal eljárásának további, még egyértelműbb szabályozása, amely egy újabb lépés a független, önálló szabályozói szervként eljáró hivatal hatékony működésének növelése érdekében.(Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 129  igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 59 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása.

A törvényjavaslat legfőbb célja a kormány által elfogadott nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram kiegészítése azon helyszíneinek beemelésével, amelyek jelenleg még nem tartoznak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körébe. A módosítás előkészítése során megtörtént továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt je­lentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek körének felülvizsgálata is. Ezeket az örökségvédelmi szakmai jellegű pontosításokat a törvényjavaslat szintén tartalmazza. Az örökségvédelem, a turizmus, a helyi gazdasági szerepvállalók számára a kiemelkedő értékű nemzeti műemlékeink megőrzése, bemutatása, turisztikai célú fejlesztése szempontjából a 2014-2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló európai uniós források óriási lehetőséget jelentenek. A nemzeti vagyonról szóló törvény jelen módosítása ennek figyelembevételével megteremtheti annak lehetőségét, hogy az említett programokban nevesített helyszínek fejlesztéséhez döntően vissza nem térítendő európai forrásokat használjunk fel. (Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF .)

A törvényjavaslat legfőbb célja a kormány által elfogadott nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram kiegészítése azon helyszíneinek beemelésével, amelyek jelenleg még nem tartoznak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek körébe. A módosítás előkészítése során megtörtént továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt je­lentőségű, nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlék együttesek körének felülvizsgálata is. Ezeket az örökségvédelmi szakmai jellegű pontosításokat a törvényjavaslat szintén tartalmazza. Az örökségvédelem, a turizmus, a helyi gazdasági szerepvállalók számára a kiemelkedő értékű nemzeti műemlékeink megőrzése, bemutatása, turisztikai célú fejlesztése szempontjából a 2014-2020-as programozási időszakban rendelkezésre álló európai uniós források óriási lehetőséget jelentenek. A nemzeti vagyonról szóló törvény jelen módosítása ennek figyelembevételével megteremtheti annak lehetőségét, hogy az említett programokban nevesített helyszínek fejlesztéséhez döntően vissza nem térítendő európai forrásokat használjunk fel. (Előterjesztő:  nemzeti fejlesztési miniszter.  Szövege: PDF .)

Az Országgyűlés a javaslatot 185  igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 3 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása.

A 2017. évi költségvetés megalapozását is szolgáló család- és vállalkozásbarát adócsomag négy fő alappilléren nyugszik. Egyrészt adócsökkentést hoz, másrészt csökkenti az adminisztratív terheket, harmadrészt támogatja a vállalkozásokat, és nem utolsósorban fehéríti a gazdaságot.

Több ponton farag a közterheken, tízmilliárdokat hagyva a lakosság zsebében. A baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója 5 százalékra mérséklődik, amivel a baromfihús esetében 18-20 milliárd forintról, a tojás esetében 10-11 milliárd forintról, a friss tej esetében pedig 4-5 milliárd forintról, együttesen tehát nagyjából 35 milliárd forintról mond le jövőre az állam, az állami költségvetés az emberek javára.Az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfájának 18 százalékra mérséklése pedig az internet esetében 12-13 milliárd forint, az éttermi étkezés esetében 8-9 milliárd forint, együttesen tehát körülbelül 20 milliárd forint kedvezményt jelent az emberek számára. Ez egy nyugdíjas házaspár esetében 15-20 ezer forintot, egy nagycsalád esetében 30-35 ezer forintot, egy kétgyermekes család esetében pedig, a személyijövedelemadó-kedvezményt is beleszámolva 80-85 ezer forintot jelent évente, csak ezen adótörvényi változások következtében. Folytatódik az idén megkezdett program: a kétgyermekes szülőket megillető havi enyhítés újabb ötezer forinttal, harmincezer forintra emelkedik. A négytagú, kétgyermekes családoknál 80-85 ezer forintot hagynak együttesen a jövő esztendő közteherenyhítései. Ennek nagyjából egyharmada az egyes áruk, szolgáltatások áfájának csökkentéséből származhat, kétharmadát pedig a gyermekkedvezmény emelése biztosítja.

Az adminisztrációcsökkentés adócsomagja többek között automatikus pótlékmentes részletfizetést biztosít több mint félmillió magánszemélynek. Az egyszerűsítésnek köszönhetően nem kell a fizetéskönnyítési kérelem kitöltésével bíbelődni. Elég egy egyszerű kérés, amelyet akár az ügyfélszolgálaton szóban is meg lehet tenni. Az egyszerűsítés a legfeljebb 200 ezer forinttal tartozó nem áfa alany magánszemélyek részére biztosít maximum 6 havi pótlékmentes részletet. A munkaerő mobilitást ösztönző intézkedéscsomaggal a vállalkozások és a munkavállalók összességében 9 milliárd forintot nyernek. A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik.

Az adócsomag negyedik pillére a gazdaság fehérítése. Új eszközöket ad a NAV kezébe, hogy még hatékonyabban fel tudjon lépni – a költségvetési bevételek, tisztességes adózók védelmében – a csalárd adózókkal szemben. Érkezik az  online számlázás, amely elsősorban a láncolatos áfacsalókkal szemben hatékony eszköz. Ha a felállított új rendszernek köszönhetően az adókülönbözet még a csalás fázisában felderíti az adóhivatal, akkor ez a költségvetésben tízmilliárdokban mérhető bevételnövekedést eredményezhet.

A feketegazdaság elleni küzdelemben a NAV munkáját 2017-től számos további intézkedés segíti. Így például jövőre a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra csökken, az automata berendezések be lesznek kötve az adóhivatalhoz, az EKÁER módosításával kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautókkal szállító csalárd kereskedők.

A „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól. Az eszköz a reklámadókötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. Így például 10 millió forintos, többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhat, az Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklám-közzétevő, amely – az adóhatósági felhívás ellenére – sem tesz eleget bejelentkezési kötelmének.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A „magyar google-adó” biztosítja azt, hogy a hazánkban gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól. Az eszköz a reklámadókötelezettség teljesítésének kikényszerítésére. Így például 10 millió forintos, többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhat, az Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklám-közzétevő, amely – az adóhatósági felhívás ellenére – sem tesz eleget bejelentkezési kötelmének.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 126  igen szavazattal, 6 ellenszavazat és 59 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A jövedéki adóról.

A korábbi, sokféle adatszolgáltatás helyett csak egyféle adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatóság számára, más úton rendelkezésre álló adatokról pedig nem kell adatot szolgáltatni. A valós idejű elektronikus adatok révén a hatóság az adókockázat elkerülése érdekében szükség esetén azonnal be tud avatkozni a gazdálkodó tevékenységébe. Az új jövedéki adóról szóló törvény tervezete a korábbinál átláthatóbb, a keretrendszerű szabályozás révén egyszerűbb, rövidebb. A kornak megfelelve a szabályozás teljes elektronizációra törekszik. Az új törvény célja a jövedéki szabályozás egyszerűsítése, egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

A korábbi, sokféle adatszolgáltatás helyett csak egyféle adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatóság számára, más úton rendelkezésre álló adatokról pedig nem kell adatot szolgáltatni. A valós idejű elektronikus adatok révén a hatóság az adókockázat elkerülése érdekében szükség esetén azonnal be tud avatkozni a gazdálkodó tevékenységébe. Az új jövedéki adóról szóló törvény tervezete a korábbinál átláthatóbb, a keretrendszerű szabályozás révén egyszerűbb, rövidebb. A kornak megfelelve a szabályozás teljes elektronizációra törekszik. Az új törvény célja a jövedéki szabályozás egyszerűsítése, egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 124  igen szavazattal, 37 ellenszavazat és 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat I-III. fejezete a kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza. A törvényjavaslat IV. fejezetében egyes törvények és törvényi rendelkezések technikai és tartalmi deregulációjára kerül sor, melynek keretében 37 törvény módosítása és 6 törvény hatályon kívül helyezése történik meg.

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)

(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 125  igen szavazattal, 41 ellenszavazat és 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat a 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság előkészítése során felmerült gyakorlati kérdéseket kívánja rendezni, illetve az ehhez szükséges kiegészítéseket tartalmazza a megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015 . évi XXXIII. törvény módosításával.(Előterjesztő:  Kósa Lajos, Bánki Erik, Hadházy Sándor, – Fidesz. Szövege: PDF.)

A törvényjavaslat a 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság előkészítése során felmerült gyakorlati kérdéseket kívánja rendezni, illetve az ehhez szükséges kiegészítéseket tartalmazza a megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015 . évi XXXIII. törvény módosításával.(Előterjesztő:  Kósa Lajos, Bánki Erik, Hadházy Sándor, – Fidesz. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 124  igen szavazattal, 12 ellenszavazat és 51  tartózkodás kíséretében elfogadta.

A XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paraolimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről.

Az Olimpiai és Paralimpiai Játékok megrendezésével Magyarország a világ legnagyobb sporteseményének lebonyolítására vállalkozik. A sikeres pályázathoz, illetve a rendezéshez, a hatékony és gyors lebonyolításhoz szükséges egy speciális szabályozó rendszer felállítása, aminek a központjában a jelen törvény áll.

A NOB a pályázó városoktól számtalan garancia kiállítását követeli meg. Ezek a garanciák egyoldalú kötelezettségvállaló jognyilatkozatok, amiket különböző tárgyakban (például biztonság, finanszírozás, adók, közlekedés, szállás, létesítmények) kell kiállítani. A törvény lényeges célja ezen garanciák kiállítása szükségességének elismerése, és a garanciák gyors és hatékony kiállítását elősegítő eljárási szabályok megalkotása.

A törvény egyértelműsíteni kívánja: Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés megünneplését. (Előterjesztő:  dr. Gulyás Gergely, Bánki Erik, dr. Vas Imre, – Fidesz, Hollik István, –  KDNP. Szövege: PDF.)

A törvény egyértelműsíteni kívánja: Magyarország képes arra, hogy biztosítsa az Olimpiai és Paralimpiai Játékok szabályozott keretek között történő gyors, hatékony és sikeres előkészítését és megrendezését, az Olimpiai és Paralimpiai Játékok biztonságos és békés megünneplését. (Előterjesztő:  dr. Gulyás Gergely, Bánki Erik, dr. Vas Imre, – Fidesz, Hollik István, –  KDNP. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 149  igen szavazattal, 24 ellenszavazat és 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról.

A forradalom és szabadságharc emlékének tisztelete által vezérelve, valamint a megtorlást elszenvedettek iránti kiengesztelés óhajával e nagy nemzeti ünnepünk 60 . évfordulójának méltó megünneplése érdekében kerül sor az 1956 . évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000 . évi CXXX. törvény módosítására. (Előterjesztő:  Kósa Lajos,- Fidesz, Harrach Péter, – KDNP, Tóbiás József, – MSZP, dr. Schiffer András, -LMP, Vona Gábor, – Jobbik. Szövege: PDF.)

 ***

Az Országgyűlés a javaslatot 185  igen szavazattal, 3 tartózkodás kíséretében, ellenszavazat nélkül elfogadta.

Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosítása.

Indoklása szerint a szövetkezeti hitelintézetek közösségének erősítése és a felügyelet ellenőrzésének kiterjesztése teszi szükségessé az integráció stabilabb és hatékonyabb működését, a közbizalom fenntartását és erősítését. Mindezzel újabb lehetősége nyílik a szövetkezeti hitelintézeteknek, mint a vidék bankjainak a stabil, megbízható működésre, a bővülésre, valamint az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálására. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Indoklása szerint a szövetkezeti hitelintézetek közösségének erősítése és a felügyelet ellenőrzésének kiterjesztése teszi szükségessé az integráció stabilabb és hatékonyabb működését, a közbizalom fenntartását és erősítését. Mindezzel újabb lehetősége nyílik a szövetkezeti hitelintézeteknek, mint a vidék bankjainak a stabil, megbízható működésre, a bővülésre, valamint az ügyfelek magas színvonalú kiszolgálására. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

Az Országgyűlés a javaslatot 119  igen szavazattal, 22  nem ellenében, 19 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet között az Egészségügyi Világszervezet Budapesti Központjának létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről.

Az Egészségügyi Világszervezet úgy döntött, hogy egyes adminisztratív és operatív támogató funkciók ellátását a Magyarországon, Budapesten létesítendő WHO Központra bízza. Magyarország meg kívánja teremteni azokat a feltételeket, amelyek alapján a központ felhatalmazásának keretei között működhet. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF. )

Az Egészségügyi Világszervezet úgy döntött, hogy egyes adminisztratív és operatív támogató funkciók ellátását a Magyarországon, Budapesten létesítendő WHO Központra bízza. Magyarország meg kívánja teremteni azokat a feltételeket, amelyek alapján a központ felhatalmazásának keretei között működhet. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF. )

Az Országgyűlés a javaslatot 189  igen szavazattal, ellenszavazatok és tartózkodások nélkül elfogadta.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »